vissza a főoldalra

 

 

 2012.05.04. 

Cél: a magyar nyelvű oktatás minőségi fejlesztése

A Bolyai Nyári Akadémia a magyar pedagógusok komoly továbbképzési intézményévé alakult

Húsz éves a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ). Az évfordulós ünnepségre – az erdely.ma információi szerint – április 4-én a Székely Mikó Kollégiumban került sor. A születésnappal kapcsolatban Burus Siklódi Botonddal, az RMPSZ elnökével beszélgetünk.

 Milyen főbb célokat fogalmaztak meg két évtizeddel ezelőtt, és azokból melyek teljesültek?

 –Pontosítanám a születésnapi ünnepséggel kapcsolatos információkat; 1991 decemberében került sor az RMPSZ alakuló ülésére, így 2011. december 10-én ünnepeltük fennállásunk 20. évfordulóját – országos szinten. Szövetségünk megyei szervezetekből épül föl – a Kovászna megyei ünnepségünkre került sor április 4-én. Különböző helyszíneken, műsorokkal a megyei szervezeteink is megünnepelték a húsz éves születésnapot. 1991-ben azért alakultunk meg, mert nagy szükségét éreztük egy olyan szervezet létrehozásának, amelyik a szakmai érdekvédelemre helyezi a hangsúlyt, nem szakszervezeti munkát lát el, hanem a romániai magyar nyelvű oktatás minőségi fejlesztését akarja megvalósítani. Már alakulásunkkor megfogalmaztuk, hogy semmilyen politikai érdeknek nem szándékozzuk alávetni tevékenységünket, pártok munkáját nem támogatjuk, tőlük támogatást el nem fogadunk, de természetesen minden olyan szervezettel tárgyalást folytatunk, amelyik lényegesnek tartja a magyar oktatás ügyét, akár közös programokban is részt vehetünk. Fontosnak tartottuk az intézményesülést, és azt egyre világosabban láttuk, hogy egyetlen finanszírozó partnerünk a mindenkori magyar kormány oktatási minisztériuma, vagy államtitkársága, s ezen belül a határon túli magyarok osztálya. A határon túli oktatási tanács keretében az RMPSZ is folyamatosan részt vett a kárpát-medencei magyar oktatás-ügy aktuális problémáinak megtárgyalásán. Így szoros kapcsolatot alakítottunk ki a Kárpát-medence régióiban működő pedagógus szövetségekkel, sőt a szakmai munka területén egyre konkrétabban körvonalazódnak azok a tevékenységi formák –pedagógus továbbképzések – , amikben közösen gondolkodhatunk.

 Ha már a továbbképzésnél tartunk, essen szó a Bolyai Nyári Akadémiáról.

 –1993-ban hirdette meg először szövetségünk ezt a jelentős rendezvényt, ami a romániai, sőt, a Kárpát-medencei magyar pedagógusok egyik legnagyobb fórumává vált. Idén immár 20. alkalommal szervezzük meg a Bolyai Nyári Akadémiát, s erre a Kárpát-medence minden régiójából küldenek résztvevőket a pedagógusszövetségek, egy héten át közösen dolgozunk és gondolkodunk különböző témákról, vagy egy adott tantárgy, diszciplína szakmai problémáit illetően. Mint említettem, az évek során az intézményesülést tartottuk fontosnak, és maga a Bolyai Nyári Akadémia az elmúlt 20 év alatt a magyar pedagógusok komoly továbbképzési intézményévé alakult.

Önök fontosnak tartják a minőségi oktatást. Gondolom, a román államon belül nem fizetik túl a pedagógusokat. Véleményezem, hogy Egy magyar pedagógus meg talán még rosszabb helyzetben van. Ilyen esetben nehezebb megfelelni a minőségi követelményeknek?

 –Ma az egész magyar nyelvű oktatási rendszer a románba integrálódva működik, de az önállósodás ismérveit határozottan magán viseli. Célul tűztük ki, hogy minden olyan ésszerű kezdeményezést támogatunk, amely az önállósulás irányába vezet. Most, úgy tűnik, nagyobb az esély az önállósulásra. A minőség megfogalmazása, ennek megfelelően megteremtése és fenntartása intézményenként változik. Romániában is működik minőségbiztosító szervezet az oktatási minisztérium háttérintézményeként, de az többnyire a formai és működési kritériumoknak való megfelelést vizsgálják. Mi határozottan a magyar nyelvű oktatás minőségi fejlesztése érdekében vállaltunk szerepet elsősorban a különböző továbbképzési programok szervezésében. Ezen túlmenően szervezetünk tagjai részt vesznek a Kárpát-medence többi régiójában szervezett továbbképzési kurzusokon is. Szövetségünk az intézményesülés során négy módszertani központot –Partiumi Oktatási Központ, Gál Kelemen Oktatási Központ, Székelyföldi Területi Oktatási Központ, Teleki Oktatási Központ – épített ki a korábbi Illyés Közalapítvány támogatásával, s ezek több mint 10 éve folyamatosan pedagógiai jellegű, helyenként pedig eszközjellegű, vagy más szolgáltatással állnak egy-egy régió rendelkezésére. A Teleki Központ országos szintű, a többi regionális jellegű feladatot lát el. Iskoláink hiányos, és a minőséget helyenként mellőző tankönyvellátása javítása érdekében - mivel a román tankönyvkiadók nem láttak üzleti lehetőséget magyar nyelvű tankönyvek, módszertani útmutatók és segédtankönyvek kiadásában - mi arra is vállalkoztunk, hogy létrehozzuk az Ábel Kiadót. Ezt immár 10 éve működtetjük.

 Mit tudnak tenni a tehetséggondozás fejlesztése érdekében?

 –Külön fejezetet szentelünk programunkban a pedagógus kollégák munkájának elismerésére, szakmai karrierjük segítésére, és ugyancsak külön fejezetben foglalkozunk a tanulókkal is: számukra különböző motiváló lehetőséget mutattunk föl. Tíz éves a gyémánt, az arany, ezüst és bronz –fokozatú Mákvirág-díj elnyerésére kiírt pályázatunk. Ezt a díjat pályázat útján a középiskolák legjobban teljesítő diákjai nyerhetik el. A matematika terén kiváló eredmények elismerésére, szaktanári grémium javaslata alapján osztjuk ki évente a Bolyai Farkas-díjat. A magyar anyanyelv ápolása és a honismeret területén elért eredmények díjazására pedig a Kós Károly-díjat alapítottuk meg a középiskolás diákok számára. Lehetőségeink szerint minden olyan versenyt támogatunk, melyek a diákok előrehaladását segítik. Pedagógusaink munkáját is elismerjük: kétévente, a megyei elnökségek javaslatára „Ezüstgyopár” életmű díjjal tüntetjük ki azokat a pedagógusokat, akik kiválót alkottak pályafutásuk során. Az Apáczai –díjjal pedig a pedagógus tudományos munkásságát ismerjük el. Ezeket a díjakat pedagógusoknak, diákoknak egyazon meghitt ünnepség keretében adjuk át.

 Magyarországon sokan „ugródeszkának” használják a tanári szakot, és a jobban kereső pályán akarnak elhelyezkedni.

 –Ez Erdélyben is megfigyelhető, ugyanakkor vannak olyan kollégák, akik elkötelezettek, annak ellenére, hogy a tanárok anyagi megbecsültsége nálunk sem magas. Viszont aki valóban pedagógusként szeretne tevékenykedni, számol a negatívumokkal, és a fiatalok közül egyre többen erős hivatástudattal lépnek erre a pályára.

 

Medveczky Attila