vissza a főoldalra

 

 

 2012.05.04. 

Vajdaságért – egy normális Szerbiában

Évek óta mostohagyerekként kezelik Vajdaságot

Május 6-án voksol Szerbia, méghozzá négyszeresen, mert nem csak törvényhozást, tartományi parlamentet, helyhatóságot, hanem elnököt is választanak. A kampány már a finisbe érkezett. A célokról, a tapasztalatokról dr.Varga Lászlót, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselőjét kérdezem.

 Mennyiben nehezítette meg a kampányt, hogy elnökválasztás is lesz?

 –Abból a szempontból megnehezítette a dolgunkat, hogy újra össze kellett gyűjteni a több mint 10 ezer támogató aláírást a pártnak az elnökjelölt állításhoz. Ugyanakkor az elnökválasztás ténye azzal a reménnyel kecsegtet bennünket, hogyha jól szerepelünk az első fordulóban, akkor alkupozícióba kerülünk. A Demokrata Párt elnökjelöltjével Borisz Tadiccsal szeretnénk tárgyalni arról, mit kész felvállalni a VMSZ programjából a második fordulós támogatásért cserébe, s ennek eredményétől függ majd a magyarok támogatása is az elnökválasztás második körében. Reméljük, hogy a számunkra fontos kérdésekben, melyek a VMSZ választási programjának leglényegesebb elemeit jelentik, megállapodunk vele. Ebben az értelemben az elnökválasztáson való indulás nem csak további feladatot jelent, hanem esélyt az évek, évtizedek óta megoldatlan problémák megoldásához.

 Melyek ezek a problémák?

–Az általános kérdések közül a legfontosabb a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény megszületése. Ez a jogszabály Vajdaság költségvetési megkárosítását szüntetné meg. Lényeges lenne, mert évek óta mostohagyerekként kezelik Vajdaságot. El akarjuk érni azt is, hogy a mezőgazdaságban dolgozók kiszámíthatóan tudjanak tervezni, ez eddig nem sikerült, mert eddig minden év közepén módosították a mezőgazdasági támogatási rendszert. A magyar közösséget érintő kérdések közül pedig lényeges a körzethatárok problémájának megoldása. Az, hogy Ada, Magyarkanizsa és Zenta visszakerüljön a Szabadka központú Észak-bácskai Körzethez. Azt is szeretnénk, hogy a 2009 végén megszüntetett számunka fontos bíróságokat visszaállítsák. Tehát egy sor magyar és egy sor általános kérdésre várjuk a megfelelő feleletet.

 A köztársasági elnöknek van arra hatáskör, hogy az összes kérdésben egyedül döntsön?

 –Tadicsnak, mint államfőnek, erre nem lesz hatásköre, de ne feledjük el, hogy ma ő a legnagyobb kormánypárt elnöke. Ha továbbiakban is a demokraták adják a legnagyobb kormánypártot, és a VMSZ is elég szavazatot kap, akkor van reményünk arra, hogy megegyezésre jutunk a magyarokat és a vajdaságiakat érintő kérdésekben.

 Gondolom, mivel Szerbiában a nép választja az államfőt, ezért erősebb a hatásköre, mint Magyarországon.

 –Jogi szempontból a szerb államfő hatásköre valamivel erősebb a magyarországinál. Tadić esete viszont egyedi, mert az elmúlt négy év azt bizonyította, hogy az történt ebben az országban, amit ő akart. Ebben az értelemben majdnem abszolút hatalommal bírt, mint a legnagyobb kormánypárt vezetője.

 Az előző választást követően négyen kerültek be a VMSZ színeiben a szerb törvényhozásban. Mi a cél: a bennmaradás, vagy a mandátum számának növelése?

 –Az elmúlt négy év teljesítménye alapján teljesen reális célkitűzés a mandátum számának növelése. Ha kevesebb képviselő kerülne be az eddiginél, az nem jelenthetne sikert. Az már igen, ha legalább egy fővel több VMSZ-es kerülne be, mert öten tudnánk a házszabálynak megfelelően önálló frakciót alkotni. Ez tehát a minimális célkitűzésünk.

 A négy magyar képviselő, önálló frakció nélkül, mit ért el a szerb parlamentben? Sikerült következetesen képviselni a Vajdaság érdekeit?

 –Az elmúlt négy évben négy magyar, két bosnyák és egy albán képviselő alkotta a kisebbségi frakciót. Vajdaság érdekeit úgy tudtuk képviselni, hogy a VMSZ szavazati kellettek a parlamenti többséghez. Így tehát alkupozícióba kerültünk. Elismerem, hogy előfordult, hogy egyes kérdésekben a szavazásnál alulmaradtunk, de arra nem volt példa, hogy elvtelenül, meghunyászkodva behódoltunk volna a hatalomnak.

 A Szerbiai Kőolajipari Vállalat elajándékozásást is igyekeztek megakadályozni.

 –Ez volt az első alkalom a négyéves ciklus során, amikor szembe kerültünk a kormánykoalíció pártjaival. Ettől függetlenül a kormány javaslata zökkenőmentesen átment a parlamenten, mivel az ellenzék többsége is támogatta. Később többször kerültünk hasonló helyzetbe, de minden alkalommal a végsőkig kitartottunk álláspontjaink mellett. Azt gondolom, hogy az emberek ezt értékelni fogják.

 Elképzelhetőnek tartja, hogy vajdasági szerbek is szavaznak önökre?

 –Nem tartom kizártnak, de szavazóink döntő többsége a vajdasági magyar közösség tagjai közül kerül ki. Az a politizálás, amit az elmúlt négy évben képviseltünk, talán más nemzetiségiek számára is szimpatikus lehet. Gondolok itt az európai integráció és a Vajdaság felemelkedésének ügyében hozott állásfoglalásainkra.

 Vajdaság széleskörű autonómiájának elérése is választási programjuk része?

 –Igen, és programunk szlogenje , a „Vajdaságért – egy normális Szerbiában”, is erre utal. Mivel vajdasági parlament szintjén a részarányunk sokkal jelentősebb az országosnál, ezért nyilvánvaló, hogy a vajdasági érdekek érvényesítéséért szeretnénk mindent megtenni.

 A VMSZ-en kívül még indul több magyar párt is. Ez gátja lehet a magyar képviselők számának növelésének…

 –Az eddigi adatok szerint a magyar pártok közül a VMSZ indul el önállóan, két másik magyar párt jelöltjei egy bosnyák választási lista „nem befutó” helyén szerepelnek. Ezért országos szinten nincs magyar kihívónk, és az még kérdés, hogy tartományi szinten lesz-e…

 Elképzelhetőnek tartja, hogy magyarok nagy számban szerb pártra szavazzanak?

 –Négy évvel ezelőtt valóban jelentős számú magyar szavazatot kapott a Demokrata Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a G17 Plus, de azt gondolom, hogy az elmúlt négy év alatt ezek a magyarok rájöttek, hogy a felsorolt pártok se magyar, se vajdasági érdeket nem tudnak képviselni. Azt is látni kell, a VMSZ azon kevés pártok közé tartozik, amely olyan lakossági fórumokat szervez, ahol a választók elmondhatják a véleményüket. Az eddig hatalmon lévő pártok ettől óvakodnak.

 A magyar civil szervezetek is támogatják önöket?

 –Választási programunk véglegesítése előtt konzultációs sorozatot tartottunk, s erre kb. 500 vajdasági magyar civil szervezet vezetőjét hívtuk meg. Meghallgattuk javaslataikat, azokat beépítettük a programunkba, s így a vajdasági civil szféra a VMSZ mögött áll.

 Mennyire lesznek tiszták a választások?

 –Bizonyára lesznek szabálytalanságok, de nem olyan mértékben, hogy érdemben befolyásolnák a választások végeredményét. A szavazások tisztaságára mi is ügyelünk azzal, hogy a szavazóhelyiségekben ott lesznek delegáltjaink.

 

Medveczky Attila