|
 2012.05.16.
Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának
20. száma!
A
tartalomból:
IN
MEMORIAM CSURKA ISTVÁN
Csurka István: Lesznek-e halvacsorák a
Hungaroringen? (2.oldal)
A
Kádár-korszak és a Magyar Televízió sorsközössége mint téma
és mint jelenség nincs beraktározva a lerágott csontok takarmánytáp
üzemébe. Voltaképpen az összefüggés is alig van megpendítve.
Emlékezzünk! Hogyan is volt ez az ötvenes évek legvégén és
a hatvanas évek elején? Az ENSZ még a „magyar ügy”-et tárgyalta,
sokan akkor léptek be a pártba, és indultak el a karrier útján,
elfoglalva többek közt azoknak a helyét, akik nem kértek
maguknak új tagkönyvet a máglyára dobott helyett. Az
asszonyok, anyák beszélőre jártak, folyosókon ácsorogtak tárgyalásokról
kiszűrődő hírekre lesve, és nem kevesen a temetőkbe döcögtek
volna ki az akkor még vasajtós villamosokon, ha tudták volna,
hová kell menni.
Emberek
százezrei kezdtek el azért gürizni és megalkudni, hogy hozzájussanak
ők is a ládához, amelyik jól átmossa az agyukat és eltompítja
az érzékeiket. Mákony volt, a „nép ópiuma” – ki is ütötte
az egyházakat is. Havonta tíz-, évente százezrével emelkedett
az előfizetők száma. Az „elmaradott vidékek”, ahol még
nem volt vétel, zúgolódtak és követelőztek; a bemondónők
hajviseletéről, mosolyáról százezernyi levelező értekezett.
A műsorpolitikát a felső vezetés asszonyainak ízlése szabta
meg, ők voltak a legfelső fórum. Nyárspolgárias
operett-jelleg uralkodott el a műsorokon. És persze vigyor,
szakadásig.
Szlovákia semmibe vette az Európai Unió elsődleges
és másodlagos joganyagát
Számtalan eljárás azt a benyomást erősítette,
hogy „kettős mérce” alkalmazása zajlik az EU-n belül
(4.oldal)
Bagó
Zoltán EP-képviselő: A
Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT) mint a legfőbb szlovák törvényhozó
szerv 2007 szeptemberében megdöbbentő és lesújtó döntést
hozott, amikor 1487. sz. határozatában rögzítette, hogy az
1944–1948 között alkotott ún. Benes-dekrétumok és az azokat
kiegészítő egyéb jogfosztó jogszabályok megkérdőjelezhetetlenek,
érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok, és ekként joghatályosította
ezeket.
A Hit Gyülekezetének adnák az iskolát a
református településen
Nem érdekli a városvezetést a szülők véleménye
(5.oldal)
Mentsük
meg az iskolát és óvodát! címmel aláírásgyűjtésbe
kezdett a hajdúsámsoni képviselő-testület Fidesz-frakciója;
a képviselőcsoport szerint a város vezetése a helyi Eszterlánc
Óvoda és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú
Művészetoktatási Intézmény fenntartói jogát az általa ellátott
feladatokkal a Hit Gyülekezetének tervezi átadni, a szülők többségének
támogató nyilatkozata nélkül. Az akcióról Máthé Attila
Gyulát, a helyi Fidesz-frakció vezetőjét kérdezem.
227 millióval csökkent Gyula városának működési
hiánya
A városháza előtt állt a trianoni emlékmű,
melynek helyreállításán dolgozunk
(7.oldal)
Dr.
Görgényi Ernő: Több mint
6000 négyzetméteres fedett fürdőt építünk a Várfürdő területén,
amelynek kb. 1000 négyzetméteres lesz a vízterülete. Ezzel
mind mennyiségben, mind minőségben növeljük a város
turisztikai szolgáltatásait. A feltételes közbeszerzési eljárás
eredményes volt, néhány héten belül meg is indul a kivitelezés.
Nekünk is fontos, hogy földrajzilag minél közelebbi cégek
nyerjenek. Ez most így is történt; nyílt közbeszerzési eljárásban
egy konzorcium nyerte a kivitelezést.
Székelyföldet népszerűsíti a Legendárium
Lemaradt Székelyföld, szerepelt viszont
Drakula és a bukaresti Athenaeum
(7.oldal)
Megjelent
a 155 mondát és legendát tartalmazó Székelyföldi Legendárium,
amelynek magyarországi ősbemutatóját április 30-án tartották
a Fejér megyei Polgárdiban.
Milyen céllal született meg a könyv? – kérdezem
Fazekas Szabolcstól, a Székelyföldi Legendárium alapítójától.
–
Elsősorban hiánypótló céllal. Nemcsak arról van szó, hogy a
székelyföldiek nem ismerik ezeket a mondákat, hanem arról is:
a külvilág igen keveset tud rólunk. Több szakirodalom
foglalkozik székely mondákkal, legendákkal, de nem született
meg eddig egységes kötet róluk. Az erdélyi iskolákban pedig
sosem volt tananyag a székelység mondaköre, inkább a tanítók
önként beszéltek róla. A Legendárium ötlete egy brüsszeli
fali plakát, térkép láttán született meg, amelyről lemaradt
Székelyföld, szerepelt viszont Drakula, a bukaresti Athenaeum és
egyéb szimbólumok, amelyek nem mutatják be egységesen Romániát.
Így aztán nekiláttunk a gyűjtőmunkának
Zselíz polihisztora
A szocialista rendszer kiutált, kirúgott
pedagógusa voltam (9.oldal)
Idén
fennállásának 30. évfordulóját ünnepli a felvidéki zselízi
Franz Schubert Vegyeskar. A születésnappal kapcsolatban Horváth
Géza karnaggyal beszélgetünk.
Ezt a beszélgetést azért kellett május 5-ére,
szombati napra szervezni, mert május 4-én volt a Katedra
Matematikaverseny országos döntője Dunaszerdahelyen, amelynek
kezdettől fogva – immár 17. éve – ön a főszervezője.
Meglepő, és nem szokványos, hogy egy kórusvezető, zenetanár
matekversenyeket is szervez.
–
Bizonyára meglepő, de nem vagyok végzett zenetanár, hanem
matematika–földrajz szakos pedagógus, és a zene „csupán”
a kedvteléseim közé tartozik.
Elég komoly kedvtelésről van szó, hiszen a
Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának segédkarnagya
és krónikása, s emellett még zeneszerzéssel is foglalkozik.
–Attól
függetlenül, hogy a közelmúltban jelent meg 23 művemet
tartalmazó kórusgyűjteményem, és ennél lényegesen több művet
írtam, nem tartom magam zeneszerzőnek.
Budakeszi „mindenes” mestere
Beszélgetés
Bernáth Béla iparművésszel (10.oldal)
Május 25-én megnyílik a Bernáth Béla Életműkiállítás
Budakeszin. Honnét jött az életműkiállítás ötlete?
–Bevallom,
először egy nagyobb mértékű dologban, magánmúzeumban
gondolkodtam. Polgármester asszony ezt támogatta volna is.
Kaptam egy vastag dokumentumkötetet arról, milyen feltételeknek
kell megfelelni egy múzeum nyitásához, fenntartásához. Mivel
azokat nem tudtam volna megteremteni, ezért megállapodtunk, hogy
életműkiállítást hozunk létre a házamban. A május 25-ei dátum
még nem biztos, lehet, hogy egy héttel eltolódik, attól függ,
miként ér rá a városvezetés.
Klebelsberg Kuno a mai magyar politika számára
is számos tanulsággal szolgálhat
(12.oldal)
L.
Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága,
valamint a Nemzeti Kulturális Alap elnöke köszöntőbeszédében
Klebelsberg aktualitásáról beszélt. Elmondta, hogy 2006-ban
benne volt abban a munkacsoportban, amelyik kidolgozta a Fidesz
kulturális programját. „Többször felhívtam arra önkritikusan
a figyelmet, hogy ezt a programot jó lenne végrehajtanunk. Akkor
egy nagyon jó csapat jött össze, amelyben történészek, levéltárosok,
muzeológusok, néprajzosok gondolkodtak azon, miként lehetne
megvalósítani a hatékony polgári kultúrpolitikát. Amikor a
program bevezetőjét írtuk, többször hivatkoztam Klebelsberg
Kunóra, de ezek a mondatok végül is kikerültek a szövegből,
mert azt mondták nekem, hogy mindez retrográd hangulatot idéz
meg. Tehát azt tanácsolták nekem, hogy Klebelsberg helyett
progresszív gondolattal álljak elő. Egy ideig vitatkoztam
ezzel, de végül azt mondtam: ezen ne múljon a program sikere. Közben
több konferencia és könyv születik Klebelsberg Kunóról, és
mindez azt mutatja, hogy egyre több embernek tetszik az, amit
Klebelsberg megvalósított. A legfontosabb üzenet, ami
Klebelsberg munkásságból kirajzolódik az, hogy a hosszú távú
tervezésre és a lassú megtérülésre hívja fel a figyelmet”
– jegyezte meg L. Simon László.
Csorja Gergely: Fegyver és hatásvadászat (19.oldal)
Azt
a puskát, amelyet vadászati célra az egyik megyében minden további
nélkül engedélyeztek – a szakzsargon szerint beírtak –,
azt a másikban szigorúan tiltották. A vadásznak senki sem
tudta megmondani, hogy mit csináljon a puskájával, ha a vadászat
után nem siet rögtön állandó lakcímére, ahol a fegyvert tárolnia
kell, hanem – mondjuk – egy közeli szállodában kíván
megszállni. Ne adj’ Isten meginna néhány pohár bort a vadászat
örömére. A sportlövők a sportegyesület tulajdonában lévő
fegyvereket a jogszabály szerint nem vihették volna magukkal,
csak ha átíratják a saját nevükre és sorolhatnánk az idiótábbnál
idiótább szabályokat. A megoldás – mint hazánkban oly sok
mindenre – az volt, hogy senkit sem érdekeltek a szabályok.
Illetve, ha valakivel ki akartak szúrni, akkor jól bevonták az
engedélyét, de adott esetben még fel is jelentették egy határidő
elmulasztása miatt, vagy éppen azért, mert megebédelt a vendéglőben
vadászpuskája társaságában. A fegyverügyi előadók, akik a
fegyvertartók haragjának központjába kerültek, természetesen
semmiről sem tehettek. Ők ugyanolyan áldozatai voltak a rossz
szabályozásnak, mint maguk a fegyvertartók.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
Telefon:
+36-30-7545-017
|
