|
 2012.05.11.
A javaslattal a székely falvak
hagymakupolás honfoglalását készíthetik elő
Ahol már nincs magyar iskola, és az egyház is erőtlen, megállíthatatlan
az asszimiláció
A magyar történelmi
egyházak és a szász közösségek is szót emeltek a román
kormány azon törvénytervezete ellen, amelyik eltörölné a
jelenleg érvényes restitúciós törvényt. Vagyis a tervezet
szerint a hatóságoknak nem az ingatlan reális értékét, hanem
annak mindössze 15 százalékát kellene kifizetnie a kártérítésre
jogosult személyeknek. A kormány a legújabb hírek szerint kivár,
és még nem terjeszti be a tervezetét. A kommunista diktatúra
idején az egyházak ingatlanjait államosították. A rendszerváltás
után 1700 kérés volt leadva a visszaszolgáltatásokra. Eddig,
körülbelül 1200 ingatlan került vissza magyar egyházainkhoz.
Ez a kéréseknek, a 60-65%-át teszi ki.
Hová vezet, ha elfogadják ezt a törvénytervezetet?
-kérdezem nagytiszteletű Ötvös József úrtól, a Marosvásárhelyi
Református Egyházkerület esperesétől.
–Bizonyára nagy port fog kavarni. A javaslat beterjesztői
arra hivatkoznak, hogy ezzel jelentős összeget tudnának
megtakarítani. Ez egy hamis érvelés, hiszen nekünk eddig sem
adtak pénzt, hanem az elkobzott épületeket visszaadták –
legtöbbször leromlott állapotban. Emellett szerintünk egy
nagyfokú diszkriminációról van szó. Az egyik nyilatkozatban már
elmondtam, hogy mindezért az Európai Unió is felelős. Ez a
szervezet pedig nem engedheti meg magának azt, hogy egy ország
olyan törvényt hozzon, hogy miután 2/3-át visszaadta az államosított
ingatlanoknak, 1/3-át megtartja. A törvényjavaslat esetleges
elfogadása nagyon rossz hangulatot teremthet, mert Erdélyben,
ahogy az egész Kárpát-medencében a határokon túl, az egyházak
voltak azok, melyek fenntartották a közösségi tudatot. Esetünkben
mind középületekről van szó, és ha az állam az ezekkel
kapcsolatos törvényekkel így bánik, akkor miként lehet elvárni
a néptől azt, hogy a közért bárminemű áldozatot hozzon. Nem
csak az egyháziak félnek, hanem azok a magánszemélyek is, akik
eddig nem kapták vissza földjeiket, és most kisemmizettnek érzik
magukat. Amúgy is Romániában, főleg vidéken, nagyon alacsony
a föld értéke.
Hol helyezkednek el a volt egyházi ingatlanok?
–Általában a falvak közepén, mert a templom
mellett építette föl az adott felekezet a saját iskoláját.
Ezen iskolák többsége ma nem funkcionál, így gyülekezeti közhasználatra
használjuk. Ha a hajdani egyházi épületeket nem adják vissza,
akkor a román állam kezében marad a magyar falvak közepének a
fele. S mit építenek majd ezeken a területeken? Ortodox
templomokat. Református esperesként nyíltan kimondom: a
javaslattal a székely falvak hagymakupolás honfoglalását készíthetik
elő. Legtöbbször nem is az épület a lényeges, annak
legfeljebb szellemi értéke van, hanem maga a telek, ami a
templom mellett húzódik. Ráadásul az ortodox templomok építését
államilag támogatják. Tehát a javaslat mögött magyarellenesség
érhető tetten.
Amíg hagymakupolás honfoglalásról beszélnek, addig
Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és
Gyergyószentmiklóson csökkent a magyarok száma. Kevesebb
gyerek születik, vagy egyre többen hagyják el szülőföldjüket?
–Nem most születik kevesebb gyerek, hanem a gondot az
jelenti, hogy egy generáció hiányzik, mert a ’90-es évek
elején kb. 100 ezer magyar hagyta el Erdélyt. Ez azt jelenti,
hogy 300 ezerrel csökkent a számunk, mert Erdélyben egy családban
átlag két gyerek születik. A demográfiai jelentéseket
elemezve megállapíthatjuk, hogy a román családoknál kevesebb
gyerek születik, mint nálunk. A magyaroknál az a generáció
zsugorodott össze, mely gyermeket vállalhat. Hogy ne csak a
negatívumokról essen szó: Marosvásárhelyen a magyar értelmiség
vállalja a harmadik gyereket is. Azt tudni kell, hogy ahol már
nincs magyar iskola, és az egyház is erőtlen, megállíthatatlan
az asszimiláció. Ezeken a helyeken a magyar kultúra is elvész,
nem énekelnek magyar népdalokat, hanem angol nyelvű slágereket
a gyerekek. Nemrég voltam Brazíliában élő német származásúaknál,
s ott megtanultam: az egyház két generációig képes csak
megtartani a közösséget iskola és kultúraközvetítő intézmények
nélkül. Ezért is lényeges, hogy visszakapjuk-e iskoláinkat.
Ahol Erdélyben magyar iskola működik, ott nincs veszélyben a
magyarság.
Medveczky Attila
|
