vissza a főoldalra

 2012.05.23. 

Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának 21. száma!

A tartalomból:

IN MEMORIAM CSURKA ISTVÁN

Csurka István: Jurta Színház – 1988. március 6. (2.oldal)

Nos, ennek az általános közép-európai elmocsarasodásnak az egyik, igaz, kirívó tünete az, ami az erdélyi magyarsággal történik. Azt is lehet mondani, hogy minta értékű történés ez. Itt egyszerre két nép ad rossz választ arra a kérdésre, amit a kor eléjük állít. Az egyik túlzó nacionalizmusba hajszolódással, amely elfödi a valódi kérdéseket, a másik nemzetietlen elpuhulással, a társadalom működése szempontjából létfontosságú nemzeti hajtóerőknek a teljes kiiktatásával. Gazember az, aki egy hányódó mentőcsónakban verekedést kezdeményez, az pedig, aki hagyja, hogy eligyák előle az utolsó korty vizet is, hülye.

Ez a tanácskozás az erdélyi magyarság sorsáról csak akkor lehet hatásos, ha pontosan számba veszi azokat a történelmileg meghatározott nemzetközi körülményeket, amelyek közepette összeült. Legfontosabb ezzel kapcsolatban annak felismerése, hogy az endlösung állapotába került erdélyi magyarság, s vele együtt az egész magyarság válsága egy általános európai, közelebbről pedig kiterjedt és nagyon mély közép-kelet-európai válság része. Ebből az következik, hogy elkülönítve, önmagában sem az erdélyi, sem az egész magyar válság meg nem oldható. Ha fenn akarunk maradni, tudomásul kell vennünk szomszédaink hasonlóképpen meglékelt ladikjait. Miben áll ez a közép-európai válság? Első pillantásra, tekintettel arra, hogy a térség országai azonos társadalmi berendezkedésűek, a létező szocializmus általános, gazdasági és társadalmi válságának is lehetne ezt nevezni, de ha egy kicsit lehámozzuk a jelenségről ezt a politikai zsargonhéjat, kiderül, hogy itt még többről is szó van: az itt élő népek, nemzetek olyan fajta mély, egész létezésüket meghatározó válságáról, amely a jövőjüket, a világban s Európában betöltött, betölthető szerepüket, államiságuk minőségét, az általános világtrendekhez való igazodásuk lépéstartását összefoglalva egész sorsukat meghatározza.

Egyensúlyban Kecskemét gazdálkodása

A fejlődés újabb dimenzióját jelenti, ha minőségi szállodák épülnek a városban (4.oldal)

A Starwood szállodalánc tagjaként működő négycsillagos business hotel és a hozzá kapcsolódó konferenciaközpont épül a KÉSZ Holding kecskeméti irodaházából 723 millió forint uniós támogatással összesen 2,5 milliárd forintból. Erről, a város gazdálkodásáról és a fejlesztésekről kérdezem dr. Zombor Gábort, Kecskemét polgármesterét, országgyűlési képviselőt.

 A kiszolgáltatottság ellen

Nem kell feltétlenül mamutcégekben gondolkodni (4.oldal)

Határon átnyúló mezőgazdasági és agrár-üzleti infrastruktúra fejlesztésére dolgozott ki közös pályázatot a magyarországi oldalon Gyula és Újkígyós, a túloldalon Nagyzerind és Zimándújfalu. Minderről a program vezető partnerével, Szebellédi Zoltánnal, Újkígyós város polgármesterével beszélgetünk.

 Célunk a lakosság életminőségének javítása

A pezsgő civil életet támogatja a város (5.oldal)

Egészségre nevelő és szemléletfomáló életmódprogramok megvalósítására nyújt be pályázatot Békés Város Önkormányzata a városi Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézettel közösen. Erről, a város költségvetéséről, és a nyár közeledtének okán a turisztikai lehetőségekről, pályázatokról beszélgetünk Izsó Gáborral, Békés város polgármesterével.

 Hálózatalapú gazdasági integrációt a Székelyföldön

Erdélyben magasabb a vállalkozói aktivitás (7.oldal)

A magyar tudományosság külhoni előmozdításáért nyújtott át akadémiai elismeréseket a Magyar Tudományos Akadémia 183. közgyűlése keretében megrendezett Külső Tagok Fórumán Pálinkás József az MTA elnöke. Ezen az ünnepségen szerteágazó és magas színvonalú tevékenységéért, tudományos munkájáért, valamint igazgatóként, kutatásvezetőként, közfeladatok ellátójaként, az erdélyi magyar tudományos világban betöltött szerepéért Arany János Fiatal Kutatói Díjban részesült Csata Zsombor, fiatal kolozsvári kutató, szociológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanársegédje, az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjának igazgatója.

 Az EU nem elég szolidáris a tagállamaival

Azt gondolom, hogy az EU tétlen szemlélője volt a válságnak, és nem kezelője (9.oldal)

Az Európai Parlament plenáris ülésén kell számot adnia az Európai Bizottságnak, hogy milyen lépéseket kíván tenni Svájc közelmúltbeli, nyolc közép-európai állam bevándorlóit diszkrimináló lépése ellen. A svájci kormány 2012 áprilisában úgy döntött, hogy május 1-jétől kontingenseket határoz meg az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet- és közép-európai országokból érkezett bevándorlókkal szemben. A döntés értelmében évente összesen 2000 tartózkodási engedélyt adnak ki Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia és Észtország polgárainak.

A svájci döntés miatt az EP öt frakciójának húsz képviselője szóbeli választ igénylő kérdést intézett a testülethez. Erről és az európai jövőképről Pelczné Dr. Gáll Ildikó fideszes európai parlamenti képviselőt kérdezem.

 100 éve annak, hogy az ostobaság is eladhatóvá vált

Mindnyájan alkotásra születtünk (10.oldal)

Beszélgetés Fekete Géza szobrászművésszel

Pályám elején nagyon bosszantott, hogy a művészt nem becsülik meg. Észrevettem, hogy a szobrok talapzatán vagy nem, vagy csak eldugva tüntetik fel a készítő mester nevét. Gondoljunk egy szoborleleplezésre. Erről hírt ad a média, de először azt mondják be, hogy ki leplezte le a szobrot. Ezután beszélnek a megrendelőről, majd magáról az ábrázolt alakról, és ha egyáltalán szóba kerül, akkor utoljára a művészről. Főiskolás koromban egymás után készítettem nagy lelkesedéssel a szobrokat, a szoborterveket, és akkor apám leszidott: fiam, miért nem írod rá műveidre a nevedet? A magamnak diktálta sietős tempóban elfelejtettem, hogy erre is gondolni kell. Ha már egy szobor köztérre kerül, és reprezentálja az alkotóját, akkor kötelező lenne feltüntetni a szobrász nevét.

 25 éves a NOE

Feladatunk, hogy lehetőséget nyújtsunk a jó példák megismerésére (12.oldal)

Július 12–15-e között rendezik meg a Lakiteleki Népfőiskolán a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) Családkongresszusát, melynek mottója: „Családban, családdal az életért”. Az eseménnyel kapcsolatban Kardosné Gyurkó Katalint, a NOE főtitkárát kérdezem.

 Csorja Gergely: A nagy dilemma (19.oldal)

A Nyugat politikai vezetői és elsősorban Merkel kissé tanácstalanok. A Földközi-tenger térségének befektetői felvásárlása akadozik, a görögök valahogy nem akarják megérteni, hogy tulajdonaikat, lényegében az egész országot át kell adni a befektetőknek. A spanyolok sem akarják hagyni, hogy kisemmizzék őket. A fiskális politika eluralkodása, a megszorítások programja megbukott. Egy kis állam Európa szélén már két évvel ezelőtt meghirdette a szakítást a megszorítások programjával és a pénzügyi rendszer legnagyobb elvonóit, a magánnyugdíjpénztárakat, a biztosítókat és a bankokat is bevonta a költségek finanszírozásába. Orbán Viktor minden volt, csak rendes ember nem. Most kiderült, hogy igaza van, hogy két év hazai politikai és sajtóőrjöngés után, most hétvégén a G8-ak vezetői Camp Davidben, az elnöki nyaralóban belátták: ez így nem megy tovább. Változtatni kell. Nyilván nem csaptak az asztalra, hogy Te, Angela, ennek a Viktornak csak igaza lett, de a megbeszélések konklúziója végeredményben ez. Pénzt kell adni, vagy kevesebbet kell elvonni a gazdaságtól. Chicagóban, a NATO értekezletén, két nappal később aztán Obama szívélyesen üdvözölte Orbánt, és az a vállon veregetés – még ha Obamának nem is ez volt a szándéka – szimbolikus. Fellegi lecserélése ugyan sérthet bizonyos amerikai érdekeket, de Balog Zoltán miniszteri kinevezése ellensúlyozhatja a Fellegi távozásával keletkező bizalmi űrt. Fellegi posztját Varga Mihály vette át, ami minden szempontból jó döntés.

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy fizessen rá elő!