|
 2012.05.18.
Schengen: Dánia az első, de nem utolsó?
Április végén a
bevándorlók beáramlása miatt aggódó uniós tagországok
felvetették a kérdést, hogy nem kellene-e visszaállítani a
határokat a schengeni övezeten belül. Az ötletet megfogalmazta
Párizs és Róma, amikor menekültek tömegesen érkeztek Észak-Afrikából.
Azonban Dánia lett az első és egyedüli ország, amelyik a valóságban
is visszaállította a határőri vizsgálatot.
Akkor, vagyis
majdnem egy évvel ezelőtt, a királyságot éles bírálat érte
az uniós partnerek részéről. Napjainkban pedig még az európai
integráció olyan elkötelezett híve, mint Németország is a
szigorú határellenőrzés mellett száll síkra. Vajon mi történik?
Csaknem módosításra szorulhat az Európai Unió egyik
legnagyobb vívmánya, a mozgásszabadság eszméje?
Vajon milyen következményekkel jár Oroszországban és
Európában a határon való szabad átkelés? Meglehet,
tapasztalatcserét kellene folytatni? Erről beszélgettek a
Moszkva–Brüsszel: migrációs politika, közös kihívások, közös
problémák témakörében rendezett videokonferencia résztvevői.
Az Oroszország
Hangja a dán kísérlet
eredményei iránt érdeklődött. A kérdésre Brüsszelben adott
választ az Európai Migrációspolitikai Intézet (MPI-Europe)
igazgatója, Elizabeth Collett.
„Dánia határán a határőr-vizsgálatot
a bűnözés elleni harc céljából újították
fel, és ez gyakorlatilag nem hatott ki a bevándorlók áramlására.
Viszont kihatott a Svédországgal és Németországgal ápolt
kapcsolatokra. A német turisták, akik általában nyáron szívesen
eljöttek Dániába, már
nem utaznak ide… Napjainkban
számos uniós ország mérlegeli a határon való ellenőrzés
bevezetésének lehetőségét. Az Európai Bizottság szeretne részt
venni a döntéshozatalban, nem kívánja ezt
a tagországokra bízni. Azonban
az EU-tagországok közötti egyetértés
kényes kérdés, itt nagy
óvatossággal kell eljárni. Világos, hogy nem következik be a
Schengen összeomlása, az EU-ban senki nem vetemedik ilyesmire.
Pláne, hogy ez sok kiadással járna, méghozzá válság idején.
Azonban a szabad mozgás övezetében, azt hiszem, lesznek változások.”
A nyitott határok és ennek folytán az ellenőrizhetetlen
migráció nem csupán európai, hanem oroszországi probléma is.
A videokonferencia orosz résztvevője, Irina Szemenyenko szakértő
a következőket javasolja.
„Az európaiakkal
közösen azonos típusú problémákat vitathatunk meg, azt, miként
lehetne partneri viszonyt kialakítani a migrációs áradatok
országai között. Oroszország számára
Ukrajnáról, Moldováról, Kirgizisztánról, Tádzsikisztánról
van szó, ahonnan tömegesen érkezik munkaerő az országba.
Hogyan lehetne ellenőrzés alá venni a folyamatot?
Úgy, mint Olaszországban, fokozott ellenőrzéssel, ahol
már most szigorú eljárást vezettek be a bevándorlók regisztrálása
szempontjából? Mindezt
meg lehetne vitatni az orosz-európai migrációs központban.
Ráérett egy ilyen központ létrehozásának ötlete.”
Moszkvában és Brüsszelben a szakértők meg vannak győződve:
a jobboldali radikalizmusnak kedveznek a nyitott határok, a nem
ellenőrzött beáramlás, a gyakran
illegális migráció válság
idején, amikor az EU-ban a munkanélküliség szintje túl magas,
például Spanyolország egyes térségeiben 40%-t i kitesz.
Utalni lehet a norvégiai Breivik-precedensre, a dán
parlament által elfogadott jognormákra, amelyek nehezebbé
teszik a bevándorlók életét, a nacionalisták óriási sikerére
a franciaországi elnökválasztáson stb.
Közben Bulgária és Románia
a romaproblémával Schengen
küszöbén áll. Amint Irina Szemenyenko megjegyezte, aligha
nyitják meg egyhamar előttük a kaput.
(Forrás:
Oroszország hangja)
|
