vissza a főoldalra

 2012.05.18. 

A klímasztár díj kötelez

Cél: új funkciók behozatalával újra vonzóvá tenni Veszprém belvárosát

Klímasztár díjat kapott Veszprém az Európai Klímaszövetségtől a klímastratégiájáért és az e területen megvalósult beruházásaiért. Húsz évvel ezelőtt alakult meg az Európai Klímaszövetség, valamint annak magyarországi hálózata, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, mely KlímaSztár 2011 - Helyben az éghajlat védelméért címmel felhívást tett közzé az önkormányzatok részére a legjobban megvalósított éghajlatvédelmi tevékenyégért járó díjért. Ezt Veszprém el is nyerte, majd pályázata alapján az Európai Klímaszövetség díját is megkapta. A klímasztár díjat április 26-án vették át a Bécs melletti Schlosshofban. A díjjal kapcsolatban Porga Gyulával, Veszprém polgármesterével beszélgetünk.

 Gratulálunk polgármester úr! Mennyire volt szoros a mezőny?

 –Összesen négy kategóriában lehetett elindulni az Európai Klímaszövetség versenyén a nemzetállamok klímaszövetségeinek ajánlása alapján. 2011-ben itthon nyertük el a magyarországi klímasztár-díjat. Így automatikusan felterjesztettek minket a díjra. Rajtunk kívül Mórahalom indult az európai versenyen, és az a település is nyert a saját kategóriáján belül. Az első kategóriába a 10 ezer fő alatti, a másodikban a 10 ezer és 100 ezer fő közti, a harmadikban a 100 ezer fő feletti települések indulhattak. A negyedikbe pedig nem önálló települések, hanem városszövetségek, régiók kerültek. A szövetség a nemzetállamok felterjesztései alapján döntött a díjakról. Pályázatunk három elemből állt. 2011-ben fogadtuk el a város energiastratégiáját. Magyarországon mi voltunk az első város, amelyik hosszú távon gondolkodott az energia felhasználásáról. Azt vállaltuk, hogy 2025-ig 25%-kal csökkentjük a város szén-dioxid kibocsátását, 20%-kal növeljük a zöldenergia –felhasználást. A város energiafelhasználását is szeretnénk 25%-kal csökkenteni 2025-ig. Ez volt az egyik elem, és a fő szempont. A másik része a pályázatunknak az, hogy 2011-ben átadtuk a Séd –völgyi rehabilitációt, aminek keretén belül 12 hektár zöldterületet újított meg a város, 2,5 km folyómedret takarítottunk ki, három műemléképületet újítottunk meg. A harmadik rész pedig a dinamikus kerékpárhálózat fejlesztése.

 Mit nyert a díjjal Veszprém városa?

 –Anyagi elismerésről nincs szó, de így is a díj erősen kötelez bennünket. Amit a stratégiánkban vállaltunk, most már ezzel a díjjal elismerve, sokkal nagyobb felelősséggel kell megvalósítani.

 Mennyire képesek megvalósítani az energiafüggetlenséget?

 –A politikai közbeszéd része lett mára a környezetvédelem, és az alternatív energiák felhasználása. Fontos, ha a jövő Magyarországáról vitatkozunk, akkor másképp kell gondolkodni az energiafelhasználásról. Számos energiaforrás létezik a környezetünkben – ilyen a szél, a nap – melyeket hasznosítani lehet, és be lehet vonni a város működtetésébe. Pályázatunkban megfogalmaztuk, hogy terveink között szerepel – többek között – egy olyan naperőmű létesítése, ami alkalmas lesz arra, hogy a városban a diesellel működő buszokat elektromossal tudjuk felcserélni, így olcsóbb és környezetkímélőbb lesz a tömegközlekedés. Egy mondás szerint: Veszprémben vagy a szél fúj, vagy harangoznak. Ez arra utal, hogy szélcsatornáinkban rejlő lehetőségeket is ki lehetne aknázni. A harmadik elem: a szemét, aminek kezelése sok helyen problémát okoz. A hulladék keletkezését megakadályozni nem tudjuk, viszont egyes európai gyakorlatok szerint lehet szemétből energiát nyerni.

 Kerékpárutakat építettek. Ami egy eszköz, amit lehet használni. A cél eléréséhez az embereket is rá kell beszélni arra, hogy autó helyett ezt a közlekedési formát válasszák.

 –Lényeges dologra mutatott rá, mert az önkormányzat hiába készít egy tökéletes energiastratégiát, azt a lakosok, a veszprémiek együttműködése, jó szándéka nélkül képtelenség végrehajtani. Ezért is kell nagy hangsúlyt fektetni a kommunikációra. Számos civil szervezet a partnerünk a cél érdekében, és a helyi médián keresztül felhívjuk a lakosság figyelmét arra, milyen energiaigényű háztartási cikket vásároljanak. Amire a legnagyobb hangsúlyt fektetjük, az a felnövekvő generációk környezettudatos nevelés, pl. , hogy a gyerekek számára evidencia legyen a szelektív hulladékgyűjtés. A fiatalokon keresztül a szülőkhöz, nagyszülőkhöz is eljuthatunk.

 Olvasom, hogy megszépül a belvárosi Kossuth Lajos utca és környezete. Ezzel is a belvárosi zöld területek száma nőne?  

–Természetesen. A rendszerváltás idején megjelentek a városkörnyéki bevásárlóközpontok, s ezzel az emberek „leszoktak” a klasszikus belváros használatáról. Régen a Kossuth Lajos utca bevásárlóutca volt, agóraként működött. Nem veszprémi sajátosság, hogy kiürül a belváros. Cél:  új funkciók behozatalával újra vonzóvá tenni Veszprém belvárosát. Várjuk szép, megújuló környezetbe a veszprémieket. Játszótereket telepítünk közvetlen a belvárosba, teljes burkolat –és zöldterületcserét hajtunk végre, és a hangulatot szökőkutak csobogásai fokozzák. Így minden generáció magáénak tudhatja a belvárost.

Medveczky Attila