|
 2012.05.18.
Reméljük, nem csalódik bennünk
Magyarország
Meg akarjuk nyerni az európai díjat
2012. április 20-án
a Baranya megyei Alsómocsoládon került sor a belügyminiszter
és a vidékfejlesztési miniszter által negyedik alkalommal kiírt
Magyarországi Falumegújítási Díj ünnepélyes átadására.
Immár hagyomány, hogy nem a főváros, hanem az előző kiírás
nyertese ad otthont a rendezvénynek. A Magyarországi Falumegújítási
Díj 2011-es győztese Újszilvás.
Szívből gratulálunk dr.
Petrányi Csabának, Újszilvás polgármesterének, bár
bizonyára közös érdemről van szó.
–Feltétlenül, mert nem egy ember munkáját díjazták,
hanem azon csapatét, ami mellettem és mögöttem áll. Tehát
egy csapatmunka 10 éves eredményről beszélhetünk. Minek köszönhetjük
az elismerést? Az összetartó és dolgos képviselőtestületnek,
a jó koncepcióknak, terveknek, a sikeres pályázati sorozatnak
és a szerencsének.
Meg kellett pályázniuk a díjat?
–Igen, mert többféle szempontból vizsgálták a
település törekvéseit, innovációját, az alternatív energiák
hasznosítását, az infrastruktúra állapotát, ahogy a civil
szervezetekkel és a lakossággal folytatott kommunikációt. Így
egy nagyon komplex vizsgálati módszeren estünk át.
Legyen kedves arról szólni, hogy milyen fejlődésen ment
keresztül az elmúlt években a település? Ha az egyik keresőprogramba
beírom a falu nevét, a naperőművet hozza ki első helyen.
–A 10 éves fejlesztési folyamat betetőzését
jelenti az, hogy Magyarország legnagyobb naperőművét sikerült
megépítenünk Újszilváson. Ez komoly anyagi áldozattal járt;
2007-ben kibocsátottunk egy 300 milliós svájci frank alapú kötvényt.
Ez az érték közel megtízszereződött a településen a
sikeres pályázatoknak köszönhetően, és a két legutolsó
fejlesztés, a geotermikus és a naperőmű már termelő beruházások
voltak. Ezek hosszú távon a település fenntarthatóságát
biztosítják. Ezeken túli fejlesztések: a teljes belterület közútjainak
aszfaltozása, csapadékvízelvezető- rendszert építettünk ki,
és kb.
5 km
kerékpárutat, a vízműrendszerünket a KEOP-programon belül
harmadikként tudtuk sikeresen megvalósítani. Egy ivóvízminőség
javítási projektről van szó, és reméljük 50 évre megoldódott
a település ivóvízproblémája. Ezen kívül az összes közintézményünket
fejlesztettük, felújítottuk, 90%-ban akadálymentesítettük,
és új eszközöket vásároltunk beléjük. A 65 éves római
katolikus templomot 60 millió forintból újítottuk fel; 50
milliót az NVA-alapból nyertünk, és a maradékot az önkormányzat
tette hozzá. Közvetett módon a legnagyobb megépített projektünk
egy 17 km-es összekötő út és körforgalom, így 8 km-rel közelebb
került a 4-es számú elsőrendű főútvonal. Az infrastruktúra
kiépülésének köszönhetően fejlődtek a vállalkozások. Sőt,
egy új is érkezett, amelyik három év alatt közel 2 milliárdos
forgalmat bonyolított le. Mi a kicsit is megbecsüljük, ezért
kis, Leader-pályázatok megnyerésével tanösvényt építettünk,
gulyakutat újítottunk fel, virágosítottuk a települést,
falumúzeumot hoztunk létre, játszóteret építettünk.
Alternatív energiáink miatt havonta országos bemutatót tartunk
diákoknak, felnőtteknek egyaránt.
A fejlesztésekkel az újszilvásiaknak munkát is biztosítottak?
–Ez is célunk volt. Közbeszerzési pályázatot írtunk
ki, de mégis csapadékvízelvezető –rendszer létrehozásában
a kivitelező így 40-50 helyi lakost foglalkoztatott. Épületeink
is hasonló módon újultak meg.
Egy falufejlesztési konferencia keretében történt a díjátadás.
Ebből arra is lehet következtetni, hogy a kormányzat számára
valóban fontosak a kistelepülésen élők?
–A kormányzat reformjai nem biztos, hogy csak pozitíven
befolyásolják a vidéken élők sorsát, gondolok itt a települések
összevonására. Ha viszont ez a kormány nem tette volna meg, végrehajtotta
volna egy másik. Az látszik, hogy az országvezetés számára
nem csak városokból áll hazánk, ezt mutatja a hungarikumok
rendszere.
Nagyon sokáig a falusi jelző egyet jelentett a tisztasággal,
a frissességgel, majd 1948 után szitokszó lett. Most milyennek
látja a falu társadalmi megítélését?
–Sok polgármester kollégám dolgozik azért, hogy a
falu kifejezés pozitív csengésű legyen, és ne pejoratív. A
lakosság 20%-a Budapestről települt be, és ők azt hitték,
hogy vidéke szinte maguktól
teremnek meg a zöldségek. Szociális földprogramokkal
kell megtanítani az embereknek a mezőgazdaság csínját-bínját
azoknak, akik magasabb szakképzettséget igénylő munkára
alkalmatlanok. A jó mezőgazdasági munka elsajátításával
minimális, szolid megélhetési módot nyerhetnek.
A győztest, tehát Újszilvást a Belügyminisztérium
nevezi az Európai Falumegújítási Díjra. Ez azt jelenti, hogy
szinte minden EU-tagállam képviselteti magát ezen a versenyen?
–Így van, és a bírálóbizottság 4-5 tagja érkezik
majd május végén a településre, ahol négy óránál többet
nem tartózkodhatnak. Ezen idő alatt kell úgy bemutatkoznunk,
hogy valóban ütőképesek lehessünk. Elindult a felkészülési
folyamat, és reméljük, nem csalódik bennünk Magyarország.
Mi az, amit mindenféleképpen nyer Újszilvás a megmérettetésen?
–Tapasztalatot mindenképpen nyerünk… Lehet, hogy túl
szerénytelennek tűnök, de igenis meg akarjuk nyerni az európai
díjat! El akarjuk elérni: ismerjék meg az emberek Újszilvást,
azt a települést, amelyik igyekszik példát mutatni. Ezzel elérhetjük
azt, hogy minél több olyan ember telepedik le a faluban, aki azt
otthonának is tekinti. Óvja, védi, s ezt segíti a háromfős
mezőőri szolgálat is. Ezzel elértük, hogy településünk a
legbiztonságosabb a térségben.
Medveczky Attila
|
