| 
               2012.05.25.  Mindig a kiszolgáltatottakért állt ki
 Csurka Istvánra emlékezett a Nemzeti Fórum
 Csurka István írói
              fénykora a nemzet politikai gyászkora volt Lezsák
              Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint, aki május 23-án
              este a Nemzeti Fórum Kölcsey Körének konferenciáján méltatta
              az idén februárban 78 éves korában elhunyt drámaírót szerdán.
              A Csurka István emlékesten Lezsák Sándor beszédében az 1945
              utáni nemzedék egyik legdúsabb termésű és „értékben is
              direkt termő" drámaírójának nevezte Csurka Istvánt,
              akinek műveit szinte alig játszották az elmúlt bő két évtizedben,
              „kényszerűen együtt élt" azzal a helyzettel, hogy még
              remekművei is csak hosszas várakozás után kerülhettek színpadra.
              Mint mondta, az író műveinek címei egyre beszédesebbek, az
              elsődleges jelentéstartalmon túl új értelmezéseket, üzeneteket
              küldenek az „immár végleges, javíthatatlan szövegben".
              „Prózai művei, akár színdarabjai már a címeikben is
              komorak, vészjóslóak" - mondta Lezsák Sándor, hozzátéve,
              hogy Csurka István még a könnyed, játékos komédiáiban is
              fenyegetően és halálosan komoly volt. A Nemzeti Fórum elnöke
              szerint Csurka István írói fénykora a nemzet politikai gyászkora
              volt, amelyben tilalmas volt a korlátokat feszegetni, s ő egyre
              csak feszegette. A politikusi nyíltságot, a kíméletlen
              politikai őszinteséget az írón torolták meg azok, akik - az
              egyik esszékötet címére utalva - veszélyesnek tartották az
              Új magyar önépítést, és „így lett megkerülhetetlen az
              antiszemitizmus vádja" - fogalmazott Lezsák Sándor. Az
              Országgyűlés alelnöke idézte a drámaíró szavait, miszerint
              soha nem sértett embereket vagy embercsoportokat faj, felekezet,
              bőrszín vagy nemzetiségi hovatartozás miatt, s a XX. századi
              Európa legnagyobb gyalázatának tartja, ami a zsidókkal történt
              a második világháború előtt és alatt. Hozzátette, hogy
              nincs ok magyarázkodásra, viszont arra igen, hogy Csurka István
              gondolatait megidézzék, drámáinak bemutatását pedig sürgessék.
              Csurka István mindig a kiszolgáltatottakért áll ki.            
              Dr. Bíró Zoltán,
              az MDF első elnöke hozzászólásában kifejtette, hogy mélységesen
              felháborította, mikor a pártban a mindenkori technokraták azt
              hangoztatták: elegük van az írókból. Ezt általában azok
              mondták, akik semmilyen építő feladatot nem vállaltak, s
              mikor már minden elkészült, mikor megnyertük a választásokat,
              jöttek, hogy segítsenek. „Ez a segítség abból állt, hogy
              megtörtént ebben az országban az, ami korábban nem történt
              meg, mégpedig az, hogy az ország vagyonának kiárusítása villámgyorsan
              végbement. Bíró Zoltán azt a kérdést is érintette, hogy
              milyen viszonyban volt Csurka Antallal. 1992-ig még hitt Csurka a
              miniszterelnökben. Bízott abban, hogy derék úriember irányítja
              a pártot. Majd egyre jobban széthúzott a csoport. A zsidókérdéssel
              kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy Csurka csak azt tette, ami
              minden szellemi embernek a dolga. Ebben nem volt egyedül. A
              magyar irodalomtörténetben Janus Pannonius óta a nemzeti sorskérdésekkel
              foglalkoztak legnagyobb költőink, íróink.            
              Horváth Béla a
              Kölcsey Kör vezetője felelevenítette Csurka Istvánnal való
              első találkozásainak emlékeit. Azt, hogy mennyire örült
              Csurka, mikor megtudta, hogy a második fordulóban is nyert az
              MDF. „Óriási információbázissal
              rendelkezett. Abban az időben nem volt internet, se mobiltelefon,
              mégis összefutottak a kezébe a hírek. Hogyan lehet Csurka István
              jellemezni? Azon ritka politikusok közé tartozott, aki szerethető
              volt és nem volt haragtartó sem.”
              
                          
              Medveczky Ádám Kossuth-díjas
              karmester, a Csurka István Emlékbizottság elnöke elmondta,
              hogy most az a kép van szemei előtt, amikor Csurka István jól
              eső érzéssel végignézett a színpadon a teli Hősök terén.
              „Ő ott van közöttünk, mellettünk, mert halhatatlan. Liszt
              Les Preludes-ének mondanivalója jut eszembe: az ember élete nem
              egyéb, mint egy csodálatos előjáték a halhatatlansághoz.”
               Medveczky Ádám közölte,
              hogy karácsonyra könyvet szeretnének megjelentetni „Négy-öt
              magyar összehajol-Csurka István emlékére” címmel. Országjáró
              körutat szerveznek hogy Csurka István a nemzeti emlékezetbe méltó
              helyre kerüljön. „Síremléket szeretnénk emelni, és Csurka
              István születésének 80. évfordulójára köztéri szobrot állítani.
              Ennek megvalósítására számlaszámot teszünk közzé rövidesen
              a Magyar Fórumban.” Medveczky Ádám szerint az emlékestek azért
              lényegesek, mert nekünk van szükségünk Csurka István példájára.            
              Domonkos László,
              a Csurka című kötet szerzője szerint eljött az idő arra,
              hogy a dolgok a helyükre kerüljenek. Látóembernek nevezte
              Csurkát, akinek a Magyarországgal és a nemzettel kapcsolatos
              gondolatai ma is aktuálisak, és a 20-30 éve megírt előrelátásai
              sajnos beigazolódtak. 
               
               (MTI/fuggetlenseg.hu)
             |