vissza a főoldalra

 2012.05.25. 

Székelyföldet népszerűsíti a Legendárium

Lemaradt Székelyföld, szerepelt viszont Drakula és a bukaresti Atheneum

Megjelent a 155 mondát és legendát tartalmazó Székelyföldi Legendárium, amelynek magyarországi ősbemutatóját április 30-án tartották a Fejér megyei Polgárdiban.

 Milyen céllal született meg a könyv? – kérdezem Fazekas Szabolcstól, a Székelyföldi Legendárium alapítójától.

 –Elsősorban hiánypótló céllal. Nem csak arról van szó, hogy a székelyföldiek nem ismerik ezeket a mondákat, hanem arról is: a külvilág igen keveset tud rólunk. Több szakirodalom foglalkozik székely mondákkal, legendákkal, de nem született meg eddig egységes kötet róluk. Az erdélyi iskolákban pedig sosem volt tananyag a székelység mondaköre, inkább a tanítók önként beszéltek róluk. A Legendárium ötlete egy brüsszeli fali plakát, térkép láttán született meg, amelyről lemaradt Székelyföld, szerepelt viszont Drakula, a bukaresti Atheneum és egyéb szimbólumok, amelyek nem mutatják be egységesen Romániát. Így aztán nekiláttunk a gyűjtőmunkának.

 Miért is jelenítik meg térképen a legendákat?

 –Először elkészült egy ún. legendaktérkép válaszként a brüsszeli térképre. Ezen a szemléltetőeszközön 155 monda és legenda szerepel egy mesebeli ország térképén, amin feltüntettük a fontosabb székelyföldi városokat, és a legendákat ,kódolva a székek kezdőbetűivel. Így könnyen beazonosítható, hogy melyik történet melyik székely székhez tartozik. A térkép, ami áttekinthetővé tette a székely legendakincset, nagyon tetszik a gyerekeknek, sokan felteszik szobájuk falára. Ezt követte a honlap létrejötte. A honlapon kis zászlócskával jelöltük be a történetek helyszínét. Ez a turizmus szempontjából is igen hasznos. Székelyföldre nem jellemzők a nagy várak, a nemzetközi szintű műemlék épületek, létezik az UNESCO-s műemléktemplom Székelyderzsben, a csíki vár és a gyergyószárhegyi kastély. Székelyföld földrajza és története az, ami megfoghatja a látogatót. A mondák pedig földrajzi helyszínekhez kötődnek. A térkép tehát nem csak játék a gyerekek számára , hanem komoly segítség lehet az idegenvezetők és a turisták részére.

 A mondákban szereplő várak és várromok a mai napig láthatók, vagy néhányat elsodort a történelem szele?

 –Nem csak néhányat, hanem elég sokat. A már említett gyergyószárhegyi kastély szerepel is az egyik mondában, de azok a régi várak, mint Budvár, vagy Firtos vára inkább erődítmények voltak, mint impozáns kastélyok. Arra szolgáltak, hogy ellenséges támadás idején a környéken élőknek védelmet nyújtsanak. A legendák nem csak várakhoz kötődnek, hanem olyan legendás természeti jelenségekhez, kincsekhez, mint a Szent Anna-tó, vagy a Gyilkos-tó.

 A székelyföldi legendákat a mai kor nyelvére írták át, vagy meghagyták a régies stílust?

 – A mondákat Kudelász Nóbel, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tagja szerkesztette és írta át olvasmányos formába. Voltak olyan szókapcsolatok, melyeket meg kell másítani, hiszen nekünk az volt a célunk, hogy a gyerek élvezettel olvassa végig a könyvet. Arra figyeltünk, hogy közben ne sérüljön a mondák tartalma, üzenete. Ugyanezt megtette annak idején Benedek Elek, vagy korábban Orbán Balázs. Kudelász Nóbelen kívül hálásak vagyunk Márton Erika képzőművésznek a kézzel készített rajzokért, Cseke Tímea és János Levente grafikusoknak pedig a digitalizálásért.

 A turisztikai információs anyagokból sokszor lemarad Székelyföld. Elég tehát magyar nyelven megjelentetni a kötetet?

 –Már több mint a fele elkészült az angol fordításnak. Szeretnénk minél hamarabb angol nyelven megjelentetni a legendáriumot, és világszerte terjeszteni. Látszik, hogy még nemzetközi szinten is sikeres az anyag és a projekt. Szeretnénk román nyelven is megjelentetni a Legendáriumot, az erdélyi románság a meséinket keresztül ismerjen meg minket, mert a  közösségek kulturális szinten sokkal jobban tudják a másikat elfogadni, mint a politika világában.

 Létezik átjárás a székely és a román mondák között?

 –Részben; a háromszéki mondákon érződnek a román történetek hatásai azzal, hogy megjelentek az óriások, pedig az óriás-motívum nem jellemző a székely történetekre. Erdély kulturális olvasztótégely, így szinte minden mesében lehet találni helyi és hozott motívumokat.

 A szászok is hoztak mesemotívumokat?

 –Minden bizonnyal. Brassó és Székelyzsombor mondavilágára már jellemző a szász hatás.

 Az egyik mese arról szól, hogy egy jégpáncél segítségével miként menekült meg a tatárok elől a székely vitéz. Tehát egy csepp fizika-fifika is bele van keverve a legendába?

 –Igen, hiszen tanmesékről van szó. Csíkszereda a zimankós idejárásról nevezetes, és a székely vitéz ennek köszönhetően menekül meg a tatárok elől. Mindegyik történetben megtalálható a jó és a rossz párharca, ellentéte. Nem csak meséről beszélünk, hanem szinte mindenhol ott van a rejtett üzenet is.

 „Régebb ezeket a legendákat, történetecskéket, eseményeket azért mesélték, cirfritották, szépítették, hogy az embernek erőt adjanak ahhoz, hogy megvívja a maga kis harcait” - Böjte Csaba atya írta így a könyv ajánlójában. Most is az erőt adás az egyik cél?

 –A ma emberéhez is szólnak a történeket, és így az erőt adás az egyik cél, míg a másik szülőföldünk ismerete és tisztelete. Ha a fiatalok jobban megismerik ezeket a történeteket, sokkal jobban óvják majd környezetüket.

 Azt olvastam, hogy példát mutattak, és kezdeményezés nagyszerűségét tapasztalva fogtak hozzá Magyarországon az Alföldi Legendárium elkészítéséhez. Sőt a Felvidéken is lesz ilyen gyűjtés.

 –Ahogy Kárpátalján is. Szeretnénk tehát egy egységes Kárpát-medencei legendáriumot elkészíteni, mert a meséink nagyon jól összekötnek minket. Dolgozunk egy 71 percesre tervezett rajzfilmen, amely szintén a Székelyföldi Legendáriumot mutatná be minőségi módon.