vissza a főoldalra

 2012.03.02. 

Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné

(Forrás Színház)

            Csokonai Vitéz Mihály az egyik legszomorúbb sorsú költőnk. Egész életére a nélkülözés, az össze-visszahányódás nyomta rá a bélyegét. Mindössze 32 évet mért számára a Teremtő, de az teli volt kudarccal, meg nem valósult tervekkel. Pozsonyba azért sietett 1796 őszén, hogy pártfogókat találjon az akkor kezdődő országgyűlés nemesi résztvevői között. Ekkor ismerkedett meg a jó anyagi körülmények között élő Vajda Juliannával, – Lillával, – akit a nagy társadalmi különbségek miatt nem vehetett feleségül. Lilla szerelme 9 hónapig boldoggá tette, de a leányt, míg Csokonai állás után járt, szülei 1798 márciusában férjhez adták egy tehetős dunaalmási vaskereskedőhöz. Szerelmének elvesztése tudatosította Csokonaiban reményeinek végleges összeomlását. Ezután két évig a Dunántúlon bolyongott, különböző barátai, ismerősei látták vendégül. Sárközy István, Somogy megyei alispán juttatta be 1799 májusától 1800 februárjáig helyettes tanárnak a csurgói gimnáziumba. Csurgón, a tankönyvek és felszerelés nélküli gimnázium mindössze 9 diákból és egy szál tanárból állt. Csokonait mégis bizakodott, s lelkesen vágott bele a pedagógusi munkába. Jegyzeteket készített tanítványai számára, ekkor írta meg és adatta elő diákjaival két színművét: a Culturát és Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak-at. Ez utóbbinak 1799. szeptember 1-jén volt a „premierje”, és három hétre rá, másodszor is eljátszották. Több, mint 200 éve kedvelt darabja teátrumainknak. A Forrás Színház 1995-ben alakult, értékápoló és értékteremtő kulturális tevékenységét küldetésnek tartja. A Karnyónét 2011. október 11-én Veszprémben mutatták be, ezt az előadást hozták el most február 11-én az Újpest Színházba. 

            Csokonai négy eredeti színpadi művet hagyott az utókorra: a Gersont, a Méla Tempefőit, a Culturát és a Karnyónét, s ezek közül a legkiforrottabb, a legszínszerűbb darabja a Karnyóné. Csokonai vándorlása közben bizonyára találkozott német vándorszínész truppokkal, akik a commedia del' arte hagyományait követve tartották előadásaikat, és elsősorban szórakoztatni akarták a közönséget. A Karnyónéban, ebben az énekes, táncos komédiában Csokonai nem tűzött ki maga elé semmilyen magvas mondanivalójú, fennkölt célt, csupán kacagtatni akart. Igazi vérbő humorú dialógusokat írt, a bohózat tempója élénk, ütemes, dramaturgiája feszes, megfelelő arányban keverednek benne a szöveges részek és a dalbetétek. Olyan, mintha a későbbi népszínművek előfutára lenne. Csokonainak a Lilla-szerelem fiaskója után, a somogyországi barangolása alatt keletkezett műveiből árad a nőellenesség, s ezen belül a legtöbb mosolyt az öregedő hölgyek visszataszító gerjedelme csalja a nézők orcájára. A Karnyóné tartalma is e téma körül forog. Karnyó, a tehetős kereskedő a franciák fogságába esik, s felesége, az élemedett dáma halottnak véli a párját, ezért rögvest új férj után néz. Hozományvadász, széltoló fiatalemberek: Lipittlotty és Tipptopp dongják körül, a pénzéért csapják a szelet neki, Karnyóné viszont azt hiszi, a két szép szeméért szeretik. Keservesen csalódik, mert ráébred, csak a vagyonára fáj mindkét ficsúr foga. Bánatában öngyilkosságot követ el, két csaló udvarlója egymást öli meg. A végszóra kiszabadul a férj, és - mint a moliere-i vígjátékokban - hirtelen, deus ex machina, azaz isteni beavatkozással oldódik meg a konfliktus: a jó tündér feltámasztja a megboldogultakat. Az egész darabban nincs egy épeszű figura: Karnyóné, a szerelmi pánikba esett boltosné, a szerencsétlen, bajfácán férje, az ütődött fiacskája, a könnyűvérű szobalánya, a hetet-havat összehordó segédje, a két szélhámos széptevője és a vándor kuruzsló az összes szereplő. Ez utóbbi alakban – némi kesernyés szájízzel és önkritikával – Csokonai önmagát írja meg.

            Az előadás sikerét Huzella Péter zenéje és a színészek munkája alapozza meg. Ezeket a kissé furcsa, bogaras figurákat el lehetne ripacskodva, olcsó, vásári módon is játszani. Azonban nem élnek ezekkel az eszközökkel, hanem a jó ízlés határán belül maradva komédiáznak. Karnyónét, a klimaxos boltosnét Bánsági Ildikó (felső képen) alakítja. Igencsak mulattató sóvárgása, epekedése. Harsányan derül a közönség az idióta Samut megjelenítő Papp Attila játékán. Páratlan mimikával jeleníti meg ezt a gyagyás fiút. Molnár Anikó kellő kedvességgel és kacérsággal formálja meg a kétszínű csinos szolgálót. A hírharang, mindent összezagyváló Lázárt Ács Tamás személyesíti meg. A két házasságszédelgő csirkefogót Pintér Gábor és Krizsák Alfonz személyesíti meg. Kuruzst, a mindenhez értő csodadoktort Szarvas Attila harsányan viszi színre.  Dörner György (alsó képen), aki nem csak rendezője a darabnak, hanem Karnyó rövid szerepét is megformálja, igen pergő, gyors ritmusú, elragadó előadást hoz létre. A publikum pedig élvezi a fergeteges humort, és a hasát fogja a nevetéstől. Igen kellemes produkciót láthatott az Újpest Színházat pukkadásig megtöltő közönség.