vissza a főoldalra

 2012.03.02. 

A balatoni korona szerepe a helyi gazdaságfejlesztésben

A helyi pénz bevezetése élénkíti az adott régió kereskedelmét, gazdaságát

Március közepén bevezetik a legújabb helyi pénzt, a balatoni koronát, amelynek bevezetéséről egy évvel ezelőtt határozott előbb Veszprém, majd a környező települések képviselő-testületei. Közben készül a rábaközi tallér, a debreceni fantallér, a mosoni korona és a pécsi korona is. Keszey Jánossal, Balatonalmádi polgármesterével a helyi pénz jelentőségéről beszélgetünk.

 Igaz, hogy ön ennek a helyi pénznek a névadója?  

–Remélem, nem tűnök szerénytelennek; valóban én vagyok a névadó. Az induláskor még más elnevezést használtunk, a balatoni bankóét. Több település és Veszprém városa is nehezményezte azt, hogy a megyeszékhelyhez nehezen köthető ez az elnevezés, hiszen egyértelműen a balatoni térségre utal, a bankó pedig helytől független elnevezés. Azért vetettem fel az újabb elnevezést, mert a korona már kötődik Veszprém városához. S az ötletemet elfogadták.

 Konkrétan egy pénz formátumú utalványról van szó. Miért éri meg ebből csak első körben 200 ezer darabot nyomtatni?

 –Történelmi és gazdaságtörténeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi pénz bevezetése élénkíti az adott régió kereskedelmét, gazdaságát. Tudjuk, hogy az általános pénzügyi válság hatására mindenütt nehézséget okoz a munkahelyteremtés; mi pedig a helyi pénz bevezetésével jobban elősegítenénk a meglévő munkahelyek bővítését és élénkítenénk a helyi gazdaságot. A turisták számára is fontos szempont lehet, hogy a helyi szolgáltatásokat helyi pénzzel megvásárolva jelentős kedvezményhez juthatnak itt-tartózkodásuk ideje alatt. Arra is gondolhatunk, hogy a helyi pénzt talán hazaviszik emlékül magukkal, mert hiába „csak” egy pénzhelyettesítő utalványról van szó, mégis kísértetiesen hasonlít majd egy normál devizára, főként a forintra. A balatoni korona bankóit ugyanis Vagyóczky Károly tervezte, s az ő nevéhez fűződnek a jelenlegi forint bankjegyek tervei is. A vásárlóknak érdekük lesz, hogy használják saját helyi pénzünket, hiszen minden partnerrel úgy kötünk szerződést, hogy megszabják, kedvezményt kell adniuk a balatoni koronával fizetőknek. Az üzleteknek azért éri meg, ha szerződnek velünk, mert így többletforgalomhoz jutnak. Az önkormányzatok pedig nagyobb adóbevételhez jutnak. Tehát mindenki jól járhat.

 Hol juthatunk hozzá majd a balatoni koronákhoz?

 –Előzetes tervek szerint a Kinizsi Bank fiókjaiban, a Tourinform-irodákban és az adott önkormányzatnál jelenik meg forrásként a balatoni korona. A bankoknál vissza is lehet váltani a helyi pénzt. Az is könnyen elképzelhető, hogy két régióbeli vállalkozás az egymás közötti elszámolását is balatoni koronában végzi. Az általunk létrehozott zártkörű részvénytársaság alapszabályában is benne van, hogy az üzletek közül a Veszprém megyei telephelyű vállalkozások használhatják a balatoni koronát fizető eszközként.

 Kell az átváltásért fizetni?

 –Valószínűleg 1-2 %-ot kell fizetni az átváltáskor, aminek az oka, hogy az egyes szereplők forintjaikért átváltott helyi pénz lehetőség szerint minél nagyobb hányadában folyamatosan forgalomban maradjon. Így valóban el tudjuk érni azt, hogy a helyi gazdasági élet szereplői egymás között balatoni koronában számoljanak el.  

A Magyar Nemzeti Bank szerint „az utalványok kibocsátási költsége elég magas, és ha sem a fogyasztók sem a helyi vállalkozások nem fizetnek annyi díjat, amiből a rendszer működni tud, akkor az utalványrendszer működtetése folyamatos veszteséget termel majd a kibocsátónak”. Mi erről a véleményük?

 –Ismert a mondás, a puding próbája az evés – ez a veszély fennállhat, ezért elemi érdekünk, hogy minél előbb és minél szélesebb körben tegyük lehetővé a balatoni korona elfogadását.

 Tanulmányozták, hogy a soproni kékfrank beváltotta a reményt?

 –Természetesen szakemberek tanulmányozták a kékfrank használatát, és az ötlet is Sopronból származik. Úgy tudom, hogy arrafelé az önkormányzatok többsége nem támogatta a kékfrankot, és ezért kicsit nehezebben működik a dolog.

 Mennyi Veszprém megyei önkormányzat állt a terv mellé?

 –Veszprém, Balatonalmádi, Balatonfüred, Várpalota, Nemesvámos, Litér és Nagyvázsony városa, emellett a Kinizsi Bank, két magánszemély, valamint a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara 41 millió forinttal alapította meg a zártkörű részvénytársaságot.

 Engedjen meg egy másik kérdést: eldőlt-e már véglegesen, hogy Almádi járási székhely lesz-e? Ugyanis eredeti terv szerint a füredi járáshoz tartozna.

 –Még nem került pont az ire. A szakminisztérium februárra ígérte, hogy megvitatja az észrevételeket, és nyáron lesz erről döntés. Mi nehezményezzük azt, hogy Almádi járással nem számolt ez a tanulmány tervezet.

 Füred jobban lobbizott?

 –Nem tudom, nem ez a lényeg, hanem az, hogy minden adottságunk megvan ahhoz, hogy járásközpont legyünk. Veszprém megyében mindegyik eddigi kistérség járási státuszt kap a tervezet szerint, kivéve az Almádi központút. Balatonkenese Füredhez tartozna, Balatonfőkajár Veszprémhez, míg Csajág és Küngös Várpalotához. Mindez közlekedésileg és távolsági kérdéseke is figyelembe véve szerintünk nem optimális. Reméljük, a döntéshozók még egyszer átgondolják ezt a tervet.

Medveczky Attila