|
 2012.03.09.
A családi életre nevelés alapjai
Kényszerszinglik országa
vagyunk
Az új Nemzeti
alaptanterv (NAT) vitaanyaga szerint társadalmi elvárás, hogy
az iskolák is részt vegyenek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi
normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében.
Az új NAT felfogása szerint a családnak kiemelkedő jelentősége
van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének,
testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában.
Ezeket az ismereteket több tantárgyon, így a környezetismereten,
történelmen, magyar nyelv és irodalmon, vagy az osztályfőnöki
órákon közvetítik. Már az 1-4. osztályban szó esik a családi
élet eseményeiről (születés, esküvő), a szülők, nagyszülők
gyermekkoráról, az otthon berendezéséről, a munkamegosztásról.
Dr. Kopp Mária professzor asszony (képen) a
Népesedési Kerekasztal február 23-ai sajtótájékoztatóján közölte,
hogy a Nemzeti alaptantervben már megjelent a családi élete való
nevelés (CSÉN) gondolata, a Népesedési Kerekasztal résztvevői
a szakmai hátteret és a módszertant igyekeznek megtámogatni. A
sajtótájékoztatón részt vett a Népesedési Kerekasztal két
munkacsoportjának vezetője: Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes
a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola adjunktusa és
Dr. Komlósi Piroska pszichológus, a Károlyi Gáspár Református
Egyetem BTK docense. Utóbbi a továbbképzés tematikáját, előbbi
magának az oktatási anyagnak a lényegét dolgozta ki. Ez egy
rendkívül fontos és sürgős feladat, mert már 2012-ben
elindul az oktatás, amihez viszont 60 órás továbbképzést
kell elvégezni azoknak, akik az 5.osztálytól felfelé tudják
oktatni az anyagokat. Ezért a legelső feladatunk az lesz, és már
készen is az anyag, hogy meghirdessük a továbbképzési
kurzusokat és bevonjuk a munkába a pedagógusokat. Ezen kívül
számítunk a pszichológusok, a védőnők munkájára. Négy
olyan társadalmi csoport van, amelyik rendszeres és közvetlen
kapcsolatban áll a felnövekvő generációval, ezáltal érintettek
és hatással lehetnek a fiatalok családi életre való felkészítésére.
Négy területtel kell a kapcsolatot kiépítenünk: az iskolával,
a szülőkkel, az ifjúsággal és a médiával. A médiának óriási
szerepe van a mai világban, abban, hogy miként lehet a társkapcsolati
készségeket fejleszteni. Megítélésem szerint ennek az új
oktatási formának a lényege a készségfejlesztés. Nem a
tananyagot kell bebifláznia a diákoknak, nem is kapnak erre osztályzatot,
ami jó, hanem olyan készségeket kell megtanulniuk, amiket
manapság, sajnos a szétesett családokban – a házasságok
fele válással végződik – nem tudnak elsajátítani – mondta
a professzor asszony. A háttéranyag is rámutat, hogy az iskolán
kívüli időtöltés egyik meghatározó része az ifjúság életében
a médiumokkal töltött idő. Az egyik legjelentősebb személyiség-,
vélemény- és értékrend-formáló erővé vált korunkban. Szükség
van ennek az üzenet-hordozónak a hatékony bevonására (filmek,
spotok, internetes felületek, kampányok, stb.). Dr. Kopp Mária
kihangsúlyozta, hogy fontos megnyerni a média munkatársainak
együttműködését, akár részükre tartott képzések szervezésével
is és terveznek is a közeljövőben ilyen képzéseket, oly módon,
hogy a médiumok munkatársai azokat tovább is tudják adni. A
professzor asszony röviden beszélt azokról a fő szempontokról,
melyekről szó esett a Népesedési Kerekasztalon: társas
kapcsolati készségek, kommunikáció, konfliktus –kezelés. Ez
a legfontosabb és alapvető készség. Kapcsolatainkat legalább
annyira kéne építeni, mint a pályánkat, s miközben a pályákon
továbbképzéseken veszünk részt, a magánéletben egyre több
a válság. Kényszerszinglik országa vagyunk, mert nehéz ma úgy
ismerkedni, találkozni, hogy tartós, bizalommal teli
kapcsolatokat építsenek ki. Nem csak a párkapcsolatot nehéz
megőrizni, hanem a családban a generációk közti kapcsolat is
igen lényeges. Apróságokon képesek összekülönbözni szülők,
nagyszülők, gyerekek – a legnagyobb ellentétek családon belül
tudnak kialakulni. Nagyon fontos a szexuális felvilágosítás,
mert már egészen fiatalon olyan betegséget kapnak a diákok,
ami a későbbi meddőség legkomolyabb háttértényezője
–mondta Kopp Mária.
Dr.
Komlósi Piroska közölte, nagyon örült annak, hogy Kopp Mária
körül megmozdult egy szakértői csapat. Az egyik csoport célja
az volt, hogy kiderítsék, mi lehet az, ami a mai fiatalokat igazán
érdekli. Munkacsoportunknak feladata – s ez az én szakterületem
– , kidolgozni azt, hogyan lehetne gyorsan és hatékonyan motiválni
a pedagógusokat arra, hogy ezt a lehetőséget ragadják meg. Docens
asszony közölte, hogy ráképző és nem továbbképző programról
van szó a pedagógusok részére. Ezt a ráképzést olyan
intenzíven tudjuk elindítani, hogy azok a tanárok, akik a
felmenő rendszerben induló képzésben részt vesznek, segítséget
kapjanak. Intenzív nyári kurzus, szakmai tábor szervezésében
is gondolkodunk. A legjobb az lenne, ha a kötelező továbbképzés
alkalmával választhatnák e képzést a tanárok, a megszerzett
tudást így saját területükbe integrálva. Tény, hogy ma
az iskola felkészíti a fiatalokat arra, hogy elsajátítsanak
egy-egy szakterületet, és általános műveltséget szerezzenek,
viszont jelenleg sem lehetősége, sem eszköze nincs ahhoz, hogy
szükséges mértékben hozzájáruljon a fiatalok párkapcsolati
és későbbi családi szerepre való felkészítéséhez. Ezen
felül be kell vonni a képzésbe a védőnőket, az ifjúságvédelmi
szakembereket, a fiatalokkal foglalkozó orvosokat, valamint
mentori rendszer kialakítása is szükséges.
Hortobágyiné dr. Nagy Ágnes elmondta, hogy az oktatási
anyag kidolgozásához tudni kell ,mi foglalkoztatja a
fiatalokat. Összesen hét témakörben gyűjtöttünk anyagokat,
amiről azt gondoltuk, hogy korosztályokra lebontva, alakítva
fontos lehet a generációk számára. Ki kell hangsúlyozni, hogy
mi nem családi életre való tudományt szeretnénk átadni a diákoknak,
hanem a készségfejlesztés módszerével családbarát szemléletmódot.
Ezekkel sokszor azért nem találkozhattak, mert a környezetükben
nem ezt látják. Tapasztalatink szerint először a fiatalokat
kell meghallgatni, mert csak így tudjuk kialakítani a tematikát
csoportra szabottan. Ha ez megtörténik, akkor kinyílnak a
fiatalok és várják a kapaszkodók megadását. Komplex
feladatról van tehát szó, mert a következő generáció csak
akkor lesz felkészült a családi életre, ha az érintettek –
iskola, ifjúság, szülők, média – összefogása megtörténik.
Medveczky Attila
|
