vissza a főoldalra

 2012.03.09. 

Modellértékű mintaprogram indult

A cél: egyre alacsonyabb állami szerepvállalás mellett segíteni a munkanélkülieken

A téti kistérségben közfoglalkoztatási mintaprogram indul, amely két ütemben kétszáznál is több embernek biztosít munkát. Szerkesztőségünk vendége Kara Ákos, a Győr környéki térség országgyűlési képviselője, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának alelnöke.

 Tisztelt képviselő úr! Mekkora a munkanélküliség aránya a téti kistérségben? Sokan úgy gondolják, hogy az ország nyugati részében nincs akkora gond, mint a keletiben.

 –Győr-Moson-Sopron megyében a munkanélküliség aránya 5-6%-os, tehát azt mondhatjuk, hogy az országban miénk a legjobb adat. Bizonyos szakmákban munkaerőhiánnyal küszködünk.

A közfoglalkoztatás a téti térségben azért fontos, mert az itt élők egy része tartósan munkanélküli. Nem rendelkeznek keresett szakmával vagy egyáltalán nincs iskolai végzettségük. Ők nem tudnak már tartósan elhelyezkedni a versenyszférában. Számukra más megoldást kell találni. A foglalkoztatási bizottság alelnökeként is mondom, hogy a legtöbb erőforrást a közfoglalkoztatásban az ország északi, keleti és déli részeibe kell összpontosítani, de az is indokolt, hogy megfelelő előkészítettséggel  a közfoglalkoztatásnak is legyen létjogosultsága megyénkben, és azon belül a téti kistérségben is. A megyében munkaügyi szempontból ebben a kistérségben van a legtöbb probléma. Azért is javasoltam belügyminiszter úrnak, hogy itt is induljon el a Start-mintaprogram. Miniszter úr nyitott volt a megkeresésemre és gyorsan reagált a kérésre. Lényeges, hogy 15 település polgármesterével közösen dolgoztuk ki egy programot. Több településen az elmúlt 2-3 esztendőben már saját erőből értékőrző és értékteremtő közfoglalkoztatás indult, közösségi mezőgazdasági gazdálkodás folyt, növénytermesztéssel kapcsolatos ismereteket adtak át.  Tehát már akkor érvényesítették a „segély helyett munka” módszerét. Ez azt jelenti, hogy az illető csak akkor kaphatott az önkormányzattól segélyt, ha részt vett a közfoglalkoztatásban, közösségi munkában. A helyi és a kormányzati szándék és cselekedet tehát egymásra talált, és így most két ütemben összesen 209 embernek tudunk munkát biztosítani.

 Mennyien jutnak munkához az állami , illetve az önkormányzati közfoglalkoztatásban a megyében?

 –Amikor a közfoglalkoztatásról beszélünk, akkor annak három csoportját kell megkülönböztetni. Országos szinten összesen 132 milliárd forintot szavazott meg közfoglalkoztatásra a parlament. Az országos közfoglalkoztatáson belül a megyében 1151 fő dolgozhat a jövőben, ami közel 1,3 milliárd forintot jelent. A vízügyi igazgatóság, a vízügyi társulatok, az erdőgazdaság, a katasztrófavédelem a nemzeti park irányítja megyei szinten az állami közfoglalkoztatási programokat. Az önkormányzati közfoglalkoztatásban pedig átlagosan napi 6 órában 5-6 hónapos időtartamra foglalkoztatottakról van szó. Ezen a szinten a megyében összesen 1400 fő dolgozhat majd. Folyamatosan nyomon követjük, hogy szükséges e ez a keretszám. A téti Start-mintaprogramban pedig  tehát 209 fő. A téti mintaprogramban erdőgazdálkodás, belvízelvezetés, mezőgazdasági földutak karbantartása, illegális hulladéklerakók felszámolása, közúthálózat karbantartása és a növénytermesztés szerepel.

Az a célunk, hogy amennyire lehet, próbáljuk meg ezt a mintaprogramot úgy működtetni, hogy idővel önfenntartóak legyen, és egyre alacsonyabb állami szerepvállalás mellett nyújtson segítséget a munkanélkülieken. Azt is el szeretnénk érni, hogy a 209 főből majd egyre többen találjanak munkát a versenyszférában.

 Mennyiben határozza meg a térség jövőjét a Széchenyi István Egyetem fejlődése, illetve a piacorientált szakképzés helyzete?

 –Örülök, hogy két igen fontos témát érint. A Széchenyi István Egyetemet elsőrendűnek érzem és kulcsszerepet szánunk ennek az intézménynek. Borkai Zsolt polgármester úrral közösen nagyon sok ajtón kopogtattunk azért, hogy Győrben megmaradjon és tovább fejlődjön az egyetem. Nincs még olyan megyéje az országnak, ahol a városnak, a gazdasági térségnek a helyi egyetemmel ilyen szoros összefogása lenne. Minden gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási terv az egyetem szakmai segítségével zajlik. Kiváló a kapcsolatunk az iparkamarával és a térségi programokban is részt vesz a győri egyetem, ahogy a téti mintaprogramban is. A szakképzés tekintetében pedig azt gondolom, hogy az elmúlt években a legszorosabb vállalati kapcsolattartás – ami a munkaügyi központ működését dicséri –Győrben történik. A munkaügyi központ gyorsan és hatékonyan képes reagálni a vállalkozások igényeire. Érdekesség, hogy vannak olyan szakmák, így például a szállodai munkakörök, a pincér szakma, melyekre a megyében nehéz rá régóta megfelelő munkaerőt találni. Ennek oka az, hogy a vendéglátásban dolgozók nyugat felé vették az irányt. A következő történik: eljönnek hozzánk az ország keleti feléből, vagy akár Erdélyből dolgozni. Egy fél év alatt kialakítják nyugati kapcsolatrendszerüket, majd továbbállnak. A másik fontos jelenség, hogy a feldolgozóipar, a járműgyártás bizonyos területén is munkaerőhiány bontakozott ki. Ezért a munkaügyi központ olyan felnőttképzéseket rendel meg, amelyekkel sikeresen pótoljuk a létszámhiányt. Szerencsére sok, a családjával megyénkbe költöző ember megtalálta már a számítását.

 Tavaly ősszel azt nyilatkozta, hogy „a sikeres Győrnek és a térségnek nem kisebb a feladata, mint húznia kell magával az egész országot”. Hol tartanak ezzel a munkával?

 – A tavalyi nemzeti termék növekedésben „vastagon” benne volt a győri gazdasági térség, így a járműipar. Azt gondolom, hogy azoknak a térségeknek, ahol jó a piaci potenciál, húzniuk kell az országot. Bízom benne, hogy az ország sok térsége megtalálja a maga számára megfelelő ipari vagy mezőgazdasági profilt. Ha minden országrészben beindul a megfelelő húzóágazat, akkor hazánk gazdasági problémái könnyebben és gyorsabban orvosolhatók. A kormányzati gazdaságpolitika pedig pontosan azt a szemléletet támogatja, hogy minden térségnek megfelelő húzóágazata legyen, ahogy azt is, hogy azok az emberek, akik nem tudnak az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedni, a közfoglalkoztatásban kapjanak munkát.

Medveczky Attila