|
 2012.03.09.
Értelmes, értékes életet szeretnének élni, és dolgozni is akarnak
Nálunk a hagyományőrzés is kiemelt szerepet kapott
Mit jelent Gyömöre
életében a téti mintaprogram? – kérdezem Németh
Csabát, a település polgármesterét.
–A mintaprogram keretében kilenc fő foglalkoztatására
kaptunk lehetőséget 2012. december 31-éig, napi 8 órás
munkaidőben. Egy már régóta tervezett feladatot oldunk meg. A
Gyömöréhez tartozó, a település magvától 4,3 kilométerre
lévő Ilonkapusztára kivezető út mellett mezőgazdasági területek
vannak, és e program keretében az út menti fák ritkítását,
az árkok tisztítását és kisebb mértékű útjavítást végzünk.
Ezen munkák elvégzésére elsősorban azért van szükség, mert
munkagépekkel az útra behajló fák miatt már szinte lehetetlen
közlekedni. De talán még az elvégzendő feladatnál is
fontosabb, hogy viszonylag hosszú távon kilenc embernek értelmes,
és a település szempontjából hasznos munkát tudunk adni. Reményeink
szerint a pénzkereseti lehetőségen túl mentális hozadéka is
lesz a programnak azáltal, hogy a résztvevők láthatják a munkájuk
eredményét, ami aztán inspirációt adhat a továbblépésre.
A munkák koordinátorait is a mintaprogramból
fizetik?
–Nem. A település falugondnoka az irányító, őt a
település önkormányzata fizeti, mint főállású
alkalmazottat. A falugondnok elsődleges feladata, hogy a közfoglalkoztatásban
dolgozókat irányítsa, a feladatokat kiossza és ellenőrizze.
Ez a kilenc fő hány százalékát teszi ki a településen
élő összes munkanélkülinek?
–Pontos adatokkal nem tudok szolgálni, mert azok a
munkanélküliek, akik még az álláskeresési járadékot kapják,
az önkormányzat nyilvántartásában nem szerepelnek. Megítélésem
szerint kb. 40-50 fő él Gyömörén különböző segélyekből.
A munkanélküliek többsége szeretne is dolgozni? Többször
hallani, hogy a munkanélküliség öröklött, így aztán a
gyermek nem látja felmenőitől, mit jelent munkába járni, ezért
nehéz megszokni ezt az életformát. Gyömörén is lehet ezt
tapasztalni?
–Létezik egy réteg, melynek tagjai értelmes, értékes
életet szeretnének élni, és dolgozni is akarnak. Ők általában
alacsonyabb képzettségűek, zömében 8 általánost végeztek,
de keresik az elhelyezkedés lehetőségét. A munkanélküliek
nagy többsége szeretne dolgozni, de vannak, akik megszokták a
semmittevést, és a „majd lesz valahogy” jelszó szerint élnek.
Őket nem igazán lehet megszólítani. E körben valóban jelen
van a kérdésében megfogalmazott „öröklött munkanélküliség”.
Mennyire öregedő a település?
–Átlagos Gyömörén az öregedés folyamata; a
fiatalok többsége nálunk marad, nem jellemző az elvándorlás,
viszont kevesebb gyerek születik, mint amennyien elhaláloznak. A
fiatalok nevelését fontosnak tartjuk, ezért is költünk
viszonylag sok pénzt az iskolánkra és az óvodánkra. Az iskola
épületeit néhány éve újítottuk fel, melynek eredményeként
nyugodtan mondhatjuk, hogy maximálisan megfelelnek a kor elvárásainak.
Ide járnak át három szomszédos településről a felső
tagozatos iskolások, a szülői visszajelzések alapján elégedettek
a nálunk folyó oktatás színvonalával.
Terveik szerint a törvénymódosítás következményeként
az iskolát továbbra is az önkormányzat, illetve a társulás
tartja fenn, vagy az állami szerepvállalásé a jövő?
–Csak magánvéleményt tudok megfogalmazni, hisz
ebben a témában a társult önkormányzatok még nem hoztak döntést.
Én úgy látom, hogy hosszabbtávon az állami szerepvállalással
a működés kiegyensúlyozottabbá tehető.
Elfogadták már a település költségvetését?
–A települését még nem, de a körjegyzőség,
illetve az iskola és óvodatársulás költségvetését már
igen.
Hitelfelvételre
kényszerülnek?
–Csak likvid hitellel rendelkezünk, ami a mai magyar
önkormányzati életben nem egy rossz állapot. Ezen kívül évek
óta pályázunk az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű
települések számára kiírt pályázatokon. A megítélt kiegészítő
támogatások nagyban segítik a működésünket.
Azt olvastam, hogy a falu határa romantikus, dombokban
és völgyekben bővelkedik. Gyalogos turistáknak, lovasoknak
kifejezetten ajánlható. Szőlészettel és borászattal is
foglalkozik a lakosok egy része. Ennek milyen régi a hagyománya,
illetve mennyire hagyományőrző a település?
–Az iskola pedagógiai programjának elfogadása eddig a képviselőtestületek
hatásköre volt. Az óvodai és az iskolai pedagógiai
programokban a hagyományőrzés kiemelt szerepet kapott. Ennek
megfelelően állították össze a szakköröket és a tanrendbe
is beépültek ezek az elemek. Nagy büszkeséggel mondhatom, hogy
a gyömörei iskolán belül több éve megrendezzük a hagyományőrző
napot. Erre a rendezvényre, ami a népi hagyományok ápolására
hívatott, az egész megyéből érkeznek hozzánk a fiatal diákok.
Mesemondásban, néptáncban, népdaléneklésben mérik össze
tudásukat a tanulók. A zsűriben pedig olyan jeles tagok
foglalnak helyet, mint Barsi Ernő néprajzkutató és Budai
Ilonka népdalénekes. Utóbbi Gyömöre díszpolgára is. Óvodai
szinten pedig önként vállalt finanszírozásban néptáncot tanítunk
a gyerekeknek. Áttérve a borászatra: Gyömöre sajnos nem
tartozik a Pannonhalmi borvidékhez, de mégis foglalkoznak jónéhányan
borászattal. Sőt versenyeket is nyertek a borokkal. A fiatalok közöl
az elmúlt években sokan vásároltak szőlőt, s ezért bízhatunk
abban, hogy nem szakad meg ez a szép hagyomány.
Medveczky Attila
|
