|
 2012.03.16.
Putyin és a putyinizálódás
Putyin újra elnök
lett. Kétség sem férhetett győzelméhez. Az EBESZ és mindenki
fanyalog, az amerikaiak kissé megilletődöttek. Putyin, ez a nem
kimondottan finomlelkű egykori KGB-s, ez a nem kimondottan
intellektuális magasságokban szárnyaló hatalomgyakorló, 12 éve
egyeduralkodóként irányítja a világ egyik legnagyobb birodalmát.
Működőképessé tette a Szovjetunió romjain
kialakult vegetáló óriásországot, sőt Amerika hanyatlása
mellett, tulajdonképpen stabilizálta az orosz hatalmi pozíciókat.
Folyamatos nyomás alatt tartja Európát, és csak idő kérdése,
hogy betörjön. Ha másképpen nem, gazdaságilag biztosan.
Putyin maga a politikai erő, maga az akció. Azt a gigászi
politikai erőhatást személyesíti meg, mely az intellektus nélküli
gyakorlatiassággal sikeres, némi katonás hazafiassággal, bajtársiassággal
vegyítve. Putyin karizmatikus vezető, uralkodó az oligarchák földjén.
A Nyugat látható
hanyatlásának, világpolitikai eljelentéktelenedésének első
fázisát éljük, és a spengleri okokon túl, a hanyatlás elsődleges
oka a karizmatikus vezetők hiánya. A Nyugaton belül Európa különösen
szenved a középszer hatalmától, a felelősség és valódi
cselekvési szabadság nélküli, a gazdasági és pénzügyi
hatalmaktól ezer szálon függő bábvezetőktől. Az Európa államait
vezető középszerű politikusok és különösen az Unió, az
Európai Bizottság, vagy az Európa Tanács büroktratái utálják
a felelős vezetőket, és valami-féle szürke masszába próbálják
beleforgatni az államok vezetését. A politikailag korrekt vezető,
elképzelésük szerint, lényegében hatalom nélküli. Szürke,
és valamiféle adminisztrátorként szolgálja ki a pénzügyi és
bizonyos baloldali politikai-gazdasági körök érdekeit.
Orbánt elsősorban
azért támadják, mert meg- van benne Putyin gyakorlatiassága,
ugyanakkor összehasonlíthatatlanul magasabb rétegekre is fogékony.
Képes felvázolni egy új Európát, a Nyugat eredeti értékeit
megújító keresztény/keresztyén Európát. Ez a
multikulturalizmus panírjában megforgatott, nemzeti ízekkel
enyhén fűszerezett, a pénzügyi rendszer tűzhelyén kisütött
európai rendszer készítőinek, illetve az azt felzabálni
igyekvő befektetők ízlésének nem felel meg.
Így aztán marad
a lassú hanyatlás, és marad az egyre inkább magára találó
medve a szomszédban. Ez a medve egyszer már berombolt Európába,
és nem egy nemzeti húst zabált fel. Ezt a mostani sótlan menüt
egy falással kebelezi be, de nem kizárt, hogy a menüt rendelő
befektetőket is széttépi. Ha Putyin úgy akarja.
Csorja Gergely
|
