|
 2012.03.21.
Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának
12. száma!
A tartalomból:
In memoriam Csurka István
(2.oldal)
Szabó László Zsolt vendége 2008.
szeptember 23-án a Pilinszky Kávéházban Csurka István
A
80-as években a népnemzeti ellenzék egyik vezéralakja, aki
fizikai értelemben már 1956-ban megpróbálkozott a rendszerváltással,
majd internálását követően a 60-as évektől drámáiban, írásaiban
szellemi értelemben feszegette a rendszer kereteit. A rendszerváltó
elit fajsúlyos egyénisége, akit szókimondása miatt politikai
ellenfelei többször is legfőbb ellenségükként kezeltek.
Csurka úr, Ön közismert drámaíróként
1985-ben rész vett az ellenzéki értelmiségiek monori találkozóján,
ráadásul előadó is volt. Mi vitte oda?
–
Mielőtt erre válaszolnék, megjegyzem, hogy jóval több mint húsz
év után az ilyen visszaemlékezéseknél, különösen egy írónak,
arra kell ügyelnie, hogy pontosan idézze vissza akkori önmagát,
és ne a mostani tudásával felvértezett egyéniségét, látását
közölje az emberekkel, mert természetesen ma már sokkal többet
tudok az akkori helyzetről az azóta történtek következtében;
magamról is, hiszen kénytelen voltam sokat elemezni magam. Tényleg,
mi is volt? Azt hiszem, a hatalom nem gondolta, hogy én ebbe
belevágok. Mindent tudtak rólunk és arra gondoltak, hogy egy
ilyen sikeres drámaíró, mint amilyen én akkor voltam (volt úgy,
hogy Budapesten 5 színdarabom ment, azóta az országban egy sem,
de hát ez egészen más jelentésű dolog), nos, azt gondolták:
nem fog belevágni, nem kockáztatja a nagy jövedelmet, hírnevet.
A Szakasits család a Pulitzer-díjas szíve
csücske
Ac(z)élos akció
(3.oldal)
A
Lázár kontra Schiffer csatározásba bekapcsolódott a mindenféle
kitüntetésekkel és díjakkal, legutóbb Pulitzer-emlékdíjjal
dekorált Aczél Endre, élesre köszörült és mérgezett tollával
(Nagypapa, szégyen – Népszabadság, 2012. március 17). Cikkének
beköszönő mondata szerint Lázár János egy érzéketlen
fatuskó. Talán azért kezdte így a mondandóját a neves szerző,
hogy az olvasóknak még véletlenül se legyenek kétségeik,
melyik s milyen zászló alól indult hadba, s jött indulatba. Fölpörgetett
érzelmi állapotát nem is titkolja: most engem fog el a düh a
Schiffer-felmenők előéletének a felemlegetése miatt. Szerinte
ugyanis az írása címében említett nagypapát, Schiffer Pált
Kádárék valamilyen okból kiírták a politikából.
Földindulás premier
Valódi premier előtti sürgés-forgás az Új
Színház „összes termeiben”. Megkezdődtek a főpróbák a pénteki
bemutatóhoz. A jelmezek készek, a díszlet a helyén, a világosítás
rendben, de az izgalom érezhető.
Ezzel
a bemutatóval nem kívánunk „színházi forradalmat” kivívni,
egyszerűen hatásos, emberi történet lesz – mondja Pozsgai
Zsolt, az előadás rendezője –, Kodolányi gyönyörű műve népszínmű.
Ormánsági emberekkel, a pesti közönség előtt talán kissé
szokatlan környezetben. Miután szokatlan, rendkívül érdekes
lehet. Kodolányi János valódi paraszti író, ebben a történetben
is benne van a saját élete, bár ezt kevesen tudják.
A Pallaviciniek nyomdokán
Megdupláztuk a város vagyonát
(4.oldal)
Kakas
Béla, Sándorfalva polgármestere:
A 2006-os programnak pontosan az volt a lényege, hogy elinduljunk
a várossá válás útján. A Pallavicini fejlesztési terv rövid-,
közép- és hosszútávú tervezeteket is tartalmaz. Eddig a rövid-
és középtávú tervfolyamatban elhatározottak valósultak meg.
2010-ben pedig folytattuk a koncepciót, ami gyakorlatilag egy 15
évre megfogalmazott gazdasági program. Első lépésként felmértük
a lakosság igényeit a fejlesztések terén. Sándorfalva ugyanis
hivatalosan 2005-től város, állapotai és hangulata egy nagyközségét
idézték. Tehát az első négy évben azokat a városi funkciókat
akartuk megvalósítani, melyek összhangban vannak a város
teherbíró képességével és a pályázati lehetőségekkel.
Ezek közt volt a 600 milliós iskolafelújítás, a buszpályaudvar
felépítése, a Pallavicini-kastély és a Budai-ház 200 milliós
renoválása, az ifjúsági ház megépítése, a városközpont
rendbetétele, a bölcsőde bővítése és az öregek napközi
otthonának felépítése.
Helyi értékek és fejlesztések Schmittné
Makray Katalin asszony szülővárosában
Újra tudtunk fejlesztési tartalékot képezni
a hegyháti településen
(4.oldal)
Mi
jellemezte az előző költségvetési évet? – kérdezem Kovács Tildától, Vasvár polgármesterétől.
–
Az előző költségvetési év igen csak negatív előjelekkel
indult, hiszen 90 millió forintos hiánnyal kezdtünk, és az köztudott,
hogy Vasvár és a Hegyhát gazdaságilag hátrányos térségben
található. Év végén azt mondtam munkatársaimnak, hogy csak
az Isten segítségének tudhatom be azt, hogy egy ilyen recessziós
helyzetben helyi vállalkozásaink, üzemeink olyan jó évet zártak,
hogy ezáltal nekünk is várakozáson felüli adóbevételünk
lett. Így mindazon félelmeink, melyekkel az évet indítottuk
elmúltak, sőt a város az elmúlt 20 év egyik legjobb költségvetését
zárta, tehát az összes hitelünket vissza tudtuk fizetni. Azon
fejlesztési pénzeknek egy részét is tudtuk pótolni, melyeket
felhasználtunk részben pályázatokra, részben pedig a működésre.
Tehát fejlesztési tartalékot képeztünk.
Magyar többségű választókerületet kér a
KMKSZ
Direkt magyarellenes erőkre szavaznak magyar
nemzetiségűek (5.oldal)
Interjú Kovács Miklóssal, a KMKSZ elnökével
Van-e valami tanulsága önök számára a
szlovákiai választásoknak?
–
Ezt a kérdést máshogy és másnak kellett volna feltennie.
Hiszen a szlovákiai magyar és félmagyar párt vezetőinek
kellett volna a tanulságot levonni a kárpátaljai helyhatósági
választások eredményiből. Az egésznek a tanulsága, hogy a
magyarországi politikai ingerküszöböt nem éri el, ha a magyar
szervezetek a kárpátaljai választásokon a vártnál jóval
kevesebb szavazatot kapnak. A kárpátaljai választásoknak
kellett volna jelzésértékűnek lenni, hogy lássák, az elszakított
területek magyar lakosságának morális, szellemi degradációja
elérte azt a fokot, mikor direkt magyarellenes erőkre szavaznak
magyar nemzetiségűek.
Kosárlabdában eltüntethetjük Trianont
Rátgéber László a férfi kosárlabda-válogatott
szövetségi kapitánya (6.oldal)
Úgy
látom, az utóbbi időben némi erősödést, színvonal-emelkedést
mutat. Nagy öröm látni a Szolnok vitézkedését a nemzetközi
porondon, és ugyancsak öröm, hogy jövőre a Körmend és a
Paks is megméretheti magát az európai kupákban. Fontos ez a
magyar kosárlabda számára, és segítheti a válogatottat is.
Egyrészt az itt szereplő magyar játékosok nemzetközi rutinnal
vérteződnek fel, másrészt egy-egy jól szereplő magyar
klubcsapat jelentősen javítja a magyar kosárlabda nemzetközi
megítélését. Elsőre talán mindkettő apróságnak tűnhet,
ám ezek valójában nagyon fontos összetevői a sikernek!
Március 2-án, pénteken „Emlékezés a viszontagságos
évekre” elnevezésű emlékkonferenciát rendezett a beregszászi
plébánia Pásztor Ferenc volt beregszászi plébános, főesperes
emlékére, aki 1951-ben halt meg a terror mártírjaként Szibériában.
Michels Antallal, a Beregszászi
Szent Kereszt Templom plébánosával, a Bereg-Ugocsai kerület
esperesével a múltat idézzük meg. (7.oldal)
Eszme nélkül nem él, csak létezik az ember
Cselekedetet világító fáklya a jövő
nemzedékének (9.oldal)
Dr. Szájer József
szerint a hamisítás, az igazságért való küzdelem nem ért véget,
mert ma is vannak olyanok, akik megpróbálják jelentéktelenné
tenni a mártír Bauer Sándor emlékét; a fideszes európai
parlamenti képviselő erről Bauer Sándor szobrának avatásán
beszélt március 18-án Budapesten.
A
VIII. kerületi Mátyás téren elhelyezett és Hargitai Ottó által
alkotott szobor Bauer Sándornak állít emléket, aki 1969. január
20-án felgyújtotta magát a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében,
így tiltakozva Magyarország szovjet megszállása ellen. Bauer Sándorról
a közelmúltban utcát neveztek el, és a Nemzeti Múzeum falán
tábla hirdeti tettét. Először, 2000-ben a Magyar Igazság és
Élet Pártja józsefvárosi önkormányzati képviselői vetették
föl a helyi újságban, hogy Bauer Sándornak emléktáblát kéne
állítani. Eltelt 12 esztendő és Vácz Gyula, Bauer Sándor
nagybátyja a szoboravatáson közli: a
VIII. kerület számára ajándékozom Bauer Sándor szobrát. Kérem,
vegyék át tőlem olyan nagy szeretettel, mint amilyen
szeretettel én azt felállítottam. Az avatáson részt vett
dr. Kocsis Máté országgyűlési képviselő, Józsefváros polgármestere,
László Tamás országgyűlési képviselő, Rákospalota polgármestere,
Pályi Gyula Dunabogdány polgármestere és Döbrentei Kornél
Alternatív Kossuth-díjas költő. Több 1956-os szervezet képviseltette
magát, és az emlékező ünnepségen megjelent Bauer Sándor
hajdani tanítónője és osztálytársai is.
Ahol az anyag költészetté válik
A képzőművészetet szent ügynek gondoltam
(10.oldal)
Beszélgetés
Csíkszentmihályi Róbert szobrászművésszel
Igaz, hogy az 1945 tavaszán ledöntött Tisza
István- szobor egyik figurája, az oroszlánfej az ön kertjében
van? Tudtommal a hatalmas oroszlánt, ami Tisza István szobra
felett egy oszlop tetején terpeszkedett, a hatvanas évek végén
szétfűrészelték, a nyersanyagot pedig szobrászoknak adták
oda.
–
Igaz a hír, és már több újságcikkben megjelent, hogy a
kertemben őrzöm ezt az oroszlánfejet. Az oszlopon ugyanis egy kígyóval
viaskodó oroszlán volt látható. Minden valószínűség
szerint darabokból faragták a figurát, mert nagyméretű oroszlán
volt. Eredetileg tehát az oszlop és az oroszlán a Parlament előtt
állt, majd a Tabánba került. Később teljesen lebontották.
Miután kiköltöztem Szentendrére, rövid időn belül
kapcsolatba kerültem a Fővárosi Emlékmű Felügyelőséggel,
hiszen fiatal kollégáimmal együtt akkortájt utcatáblákat,
emléktáblákat készítettünk. Felajánlották, hogy a Kiscelli
Múzeum udvarán álló kőraktárból vihetünk magunkkal annyi követ,
amennyit akarunk. Így történt, hogy a két méter átmérőjű
oroszlánfejet hazahoztam a kertbe gyerekmászókának. Bevallom,
akkor még nem is tudtam, hogy a Tisza-emlékműről van szó. Egy
teherautónyi követ hoztam el onnan, főleg a háborúban megsérült
emlékművek, lépcsők anyagait.
Végzetes szenvedély
(Bizet: Carmen című operája a Győri
Nemzeti Színházban)
(12.oldal)
A
győri Carmen vezérfonala így az örökérvényű emberi érzés:
a szenvedély. Káel Csaba szerint az embereket szembesíteni kell
azzal, hogy érzelmeink mégsem vesztek ki, mindig motiválnak
minket, s gyakran felülkerekednek a logikán is. Pedig az emberek
vágynak az erős érzésekre: egy lángoló szerelemre, mély
kapcsolatra. A Carmen mestermű, folyamatosan hömpölygő ,
pazarul hangszerelt slágerek egymásutánja.
Carmen
személyében ott él a szabadságvágyunk, a romantika iránt érzett
vonzalmunk – írta a műsorfüzetbe a rendező, s valóban a
darabban nincs semmi ferdítés, a rendező mindent a zenének
rendel alá. Gondolom, ezzel aztán felháborítja az aberrációkhoz
szokott és szoktatott kritikusok jó részét, csak hát meg kéne
végre vizsgálni, hogy néhány műítésznek, vagy a közönségnek
rendezünk- e? Példamutató vidéki szokás szerint – ettől
nagyképűen Debrecenben térnek el – a dalművet magyarul adták
elő, így senkinek sem jelenthetett problémát a történet követése.
Káel Csaba rendezése bemutatja, hogy Carmen nem a végzet
asszonya, nem is prostituált, hanem a korlátok nélküli szabadságot
testesíti meg.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az
újságárusoknál, vagy fizessen rá elő!
Kiadóhivatal: 1092 Budapest, Ráday u. 32.,
I. em. 3. Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1575. Telefon és
telefax: 781-3236, 06-30/754-5017. E-mail: info@magyarforum.hu
Kiadja: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány.
|
