vissza a főoldalra

 

 

 2012.03.16. 

Vidéki polgárként, városi színvonalon

Azt hiszik: kint semmit sem kell tenniük, és máris dől feléjük az euró

Fertőszentmiklóst 2008-ban avatták várossá. Azóta a település egészét folyamatosan fejlesztik. Azt vallják, hogy városi színvonalon, de vidéki szemlélettel kell dolgozniuk.

A gazdasági válság mennyire vetett vissza a fejlesztésekből? - kérdezem Horváth Tibortól, Fertőszentmiklós polgármesterétől.

 –2008-ra ért a városodási folyamat olyan szintre, hogy megkaphattuk a városi rangot. Vidéki polgárként, de városi életszínvonalon élni – ez a jelszavunk. Ezalatt azt a jó értelemben vett vidékiességet értem, ahol erős a lokálpatriotizmus, még összetartók az emberek és élnek a közösségek. Ezeket a tulajdonságokat semmi esetre sem szeretném feláldozni a városiasosság oltárán. Tehát építő jellegű a közösség. Ez a magatartásforma, az összetartás megkönnyíti az önkormányzat munkáját. Az olyan jellegű szolgáltatásokat viszont, melyeket egy polgárosodó városi lét megkövetel, azokat szeretném biztosítani. A válság, sajnos, ahogy az élet minden területére, egyénekre, családokra, úgy az önkormányzatokra is rányomja a bélyegét. Nálunk jelenleg közel 300 vállalkozás működik, és az árbevételek alakulásából látjuk, mennyire befolyásolta a válság a helyi gazdaságot. 2008 és 2011 között kb. 10%-os csökkenést vettünk észre az árbevételekben, ami az országos átlaghoz viszonyítva sokkal jobb. Sőt egyes nagy cégeinknél nem mutatkoztak meg a válság jelei, igaz, a szokásos dinamikus növekedés is elmaradt. Mindez magával vonzza azt, hogy a fejlesztési elképzeléseinket bár át kellett strukturálni, mégsem kellett azokról lemondani. Így a szépészeti, külsőségekre adó beruházások csökkentek és azokra a fejlesztésekre került sor, melyek később megtérülnek, ilyen pl. az energiatakarékosság. Már most látszik, hogy ez megtérült, mert az energiaárak növekedése mellett intézményeink költségszintje nem emelkedett.

 Az új önkormányzati törvény alapján mely intézmények kerülnek állami kézbe?

 –Elméletileg az iskolánk állami tulajdonba kerül. Azt már nem tudom, hogy kötünk-e a jövőben visszaszerződést. Ha tisztában vagyunk a finanszírozással, akkor döntünk arról, hogy szeretnénk-e visszakapni az iskolát. A többi intézményt nekünk kell fenntartani, bár az is kérdés, hogy mi lesz a jövőben az óvoda sorsa.

 Ha már az iskolát említette; a problémát egy önkormányzat számára a tartós munkanélküliek és a jövedelempótló támogatásban részesülők jelenthetik.  Egy település életét erősen befolyásolja az elszegényedő, aluliskolázott réteg jelenléte. Mekkora a munkanélküliség a településen? Jelentős számban élnek a városban Ausztriában dolgozó, ingázó munkavállalók?  

–Utóbbival kezdeném, természetesen járnak át Ausztriába dolgozni tőlünk, de nem ez a meghatározó. A munkanélküliség kezelését a következő példával szeretném érzékeltetni: nyertünk egy pályázatot egy műfüves iskolai pálya építésére, és ilyenkor előírás, hogy közcélú foglalkoztatásban hat főt kell alkalmazni. Csak egy ember jelentkezett. Ez azt jelenti, hogy igazából a dolgozni akaró munkanélküli réteg 3% alatt van.

 Az országon belüli munkaerő-vándorlás is érzékelhető Fertőszentmiklós térségében? Az, hogy pl. Nyírségből jönnek Nyugat-Magyarországra, majd onnan átmennek Ausztriába boldogulni?

 –Ez a migrációs folyamat 4-5 éve nálunk is érzékelhető. Akik az EU-csatlakozás után mentek ki, sikeresebben vették az akadályokat, de az utóbbi években azt látjuk, hogy kalandorságból, vagy kiszolgáltatottságból hagyják el az országot. Abban a hiszemben élnek, hogy kint semmit sem kell tenniük, és máris dől feléjük az euró. Látjuk, ez hiú ábránd, sokan szembesülnek vele, hogy kint sincs kolbászból a kerítés, és mindenért meg kell dolgozni.

 A népességvándorlásról beszéltünk. Azokra a településekre, melyekre az elöregedés a jellemző, a gazdaságfejlesztés is problémába ütközik, hiszen a munkaképes, innovációra hajló lakosság hiányzik. Ez önöknél is problémát jelent?

 –Amikor a korfát nézzük, azt látjuk, hogy az arányok stabilizálódtak, az elmúlt három évben a lassú és biztos fogyás átváltott a lassú emelkedésbe. Természetesen ez a már említett belső migrációnak is a hozadéka, viszont nem csak erről van szó: egyre növekszik születések száma és a környékből is több fiatal telepszik le nálunk. Ennek oka, hogy bár gazdaságilag nem vagyunk a legjobb szinten, mégis megpróbáljuk, hogy megfelelő áron kínáljunk építési telkeket a fiataloknak.

 Mi jellemzi a 2012-es költségvetést?

 –A stabilitás, sőt még tartalékot is tudtunk képezni, hogy azokat a fejlesztéseket, melyeket a négyéves ciklusprogramban megneveztük, meg tudjuk valósítani.

 Milyen jelentős beruházások lesznek idén? Tudják-e fejleszteni a közösségi intézményeket?

 –Intézményeinket az elmúlt években mind felújítottuk, de természetesen mindent tovább lehet fejleszteni. Sikerült a térség egyik legmodernebb iskoláját megépíteni, tanúszómedencével. Idén parkolókat, járdákat építünk 60 milliós nagyságrendben, ezen kívül játszóteret és buszmegállót építünk, és idén a művelődési ház felújításának végső fejezetéhez érkeztünk.

 A humán erőforrás megőrzésének feltétele a letelepedések támogatása, az új otthonok megteremtése, mely történhet önerőből és külső segítséggel. Tudják támogatni a letelepülni kívánó családokat?

 –Be kell vallani, hogy voltak ilyen próbálkozásaink, de nem váltották be a reményeket. Mi az infrastruktúrán keresztül az életminőséget szeretnénk támogatni.

 Mennyire tudják segíteni a település vállalkozóit? A bortermelőket, a mezőgazdasági vállalkozókat?

 –Nálunk 1.95%-os a helyi adó, ami a válságot követően egy gesztus értékű nagyságrend, ami a költségvetésben 5 millió forintot jelent. Azokon a területeken, ahol letelepednek a vállalkozók infrastruktúrát fejlesztünk, utakat építünk a közeljövőben. Mindemellett intenzíven segítjük a civil szervezeteket, több mint 11 millió forintot költünk támogatásukra. Említette a mezőgazdaságot; mi is fontosnak tartjuk az agráriumot, mint kitörési pontot. És ezért mindenkinek a maga szintjén meg kell tenni a maga dolgát. Mi, akik a Soproni Borvidék szélén helyezkedünk el, 5 évvel ezelőtt kezdtük el szervezni a szüreti fesztiválokat, melyek mára borversenyekké nőtték ki magukat. Bár ez nem a reklám helye, de elmondhatom, hogy a Soproni Borvidéknek remek borai vannak nálunk, és javaslom mindenkinek, aki errefelé jár, keresse fel a helyi pincéket. Anyagilag nem tudjuk őket hatalmas összegekkel támogatni, de mindig jelezzük feléjük, hogy mennyire sokat jelentenek számunkra, és büszkék vagyunk elért eredményeikre.

 

Medveczky Attila