|
 2012.03.23.
Dél-Rábaközi sikertörténet
45 millió forintot takarítottunk meg a működésen
„Az elmúlt
évszázadok alatt a sok pusztítás (török, Rákóczi szabadságharc,
tűzvészek, világháborúk…) ellenére Beled képes volt a
fejlődésre, mert az itt élő emberek szerették falujukat,
ragaszkodtak szülőföldjükhöz és mindig újjáépítették
azt” – olvashatjuk a város honlapján.
„Az államigazgatás egyre nagyobb terheket, kötelezően
ellátandó feladatokat aggat az önkormányzatokra, viszont az
ellátáshoz szükséges anyagi forrásokat nem rendeli mellé, sőt,
egyre több az elvonás.” – nyilatkozta még 2009-ben a város
polgármester asszonya. Az MSZP-SZDSZ kormányok „pusztítása”
ellenére is képes volt Beled a fejlődésre? Kérdezem Tompáné
Balogh Máriát, Beled polgármesterét.
–Képes volt, mert nagyon takarékosan gazdálkodtunk.
Az önkormányzat működésén tudtunk spórolni. Jelenleg és az
elmúlt évben is 45 millió forintot tudtunk a működésen
megtakarítani, és ebből az összegből tudtunk fejleszteni. Keményen
és kevesebb létszámban dolgoztak a kollégák, hogy a lakosság
ne érezze a válságot, de érezzék azt, hogy kis lépésekben
fejlődjünk.
A kevesebb létszám elbocsátást jelent?
–Mi senkit sem küldtünk el, viszont nem pótoltuk a
természetes úton – pl. nyugdíjba menés – megszűnt
munkahelyeket.
Három éve kapta meg a városi rangot Beled. Eddig ennek
milyen hasznát látták?
–Egyre több olyan feladatot kaptunk, amit eddig nem láttunk
el. Eddig is körzetközponti szerepeket kaptunk, és most a szociális
téren, az oktatás területén is megnőtt a feladataink száma,
körjegyzőségünk is bővült. És a mostani államigazgatási változásoknál
számunkra nem jelent gondot, hogy egységes hivatali központunk
legyen. Ez magától értetődik, hiszen jelenleg is 4500 embert látunk
el Beled központtal.
Tehát a várossá
válással több feladatot kaptak. Ehhez elegendő forrást is
rendeltek?
–Természetesen. Ráadásul nagyobb lakosságszámot látunk
el, s így több a fejkvóták után kapott összeg.
Miből él a belediek többsége? A polgármesteri bevezetőben
egy téglagyárról és egykor virágzó mezőgazdaságról lehet
olvasni.
–Sajnos a ’90-es évektől a téglagyár fokozatosan
leépült. Ilyen sorra jutott Savaria cipőfelsőrész-készítő
üzemünk is. Ez nem meglepő, mert a könnyűipar megszűnt az
országban. A Savaria helyére egy ablak és-ajtógyártó kft érkezett,
nagyon örülök, hogy ez egy beledi üzem és nem „szellemüzem”,
hanem valós munka folyik benne, és nagy termelékenységgel működik.
A Provertha üzemben pedig elektronikai alkatrészeket gyártanak,
s ott főleg hölgyeket alkalmaznak. A Wiedemann Kft –ben pedig
parkgondozó, parkkezelő gépeket gyártanak. Mindkét üzem
120-130 főt alkalmaz. A napokban adtunk át egy új projektet,
amit fejleszteni szeretnének. Nagyon örülünk annak, hogy a
nagy vállalkozások mind képesek voltak bérkompenzációra a
jelenlegi gazdasági változások mellett.
Február közepén fejeződött be önöknél az „Új
tanulási formák az élethosszig tartó tanulás jegyében, a Rábaköz
közművelődési intézményeiben” című projekt. Ebből a
hangzatos címből jól szűröm le, hogy fontosnak tartják a
felnőttoktatást, illetve a piacorientált szakképzést?
–Igen; a beledi
felnőttoktatási központ szoros kapcsolatot tart fenn a munkaügyi
központtal és a vállalkozásokkal. Így az ő igényeinek
megfelelően végeznek képzéseket. Kezdetben furcsának
tartottam, hogy még takarítónő képzés is szerepelt a kínálatban,
de rá kellett jönnöm, hogy egy ilyen végzettséggel piacképesebbé
vált a jelentkező hölgyek tudása. Amit fontosnak tartok az a
nyelvoktatás, már csak azért is, mert két beledi cégnek német
a tulajdonosa. Ők nem „láthatatlan” tulajdonosok, hanem többször
meglátogatják az üzemet és szeretnek elbeszélgetni a dolgozókkal.
Ha jól tudom, február 9-én fogadta el az önkormányzat
2012. évi költségvetési tervét. Milyen a város hitelállománya
és milyen fejlesztésekre, beruházásokra jut pénz?
–Működési hitelünk nincs, de fejlesztési van.
Tavaly nagy beruházást hajtottunk végbe, és az önrészhez
kellett hitelt felvenni, de már várjuk tavasszal a szabály
szerint visszajáró 42 milliót. Az összes többi fejlesztésünket
ezután is önerőből és pályázat útján szeretnénk
megoldani. Fő bevételi forrásunk a gépjárműadó, a telekadó,
az iparűzési adó. Összesen 161 milliós az adóbevételünk.
Ebből kell fenntartani intézményeinket az állami támogatásokon
túl.
A város a Dél-Rábaközi Önkormányzatok Térségfejlesztési
Társulásának legnagyobb és egyben központi települése. Ez
milyen feladatokkal jár?
–Ez a társulás 1998-ban alakult, akkor még nem jöttek
létre a többcélú kistérségi társulások. Ehhez a társuláshoz
a kapuvári és a csornai kistérség települései tartoznak. Területfejlesztési
feladatokat láttunk el – azért beszélek múlt időben, mert
az elkövetkező hónapokban újra kell gondolni, hogy a járások
létrejöttével folytatjuk-e munkánkat, vagy megszűnik ez a társulás.
Hiszen nem preferálják majd a járásokon átívelő társulásokat.
Mindez bizonnyal ezután a Leader –egyesületek veszik át ezt a
feladatot.
Azt már lehet tudni, hogy önöktől milyen feladatokat
vesz át majd az állam?
–Ezt még nem sikerült letisztáznunk. Nemrég a
Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége tartott nálunk
fórumot, amelyet megtisztelt jelenlétével dr. Virág Rudolf
helyettes államtitkár és még ő is tartózkodóan beszélt arról,
hogy mely feladatok maradnak az önkormányzatoknál ,és mi kerül
át az államhoz.
Beled számottevő termálkinccsel rendelkezik. Igaz, hogy
ezt eddig nem tudták kihasználni?
–Igaz, és ennek anyagi okai vannak. A Kisalföldnek
ez a része olyan hely, hogyha bárhová lefúrunk termálvíz tör
fel. Két több tonna cementtel lefojtott termálvizű kutunk is
van. Ezeket megtisztítani sokkal költségesebb lenne, mint újakat
fúrni. Mi egyébként sosem fürdőben gondolkoztunk, hanem a
termált a mezőgazdaságban, intézmények fűtésében hasznosítottuk
volna. Jelenleg a Nap energiáját használjuk a fűtésre, az óvoda
felújításánál már napkollektorokat állítottunk be.
Milyen folyamatban lévő beruházásaik vannak?
–A sportcsarnokot újítjuk fel, és áprilisban adjuk
át a közönségnek. A lelátón tribünt szeretnénk építeni,
hiszen 100 éves a beledi sportegyesület és július 25-26-án
tartjuk ünnepi rendezvényeinket. Amennyiben pályázatot írnak
ki, akkor fel szeretnénk újítani az egészségházat is. Mindez
természetesen elképzelhetetlen lenne a belediek lokálpatriotizmusa
nélkül.
|
