vissza a főoldalra

 

 

 2012.03.30. 

A Pallaviciniek nyomdokán

Megdupláztuk a város vagyonát

Szegedtől észak-nyugatra, Ópusztaszer és a csongrádi megyeszékhely között félúton fekszik Sándorfalva. Lakói büszkén viselik az alapító, Pallavicini Sándor őrgróf nevét, aki birtokának ezen szegletében az 1879-es szegedi nagy árvíz után mindenüket elvesztőknek területet adományozott művelésre, letelepedésre. A településen található a Pallavicini ¨- kastély, a Pallavicini Sándor Iskola, és szinte egyértelmű, hogy Sándorfalva városfejlesztési koncepciója a Pallavicini-tervet kapta.

 Ha jól tudom ez a koncepció 2006-ban született, egy évre rá, hogy a települést várossá nyilvánították. Mik voltak akkor a célok, eredmények, és 2010-ben felül kellett-e vizsgálniuk a koncepciót, a gazdasági programjukat? - kérdezem Kakas Béla urat, Sándorfalva polgármesterét.

 - A 2006-os programnak pontosan az volt a lényege, hogy elinduljunk a várossá válás útján. A Pallavicini fejlesztési terv rövid-, közép- és hosszútávú tervezeteket is tartalmaz. Eddig a rövid - és középtávú tervfolyamatban elhatározottak valósultak meg. 2010-ben pedig folytattuk a koncepciót, ami gyakorlatilag egy 15 évre megfogalmazott gazdasági program. Első lépésként felmértük a lakosság igényeit a fejlesztések terén. Sándorfalva ugyanis hivatalosan 2005-től város, de egy nagyközségi állapotban, hangulatban volt. Tehát az első négy évben azokat a városi funkciókat akartuk megvalósítani, melyek összhangban vannak a város teherbíró képességével és a pályázati lehetőségekkel. Ezek közt volt a 600 milliós iskolafelújítás, a buszpályaudvar felépítése, a Pallavicini-kastély és a Budai-ház 200 milliós renoválása, az ifjúsági ház megépítése, a városközpont rendbetétele, a bölcsőde bővítése és az öregek napközi otthonának felépítése. A felsoroltak tették az elmúlt négy évet igazán tartalmassá. Örömmel jelenthetem be, hogy megdupláztuk a város vagyonát. Ez egy 2 milliárd forint feletti Európai Uniós támogatással megvalósuló program volt, aminek a 600 milliós önerejét kötvénykibocsátással biztosítottuk.

 Sokan panaszkodnak a 2006-2010 közti négy évre, hogy akkor a balliberális kormányzat ellehetetlenítette az önkormányzatokat. Önöknek is nehezebb volt a gondjuk?

 - 2006-ban lettem polgármester - először független, majd 2010-től FIDESZ-es - , és előtte semmilyen tapasztalatom nem volt a közigazgatásban. Így nem tudom az előbbi ciklusok gyakorlatával a 2006-2010-est összehasonlítani. 2006-tól a városnak stabil működési költségvetése van, a város teljes mértékben kihasználta azt az EU-s programot, amit a Dél-Alföldi Operatív Programhoz tudtunk illeszteni. Úgy gondolom, hogy minden település útját öngondoskodó képessége és bölcsessége határozza meg. Az, hogy jellemzően az önkormányzatok több feladatot kaptak, és azokhoz nem volt forrás biztosítva , fokozatosan gyengítette az önkormányzatok erejét. Ennek rendbetétele folyik most, amikor különválasztják a helyi közszolgálati és az államigazgatási feladatokat. Mi már 2006-ban is a fejlesztésekre koncentráltunk, hiszen - ahogy említettem ¨-egy nagyközségi színvonalon álló településen kellett megteremteni a kisvárosi életminőség feltételeit. Az Európai Városok Chartája ki is mondja, hogy kötelező egy városban a minőségi iskola, óvoda, bölcsőde működtetése, a közbiztonság szavatolása. Sikerült a közművelődéshez, a kultúrához, az egészségügyi ellátáshoz, a közlekedéshez, a közbiztonsághoz, a szabadidő eltöltéséhez, a tömegsporthoz megfelelő intézményrendszert kialakítanunk.

 2006-ban azt is tervbe vette, hogy a turisztikai ágazatot fejlesztik. Milyen sikereket értek el?

- Volt egy nyertes pályázatunk, amihez még 30 millió forintos önerőt kellett volna biztosítani, de ezt a képviselőtestület leszavazta. Akkor visszaadtuk a már megnyert 100 millió forintot, de addigra már az önkormányzat birtokában volt a város határában lévő 20 hektáros bányatórendszer. Természetes vizű strandszolgáltatással, horgászattal, vendéglátással  sikerült elindítani a területen a turizmust. Remélem, hogy mindez a város emblematikus sikerberuházása lesz, hiszen 25 ezer vendégünk volt tavaly nyáron és 18 milliós bevételt realizáltunk úgy, hogy célközönségünk a gyermekes családok és azok, akiknek a jövedelmi viszonyai nem engedik meg sem a balatoni, sem a horvátországi nyaralást. Homokos, plázsos tórendszerünk azonnal közkedvelt lett és árérték arányban is figyeltünk a szolgáltatás beindítására. Idén mindezt további szolgáltatások kiépítésével fejlesztjük tovább.

A beruházás teljes egészében az önkormányzat saját erejéből valósult meg.

 Beszéljünk a fejlesztési tervekről, például arról, hogy egyszerre indul a csatornázás Szatymazon és Sándorfalván.

- A két település 2006 óta dolgozik a 4,9 milliárd forint összköltségű pályázaton, amelynek kivitelezéséhez 4 milliárd 14 millió forint európai uniós támogatást nyertünk. Azért indultunk közösen, mert a két település közel van egymáshoz, közös agglomerációban vagyunk. A két város közt félúton építünk egy közös tisztítóművet, így csökkenteni tudjuk a fajlagos költségeket és egy közös társulattal biztosítjuk ehhez az önerőt. A szennyvíz-csatorna beruházás mellett terveink szerint az eddigi megvalósult projektek tartalommal történő megtöltése a cél. A kastélyban pl. olyan rendezvényeket tartunk, melyek versenyképesek a kulturális piacon. Eladható termékké szeretnénk fejleszteni a sportot is, hiszen a sándorfalvai utánpótlás-nevelés szép, műfüves pályán zajlik. A Vasassal és a kecskeméti sportklubbal is jó a kapcsolatunk. Szabadidő parkunk fejlesztése pedig ennek az időszaknak a legfontosabb beruházása. Mindez a Szabadidő Parkot üzemeltető, önkormányzati tulajdonú kft-n keresztül,  munkahelyteremtéssel is jár, hiszen pl. vízimentőkre, pénztárosokra is szükségünk lesz. A kastély rendezvényeit a Sándorfalvi Kulturális Központ szervezi, a célunk itt is az, hogy fenn tudja magát tartan, önellátóvá váljon, így nyílik meg a lehetőség arra, hogy az önkormányzat  vissza tudja fizetni a kötvényt, és önként vállalt feladatait is meg tudja oldani önerőből. Ezért is lényeges a már említett öngondoskodó képesség erősítése. 2013-tól életbe lép a feladatellátási finanszírozási rendszer és bizony szükség van a bölcsességre és a vállalkozó kedvre mindenki számára. 2014 után pedig a vonzóvá vált településen szeretnénk lakóparkok kialakításával még vonzóbbá tenni várost. A zöld gondolkodás jegyében egy napelempark kiépítésén dolgozunk. Egy nyertes pályázatnak hála a közintézményekre és a polgármesteri hivatalra is felkerülnek a napkollektorok. Tehát egy természetért felelősséget érző település arculatát szeretnénk kialakítani.

 Ha jól tudom, ön még civilként vállalkozó volt;  az egykori varroda épületét felújította, s beköltöztette kovácsoltvas tárgyakat gyártó üzemét. Polgármesterként mi tud tenni a vállalkozók támogatása érdekében? Azért, hogy a helyi lakosok a helyi vállalkozókhoz forduljanak?

 - Mindenki nagy reményekkel várta a város fejlesztési programját, azt, hogy be tud kapcsolódni a projektekbe, és a beruházások létrehozásába. Sajnos a közbeszerzési eljárási rend nem teszi lehetővé azt, hogy közvetlenül helyzetbe hozzunk helyi vállalkozásokat. A helyi kisvállalkozók csak alvállalkozóként tudtak bekapcsolódni a munkákba. A szennyvízberuházásoknál is arra kérjük a helyi vállalkozókat, hozzanak létre konzorciumot, hogy képesek legyenek alvállalkozóként helyzetbe kerülni. Abban viszont biztos vagyok, hogy a Szabadidő Park nagy lehetőségeket biztosít majd a helyi vállalkozásoknak is.

 

Medveczky Attila