|
 2012.03.30.
A Pallaviciniek nyomdokán
Megdupláztuk a város vagyonát
Szegedtől észak-nyugatra,
Ópusztaszer és a csongrádi megyeszékhely között félúton
fekszik Sándorfalva. Lakói büszkén viselik az alapító,
Pallavicini Sándor őrgróf nevét, aki birtokának ezen szegletében
az 1879-es szegedi nagy árvíz után mindenüket elvesztőknek
területet adományozott művelésre, letelepedésre. A településen
található a Pallavicini ¨- kastély, a Pallavicini Sándor
Iskola, és szinte egyértelmű, hogy Sándorfalva városfejlesztési
koncepciója a Pallavicini-tervet kapta.
Ha jól tudom ez a koncepció 2006-ban született, egy évre rá, hogy a
települést várossá nyilvánították. Mik voltak akkor a célok,
eredmények, és 2010-ben felül kellett-e vizsgálniuk a koncepciót,
a gazdasági programjukat? - kérdezem Kakas
Béla urat, Sándorfalva polgármesterét.
- A 2006-os programnak pontosan az volt a lényege, hogy
elinduljunk a várossá válás útján. A Pallavicini fejlesztési
terv rövid-, közép- és hosszútávú tervezeteket is
tartalmaz. Eddig a rövid - és középtávú tervfolyamatban
elhatározottak valósultak meg. 2010-ben pedig folytattuk a
koncepciót, ami gyakorlatilag egy 15 évre megfogalmazott gazdasági
program. Első lépésként felmértük a lakosság igényeit a
fejlesztések terén. Sándorfalva ugyanis hivatalosan 2005-től város,
de egy nagyközségi állapotban, hangulatban volt. Tehát az első
négy évben azokat a városi funkciókat akartuk megvalósítani,
melyek összhangban vannak a város teherbíró képességével és
a pályázati lehetőségekkel. Ezek közt volt a 600 milliós
iskolafelújítás, a buszpályaudvar felépítése, a
Pallavicini-kastély és a Budai-ház 200 milliós renoválása,
az ifjúsági ház megépítése, a városközpont rendbetétele,
a bölcsőde bővítése és az öregek napközi otthonának felépítése.
A felsoroltak tették az elmúlt négy évet igazán tartalmassá.
Örömmel jelenthetem be, hogy megdupláztuk a város vagyonát.
Ez egy 2 milliárd forint feletti Európai Uniós támogatással
megvalósuló program volt, aminek a 600 milliós önerejét kötvénykibocsátással
biztosítottuk.
Sokan panaszkodnak a 2006-2010 közti négy évre, hogy
akkor a balliberális kormányzat ellehetetlenítette az önkormányzatokat.
Önöknek is nehezebb volt a gondjuk?
- 2006-ban lettem polgármester - először független, majd
2010-től FIDESZ-es - , és előtte semmilyen tapasztalatom nem
volt a közigazgatásban. Így nem tudom az előbbi ciklusok
gyakorlatával a 2006-2010-est összehasonlítani. 2006-tól a városnak
stabil működési költségvetése van, a város teljes mértékben
kihasználta azt az EU-s programot, amit a Dél-Alföldi Operatív
Programhoz tudtunk illeszteni. Úgy gondolom, hogy minden település
útját öngondoskodó képessége és bölcsessége határozza
meg. Az, hogy jellemzően az önkormányzatok több feladatot
kaptak, és azokhoz nem volt forrás biztosítva , fokozatosan
gyengítette az önkormányzatok erejét. Ennek rendbetétele
folyik most, amikor különválasztják a helyi közszolgálati és
az államigazgatási feladatokat. Mi már 2006-ban is a fejlesztésekre
koncentráltunk, hiszen - ahogy említettem ¨-egy nagyközségi
színvonalon álló településen kellett megteremteni a kisvárosi
életminőség feltételeit. Az Európai Városok Chartája ki is
mondja, hogy kötelező egy városban a minőségi iskola, óvoda,
bölcsőde működtetése, a közbiztonság szavatolása. Sikerült
a közművelődéshez, a kultúrához, az egészségügyi ellátáshoz,
a közlekedéshez, a közbiztonsághoz, a szabadidő eltöltéséhez,
a tömegsporthoz megfelelő intézményrendszert kialakítanunk.
2006-ban azt is tervbe vette, hogy a turisztikai ágazatot
fejlesztik. Milyen sikereket értek el?
- Volt egy nyertes pályázatunk, amihez még 30 millió forintos
önerőt kellett volna biztosítani, de ezt a képviselőtestület
leszavazta. Akkor visszaadtuk a már megnyert 100 millió
forintot, de addigra már az önkormányzat birtokában volt a város
határában lévő 20 hektáros bányatórendszer. Természetes
vizű strandszolgáltatással, horgászattal, vendéglátással
sikerült elindítani a területen a turizmust. Remélem,
hogy mindez a város emblematikus sikerberuházása lesz, hiszen
25 ezer vendégünk volt tavaly nyáron és 18 milliós bevételt
realizáltunk úgy, hogy célközönségünk a gyermekes családok
és azok, akiknek a jövedelmi viszonyai nem engedik meg sem a
balatoni, sem a horvátországi nyaralást. Homokos, plázsos tórendszerünk
azonnal közkedvelt lett és árérték arányban is figyeltünk a
szolgáltatás beindítására. Idén mindezt további szolgáltatások
kiépítésével fejlesztjük tovább.
A beruházás
teljes egészében az önkormányzat saját erejéből valósult
meg.
Beszéljünk a fejlesztési tervekről, például arról,
hogy egyszerre indul a csatornázás Szatymazon és Sándorfalván.
- A két település 2006 óta dolgozik a 4,9 milliárd forint összköltségű
pályázaton, amelynek kivitelezéséhez 4 milliárd 14 millió
forint európai uniós támogatást nyertünk. Azért indultunk közösen,
mert a két település közel van egymáshoz, közös agglomerációban
vagyunk. A két város közt félúton építünk egy közös
tisztítóművet, így csökkenteni tudjuk a fajlagos költségeket
és egy közös társulattal biztosítjuk ehhez az önerőt. A
szennyvíz-csatorna beruházás mellett terveink szerint az eddigi
megvalósult projektek tartalommal történő megtöltése a cél.
A kastélyban pl. olyan rendezvényeket tartunk, melyek versenyképesek
a kulturális piacon. Eladható termékké szeretnénk fejleszteni
a sportot is, hiszen a sándorfalvai utánpótlás-nevelés szép,
műfüves pályán zajlik. A Vasassal és a kecskeméti
sportklubbal is jó a kapcsolatunk. Szabadidő parkunk fejlesztése
pedig ennek az időszaknak a legfontosabb beruházása. Mindez a
Szabadidő Parkot üzemeltető, önkormányzati tulajdonú kft-n
keresztül, munkahelyteremtéssel
is jár, hiszen pl. vízimentőkre, pénztárosokra is szükségünk
lesz. A kastély rendezvényeit a Sándorfalvi Kulturális Központ
szervezi, a célunk itt is az, hogy fenn tudja magát tartan, önellátóvá
váljon, így nyílik meg a lehetőség arra, hogy az önkormányzat
vissza tudja fizetni a kötvényt, és önként vállalt
feladatait is meg tudja oldani önerőből. Ezért is lényeges a
már említett öngondoskodó képesség erősítése. 2013-tól
életbe lép a feladatellátási finanszírozási rendszer és
bizony szükség van a bölcsességre és a vállalkozó kedvre
mindenki számára. 2014 után pedig a vonzóvá vált településen
szeretnénk lakóparkok kialakításával még vonzóbbá tenni várost.
A zöld gondolkodás jegyében egy napelempark kiépítésén
dolgozunk. Egy nyertes pályázatnak hála a közintézményekre
és a polgármesteri hivatalra is felkerülnek a napkollektorok.
Tehát egy természetért felelősséget érző település
arculatát szeretnénk kialakítani.
Ha jól tudom, ön még civilként vállalkozó volt;
az egykori varroda épületét felújította, s beköltöztette
kovácsoltvas tárgyakat gyártó üzemét. Polgármesterként mi
tud tenni a vállalkozók támogatása érdekében? Azért, hogy a
helyi lakosok a helyi vállalkozókhoz forduljanak?
- Mindenki nagy reményekkel várta a város fejlesztési
programját, azt, hogy be tud kapcsolódni a projektekbe, és a
beruházások létrehozásába. Sajnos a közbeszerzési eljárási
rend nem teszi lehetővé azt, hogy közvetlenül helyzetbe
hozzunk helyi vállalkozásokat. A helyi kisvállalkozók csak alvállalkozóként
tudtak bekapcsolódni a munkákba. A szennyvízberuházásoknál
is arra kérjük a helyi vállalkozókat, hozzanak létre
konzorciumot, hogy képesek legyenek alvállalkozóként helyzetbe
kerülni. Abban viszont biztos vagyok, hogy a Szabadidő Park nagy
lehetőségeket biztosít majd a helyi vállalkozásoknak is.
Medveczky Attila
|
