vissza a főoldalra

 2012.03.30. 

Magyar többségű választókerületet kér a KMKSZ

Direkt magyarellenes erőkre szavaznak magyar nemzetiségűek

Magyar többségű parlamenti választókerület kárpátaljai kialakítását kéri Viktor Janukovics ukrán elnöknek írt levelében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya.

 Ennek az ukrán jogrendben létezik valamilyen alapja, tehát az államelnök megteheti-e azt, hogy kijelöl egy ilyen választókerületet ¨C kérdezem Kovács Miklóstól a KMKSZ elnökétől.

 - Ténylegesen megteheti. Jogilag a központi választási bizottság illetékes az ügyben, viszont ez a szervezet pártkvóták-és jelölések alapján áll össze. Így a jelenlegi kormányzati többségnek a központi választási bizottságban is többsége van. Ennek a többségnek a vezetője pedig a köztársasági elnök. Mindemellett Ukrajna centralizált politikai rendszeréből is következik, hogy az elnök az első számú döntéshozó és ebben a kérdésben is de facto döntési kompetenciával bír.

 Jelenleg van arra példa, hogy egy adott ukrajnai kisebbség többségben van egy adott választókerületben?

 - Ebben a kérdésben gyakorlatilag két kisebbség érintett, mi itt Kárpátalján a magyarok és Csernivci megyében a románok. Lényeges, hogy a  közelmúltban változtatták meg a választási törvényt. A legutóbbi két parlamenti választás arányos rendszerben történt, jelenleg egyáltalán nincsenek választókerületek. A ’98-as és a 2002-es választást vegyes rendszer szerint tartották, akkor a parlamenti választásokra olyan egyéni választókerületet hoztak létre, amelyben a magyar nemzetiségű választópolgárok voltak többségben.

 Tehát az ország választójogi törvénye nem teszi lehetővé a 150 ezres kárpátaljai magyarság számára, hogy párlistán juttasson saját képviselőt a parlamentbe?

 - Ez így konkrétan nem lett kimondva. Azelőtt 3, most viszont 5%-os a bejutási küszöb. Az előző 600-700 ezer szavazatot jelentett, az utóbbi pedig kb. 1 millió szavazatot. Mi pedig a 10 évvel ezelőtti adatok szerint ¨C ami már elavult ¨C 150 ezren vagyunk.

  Ha Janukovics nemet mond az önök kérésére, az azt jelenti, hogy magyar személy csak ukrán párt listáján kerülhet be a törvényhozásba?

 - Azt jelenti, hogy a Kárpátalján kialakítandó 6 választókerület egyikében sem éri el a magyarok aránya az 50%-ot, és ezzel jelentősen csökken a kárpátaljai magyarság parlamenti képviseletének a visszaállítása. 1998-ban és 2002-ben úgy húzták meg a választókerületek határait, hogy a tömbvidék hozzávetőlegesen egy körzet területén volt és így a szavazók felét tette ki a magyarság. Így a 72-es körzetet politikai értelemben magyar körzetnek tekintették azokon a választásokon, mert magától értetődő volt, hogy az nyer, akire a magyarok többsége voksol.

  Amennyiben létrejönne újfent egy ilyen választókerület, akkor önöknek - gondolom - az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséggel kéne megküzdeni a szavazatokért.

 - Rosszul gondolja, mert a helyzet ennél sokkal rosszabb. A két legutóbbi helyhatósági választáson ¨C ahol a magyar szervezetek elindíthatták pártjaikat, hiszen megyei szinten a 12%-os magyarság át tudja lépni a 3%-os küszöböt ¨C a magyaroknak éppen hogy a fele ment el csak szavazni. S ami a legnagyobb baj, hogy a szavazáson megjelent magyaroknak valamivel több mint a fele voksolt csak magyar szervezetre. Ezen eredmények tükrében még egy „magyar körzetben” sincs sok esélye a magyar jelöltnek.

 Ha viszont minden jól megy, akkor egy KMKSZ-es kerülhet be a parlamentbe?

 - Ezt így nem lehet kijelenteni. Elvileg elképzelhető, hogy lesz három körzet, ahol a magyarok aránya 30%-os, és ők nagyobb arányban mennek el egy magyar jelöltre szavazni , míg az ukránok „szétszavaznak”. Ekkor kettő-három magyar jelölt is bekerülhet. Ez csak elmélet. Az eredményeket az is befolyásolja, hogy megváltozik-e a normalitás irányában a magyarok választási viselkedése, s nem szavaznak ukrán pártra. A szlovákiai választásokon is szavaztak magyarok a Smerre.

 Van-e valami tanulsága önök számára a szlovákiai választásoknak?

 - Ezt a kérdést máshogy és másnak kellett volna feltennie. Hiszen a szlovákiai magyar és félmagyar párt vezetőinek kellett volna a tanulságot levonni a kárpátaljai helyhatósági választások eredményiből. Az egésznek a tanulsága, hogy a magyarországi politikai ingerküszöböt nem éri el, ha a magyar szervezetek a kárpátaljai választásokon a vártnál jóval kevesebb szavazatot kapnak. A kárpátaljai választásoknak kellett volna jelzésértékűnek lenni, hogy lássák, az elszakított területek magyar lakosságának morális, szellemi degradációja elérte azt a fokot, mikor direkt magyarellenes erőkre szavaznak magyar nemzetiségűek.

 Mit tud tenni a KMKSZ a degradáció ellenében?

 - Annyit, hogy mi magunk nem degradálódunk, tehát semmiképpen nem megyünk bele olyan taktikázásba, hogy nem nevezzük nevén a dolgokat, és szépíteni próbáljuk a helyzetet. A jelenlegi demokratikusnak nevezett közfelfogás azt mondja, hogy egy politikusnak a közhangulatot kell követni, még akkor is, ha azt valami tömeges aberráció határozza meg. A KMKSZ viszont nem hajlandó képviselni egyes magyar választók nemzeti öngyilkos ösztönét. Sőt szembe is helyezkedünk ezzel a felfogással.

 Olvasom, hogy KMKSZ-közgyűlések, alapszervezeti ülések zajlanak el a különböző járásokban. Milyen hangulatban zajlanak ezek a gyűlések? Illetve, ha Janukovics igent mond, akkor ki tudják ¨Ce választani a megfelelő jelölteket?

  - A parlamenti választásokon legfeljebb három jelöltet kell kiállítanunk, s annyit biztosan tudunk. A KMKSZ kampányol, nyilván minden „hurráoptimizmus” nélkül, révén, hogy a 2010-es helyhatósági választás emlékei még élnek. S akkor az igaz magyaroknak azt mondták: arra szavazok, aki nekem azért pénzt ad. Nyilván, aki a saját településén ilyet már átélt, annak nem túl vidám a hangulata. Ennek ellenére a KMKSZ törzsgárdája ezek után is dolgozik a nemzet becsületéért.

Medveczky Attila