|
 2012.11.03.
A fogyasztót a díjak elemeiről kéne tájékoztatni
Attól félek, hogy a szolgáltatók jövőben nem áthárítják
az adót, hanem beemelik a díjba
Támogatja a
Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ),
hogy az Országgyűlés törvénnyel akadályozná meg azt a
gyakorlatot, amely szerint a hírközlési szolgáltatók az előfizetőkre
hárítják át az őket terhelő adót. Dr. Baranovszky Györgyöt,
a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége elnökét
arról kérdezem, milyen módon hárítják át ezt az adót a
szolgáltatók.
–Október 12-én délelőtt volt az első tárgyalása
az egyik hírközlési szolgáltató ellen indított perünknek,
melynek az a tárgya, hogy idén május 1-jétől ez a szolgáltató
127 Ft-ot kért külön azért, ha valaki a számláját sárga
csekken, vagy személyesen az ügyfélszolgálaton fizeti be. A tárgyalást
januárra halasztották el. Érdekes, hogy ez a nagy cég mi
mindennel próbálkozik, pl, hogy függesszük föl a tárgyalást,
és forduljon a magyar bíróság az uniós bírósághoz. A lényeg,
hogy azt a fogyasztó soha nem tudja meg, milyen elemekből áll
össze a szolgáltatás díja. Nyolc évvel ezelőtt a csatornázási
művekkel szemben indítottunk peres eljárást, mert azt próbáltuk
megtudni, mondják meg, miből tevődik össze maga a díj. Attól
félek, hogy a következő lépcső az lesz, hogy a szolgáltatók
nem áthárítják az adót, az illetéket, hanem beemelik a díjba.
Ezt úgy lehetne kikerülni, ha a jogszabály meghatározná, hogy
a szolgáltatók külön tüntessék föl az adó, az illeték összegét.
Ezért lényeges a fogyasztót a díjak elemeiről tájékoztatni.
Sajnos a fogyasztók nem is tudnak beleszólni a díj összegébe,
mert sok esetben a díjakat meghatározó önkormányzatoknak érdekeltségük
van a szolgáltatásokban.
Mit javasolnak az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal
jogvitában álló fogyasztóknak? Egyáltalán érdemes ilyen eljárásokat
indítani? Mert sokan azt mondják, úgyis legyűrnek bennünket.
–Mindenféleképpen élni kell a panaszunkkal. Már
annyiban változott a helyzet, hogy a szolgáltatók pozitívan állnak
a reklamációkhoz. Tehát foglalkoznak fogyasztókkal, annyira,
hogy a levelekre is válaszolnak. Azért is szükséges a kellő
esetekben panaszkodni, mert ha nem tesszük, akkor a szolgáltató
kijelenti, nem érkezett be hozzájuk panasz. A jogvitában álló
fogyasztók – akár jogi személyek is – pedig minden esetben
forduljanak a békéltető testületekhez, akik igyekeznek
gyorsan, hathatósan és ingyenesen megoldani a problémát. A
statisztikai adatok azt mutatják, hogy mindez sikerül is.
Medveczky Attila
|
