|
 2012.11.09.
A fenntartói és a működtetési
feladatok új típusú együttműködésre épülnek
A változások legfontosabb célja, a minőségi oktatás-neveléshez
való azonos hozzáférés lehetőségének, áttekinthető,
azonos elvek szerinti szerkezet kialakításának biztosítása
Az
állami feladatellátás legfontosabb célja az oktatás világában
az egyenlő hozzáférés biztosítása, a valódi esélyegyenlőség
megteremtése. Marekné dr. Pintér Aranka a Klebersberg Intézményfenntartó
Központ (KIK) elnöke szerint az elmúlt 20 év
bebizonyította, hogy az egységes, magas színvonalú
iskolarendszer fenntartása egységes irányítást is kíván.
Azzal, hogy nem az adott önkormányzat, hanem az állam
által kijelölt szerv, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
lesz a fenntartója – az óvodák kivételével – a közoktatási
intézményeknek, sokan államosításról beszélnek, cikkeznek.
Azokkal, akik direkte teszik ezt, nem lehet sokat kezdeni, de mi a
válasza a félreinformáltakhoz?
– Azért nem beszélhetünk államosításról,
mivel az ingatlanok tulajdonjoga az önkormányzatoknál marad, az
állam az alapvetően szakmai irányítást jelentő fenntartói
feladatokat veszi át, illetve a működtetési (üzemeltetési)
feladatokat azoktól az önkormányzatoktól, amelyeknek anyagi
helyzete indokolja.
Az nem okozhat káoszt, hogy a fenntartás az államhoz kerül,
míg az iskolák működtetést az önkormányzatok végzik?
– Semmiképpen nem. Az elmúlt két évtized bebizonyította,
hogy az egységes, magas színvonalú iskolarendszer fenntartása
egységes irányítást kíván, az önkormányzati kézben lévő
intézményrendszer enyhíteni sem tudta azokat a különbségeket,
amelyek egy-egy régió eltérő fejlettségéből, anyagi lehetőségeiből
adódtak. Az új rendszerben a főszabály szerint a 3000 lélekszám
alatti településeken az állam a fenntartói és a működtetési
feladatokat is magára vállalja, a 3000-nél nagyobb lélekszámú
önkormányzatok pedig maguk működtetik az intézményeiket. E
szabálytól mindkét esetben el lehet térni, a kisebb önkormányzatok
megtarthatják a működtetés jogát, ha rendelkeznek elegendő
forrással, illetve a nagyobb települések a feladatellátásához
szükséges anyagi lehetőségek híján lemondhatnak róla. A
fenntartói és a működtetési feladatok új típusú együttműködésre
épülnek, ahol a szakmai munka irányításának felelőssége, a
tantárgyfelosztás jóváhagyásától a csoportok kialakításáig
az államé, a dologi feltételek biztosítása pedig az önkormányzatoké.
Régebben a közoktatás
pénzügyeit az oktatási bizottságban vitatták meg, s mostantól
ez a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ügye. Mekkora pénzből
gazdálkodnak jövőre, ill. tájékoztatási, beszámolási kötelezettségük
van a bizottság felé? Vannak, akik vitatják, hogy olcsóbb lesz
ez a megoldás, mint az önkormányzati fenntartás.
–A struktúra átalakítása elsősorban nem megtakarítási
céllal történik, bár a felelős gazdálkodás egyik alaptétele,
hogy feladatait a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb
felhasználásával oldja meg az állam. Álláspontom szerint a változások
legfontosabb célja, a minőségi (szakos ellátottság, jó
infrastruktúra) oktatás-neveléshez való azonos hozzáférés
lehetőségének, áttekinthető, azonos elvek szerinti szerkezet
kialakításának biztosítása. A Klebelsberg Intézményfenntartó
Központ feladatainak ellátásához szükséges pénzekről az
Országgyűlés dönt a költségvetési törvény elfogadásakor,
az intézmény a honatyák felelős döntésének eredményeként
kapott összegből gazdálkodhat. Ennek nagysága jelenleg
formálódik az egyeztetések, viták során. Kalkulációink
szerint 400-450 milliárd forintra van szükség, melynek
legnagyobb részét a pedagógusok és pedagógiai munkát segítők
bére teszi ki.
Hiller István szerint sem a tanárok, sem az önkormányzatok
nem tudják pontosan mi vár rájuk. Elnök asszony több vidéki
nagyvárosban járt a közelmúltban, ezt meg tudja erősíteni?
– A sajtóban gyakran megjelenő óriási bizonytalansággal
nem találkozom, jóllehet nagyon sok kérdéssel várnak a megyei
fórumokon résztvevő polgármesterek, jegyzők, iskolaigazgatók,
s azok megválaszolását követően azt tapasztalom, hogy megértik
az átalakítás lényegét, vannak, akik kifejezetten jónak
tartják a szakmai irányítás egységessé tételét. A személyes
találkozások alkalmával meggyőződhetnek arról a kérdezők,
hogy az átalakítás szakmai elvei egy megújuló együttműködési
lehetőséget is hoznak a települések életébe.
Az állami fenntartás nagyobb biztonságot ad?
Gondolok arra, hogyha korábban elfogyott az önkormányzat pénze,
akkor bezárták az iskolát, vagy iskola-összevonások voltak.
– Igen, a 3000 lélekszám alatti települések esetében
a működtetés átvállalásával az állam kifejezetten megmenti
az iskolát a bezárástól, ill. gondoskodik arról, hogy legyen
pl. fűtés, ne kelljen pénzhiány miatt hidegben tanulni, tanítani,
vagy a "szénszünetet" tartani. Az új köznevelési törvény
egyértelműen tükrözi a kormány azon szándékát, hogy alsó
tagozaton, ahol igény van rá, helyben folyjék az oktatás. Természetesen,
ahol nincs gyermek, ott iskolát sem lehet fenntartani.
198 tankerület élére neveznek ki a közeljövőben
tankerületi igazgatókat. Mi az ő feladatuk? A tankerületi
igazgatók felügyelik az iskolaigazgatókat is?
–198 tankerületi igazgató kinevezésére kerül
sor, akik egy központi felkészítést, képzést követően az
önkormányzatokkal együttműködési megállapodásokat kötnek,
a tankerületi központokban segítik a hivatal kialakítását.
2013. január 1-től az iskolák szakmai irányításával, értékelésével,
támogatásával kapcsolatos feladatokat látják el.
Hogyan történik
ezután egy iskolaigazgatói kinevezés?
– Az
igazgatói kinevezés lejártakor a tankerületi igazgató készíti
elő a pályázati kiírást, lefolytatja a jogszabályban előírt
egyeztetéseket, véleményezési eljárásokat, s felterjeszti a
kinevezőnek döntéshozatalra a jelölteket.
– Változik-e az iskolák hétköznapi menetrendje attól,
hogy más lesz a fenntartó?
– Ettől nem változhat,
hiszen eddig is volt fenntartó, s alapvetően nem rajta, hanem
eddig is a pedagógusokon és az intézmény dolgozóin múlott,
hogy az iskolák hétköznapjaiban hogyan alakul az élet, s ez
ezután is így marad.
Medveczky Attila
|
