|
 2012.11.16.
Porga Gyula az Év Polgármestere
Az adott város szellemi kisugárzását erősíti a színháza
Tihanyban,
a polgármesterek találkozóján adták át a szervezők
internetes oldalán lebonyolított szavazás eredménye alapján a
legjobb önkormányzati illetve hivatali vezetők díját. „Az
Év Polgármestere" címet az idén Porga Gyula, a veszprémi
önkormányzat vezetője nyerte el.
Gondolom ritka az olyan
alkalom, amikor a polgármester nem átadja, hanem kapja a díjat.
Mikor szerzett arról tudomást, hogy felterjesztették erre a díjra?
–A díjátadás hetének az elején kaptam telefonos értesítést
a rendezvény szervezőjétől arról, hogy idén engem tiszteltek
meg a szavazók a bizalmukkal. Amikor az ünnepségen átvettem a
díjat, közöltem, hogy milyen furcsa helyzet az, mikor egy polgármester
a díjazott. A település vezetője legtöbbször a megoldandó
feladatokkal találkozik, állandó kritikának van kitéve,
hiszen nehéz úgy irányítani egy várost, hogy mindenkinek
megfeleljünk, és a kritikai hangok természetüknél fogva erősebbek,
mint a pozitív visszacsatolások.
Az önkormányzati szféra
elismeréséről is beszélhetünk?
–Áttételesen igen. Idén 18. alkalommal jöttek össze a
városi polgármesterek Tihanyban, ahol a tanácskozás után átadják
az elismeréseket, és valóban az önkormányzati szféra áll a
legközelebb a polgárokhoz. Ha az egyénnek bármilyen problémája
van, akkor a polgármester az, aki számára leginkább elérhető.
Azt látom, hogy az emberek többségének nem tört meg a bizalma
a települési polgármester irányába.
Mit gondol, melyek azok az eredmények, melyeket
figyelembe vettek a szavazók, a felterjesztők? Mit tudott ön elérni
két év alatt a képviselőtestülettel, és a veszprémi polgárokkal
közösen?
–A leghitelesebb választ
azoktól kapná, akik a tevékenységemet ilyen módon díjazták,
és rám szavaztak. Tudjuk: gazdasági nehézségekkel küzd a világ
és így az ország, s az önkormányzati rendszer is. S
mindamellett jeltősen átalakul az önkormányzatok feladatköre
is. Ezért is igen komoly jelentősége van a díjnak, hiszen elég
nehéz időszakban kaptam meg. Ha a sikerekről kell beszélni,
elsősorban az erőteljes fejlesztésekről beszélhetünk. Ha
valaki Veszprémben jár, akkor leginkább építési területekkel
találkozik; most zajlik a belváros rehabilitációja, így nagy
körforgalmi beruházást hajtunk végre. Az elmúlt évben 10
milliárd forintnyi fejlesztési forrást sikerült Veszprémbe
bevinni, és a polgárok bíznak abban, hogy ahol építkezés
zajlik, ott előbb-utóbb megszépült területtel találkoznak.
Számos stratégiát megalkottunk az elmúlt időszakban; olvasóiknak
már nyilatkoztam az energiastratégiáról, ami európai elismerésben
részesült, hiszen megkaptuk a KlímaSztár-díjat is. A helyi
gazdaságot is megpróbáljuk megerősíteni, s erre a legjobb példa
a Balatoni Korona bevezetése volt. Szintén az innovatív megoldások
körébe sorolom, hogy 2012-től az egész várost lefedi a
parkfelügyelői hálózatunk, tizenkét körzetre osztottuk a várost.
A parkőrök ügyelnek a köztisztaságra, és ha bármilyen
rendellenességet tapasztalnak, akkor azt jelentik.
Említette a belváros rehabilitációját. Igaz, hogy az
a céljuk, hogy Veszprémet márkaként tudják megjeleníteni, s
ezt szolgálja az új arculat is?
–Ez is a stratégiák sorába tartozik. Intenzívebben
szeretnénk megjeleníteni a várost, és márkaként értékesíteni,
tehát egy ezt szolgáló városmarketing stratégiát fogadtunk
el Veszprém új lógójával együtt. Ha a kontinensről tekintünk
Magyarországra, akkor turisztikailag különösen a főváros és
a Balaton „látható”. Olyan térségi turisztikai együttműködést
alakítottunk ki, amit a Bakony, a Balaton, a Káli-medence, a Művészetek
Völgye, Sümegi vár alkot. Ez a desztináció gyakorlatilag egész
évben minden korosztálynak képes valamilyen attrakciót nyújtani
és nagyon fontos, hogy a térségbe jöjjenek, és tudják, mit
érdemes Veszprémben megnézni.
Az egyik internetes hírportál azt a képet közölte
le a díjátadás illusztrációjaként, mikor ön jelképesen átveszi
a veszprémi Petőfi Színház kulcsát, jelezve, hogy a város a
fenntartó. Ez mekkora plusz kiadást jelent?
–Ahogy már jeleztem,
az önkormányzati rendszer teljes átalakítása folyik, és arról
is értesülhettek az olvasók, hogy a Gyurcsány-Bajnai -kormányok
idején milyen jelentős forrásokat vontak el ettől a szférától.
Ráadásul a forráselvonás mellé többletfeladatokat kaptunk,
de azok mellé már pénz nem társult. A jelenlegi kormány ezzel
szemben kijelentette azt, hogy ami állami feladat, azt az állam
finanszírozza. Így ebbe a kategóriába tartoznak a járási
hivatalok, és az oktatás is, de abban a formában, hogy az épületállomány
karbantartása, működtetése továbbra is az önkormányzatok
feladata lesz. Mindeddig a színházakat a megyei önkormányzat működtette.
Közösségünk tudja, hogy az adott város szellemi kisugárzását
erősíti a színháza. Ezenkívül január elsejétől a megyei múzeum
és a könyvtár is a város fenntartásába kerül. Közösségünknek
fontos, hogy mind a múzeumot, - ami elsősorban turisztikai , és
identitást erősítő tényező -, mind a könyvtárat, mint
szellemi központot megfelelő módon üzemeltessük. Amikor tehát
veszprémi kulturális intézményekről beszélünk nem is a költségvetési
támogatás a fő szempont, hanem valami ennél sokkal
magasztosabb dolog.
Testvérvárosi megállapodást írt alá október 23-án a
Petőfi Színház Zsolnay-termében Porga Gyula veszprémi és
Ryszard Scigała Tarnów-i polgármester, aki kijelentette: a
lengyelek másfajta viszonyt ápolnak a magyarokkal, mint más
nemzetekkel, testvérüknek tekintik a magyarságot. Miként vetődött
föl ezzel a településsel a kapcsolatfelvétel?
–A megyei önkormányzatnak
volt már Tarnów-val hosszútávú együttműködése, és ebből
adódóan többször járt veszprémi delegáció ebben a lengyel
városban, ahogy minket is nem egyszer meglátogattak a tarnów-iak.
Még testvériskolánk is van ebben a 120 ezres gazdag történelmi
múltú városban. A lengyel együttműködési kapcsolat azért
is jelentős, mert a szomszédos országokban Sepsiszentgyörgyön
kívül nincs Veszprémnek testvérvárosa. Egy paradigmaváltás
indult el, hiszen rövidesen Nyitra városával is testvérvárosi
egyezményt kötünk. Tarnów-val kapcsolatban nem szabad elfelednünk,
hogy ott született Bem József, így ott erős a tábornok
kultusza. Amikor a tarnów-iak hírét vették 1956-ban a magyar
forradalomnak, megalapították a magyarbarátok egyesületét; gyógyszert,
ruhaneműt, pénzt gyűjtöttek a forradalom megsegítésére.
|
