|
 2012.11.28.
Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának
48. száma!
A
tartalomból:
IN MEMORIAM CSURKA ISTVÁN
Csurka István: A piszkos munkát mindig a
vaskalapos káderek végezték el
Soros György bejövetele
(2.oldal)
Nem
emlékszem, hogy a Nyílt társadalom eszméje, Soros György nagy
filozófiai találmánya azon az estén szóba került volna. Ez a
felújított, újra melegített, gyengített szabadkőművességű
eszme, amely a zárt és a nyitott ellentétéből áll, és mint
minden liberális dolog a szabadság fogalmával játszik, csak
sokkal később, a rendszerváltozás közben bukkant elő. Soros
Györgyöt 1991-ben a Közgazdasági Egyetem díszdoktorává
avatták, és ott fejtette ki ünnepi székfoglaló előadásában
a nyílt társadalom eszméjét, szembeállítva a zárt társadalom
eszméjével. Természetesen a szovjet társadalom volt a zárt társadalom,
meg a náci Németország társadalma. Hangsúlyosan azonban Soros
1991-ben, az Antall- kormány második évében a szovjet orosz zártságra
mutatott rá, arra tüzelt, és a nemzeti szocialista zártságot
csupán mint egy visszatérésre alkalmas és ezért veszélyes zártságot
említette.
Az MSZP csak szavakban lép fel a családi
gazdálkodókért
A Jobbik kajászói földfoglalási botrányát
a többség nem helyesli
(4.oldal)
Szabó
Csaba miniszteri biztos: Volt
olyan ellenzéki képviselő, aki azt mondta, gyerekkorában
sokszor lapátolt szénát. A hallgatóság meg is jegyezte, az elég
nagy munka lehetett, mert ők azt villával rakják. Szinte
mindenki beszáll ebbe a vitába, mert akkor meg lehet jelenni a médiában,
és szidalmazni a kormányt. Miért is szégyellje magát a kormány,
amikor több mint 20 ezer hektárnyi területet lehet használniuk
a kistermelőknek?
A kormány sikertörténeteit szándékosan
elhallgatják
Tanulják meg a lakosok az öngondoskodás
tisztességes módját
(5.oldal)
Gergely
Lajos, Szamosszeg új polgármestere: Amikor
egy kistelepülésen a magyar embernek zöldségre, húsra volt szüksége,
nem bevásárlóközpontba ment azt beszerezni, hanem megtermelte.
Tavaly csatlakoztunk a Minden gyerek lakjon jól programhoz, és
az első év viszonylagos sikerét mutatja, hogy a kiadott vetőmagok
80%-a terményekben hasznosult, és a kiadott kisállatok 60%-a még
nem került levágásra. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a
legalapvetőbb élelmiszerekért ne költsenek pénzt a lakosok,
és a kert művelésével, az állatok ellátásával megtanulja
az ember az öngondoskodás becsületes módját.
Fokozni kell a vállalkozói hajlandóságot
A fiatal kor nem akadálya annak, hogy valaki
sikeres legyen (7.oldal)
Kovács
Patrik, a FIVOSZ országos elnöke:
Nagyon speciális helyzetben vannak a fiatalok, s beszélhetünk
az Y-generációról az 1980 és 2000 közt születettekről, akik
most kezdenék a „nagybetűs” élet. Nekik nem csak az ifjúsági
munkanélküliségi, hanem a világgazdasági válság hatásaival
is meg kell küzdeniük, így sokkal kevesebb a lehetőségük,
mint a szüleiknek. Ezért is szükséges alternatív életstratégia
a fiatalok számára, és ezen belül pl. az önfoglalkoztatás, a
vállalkozóvá válás nagyon lényeges kérdés. Azért is, mert
Magyarországon nagyon alacsony a fiatalok vállalkozói kedve,
hajlandósága.
Magyar kazánok a keleti piacon
Háttérbe szorítsuk a mindenen nyerészkedni
akarókat (7.oldal)
Vara
Árpád, a Vara-FÉG Kft. tulajdonosa:
Szerveztünk mi kiállítást Oroszországban, Fehéroroszországban
és Kahasztánban is. Azt tapasztaltuk, hogy nagyon szeretik a
magyar terméket, szeretik a magyar embert, de nem a tisztességtelen
magyar embert. Ezért szeretnek a „biztosra menni”. Immár
harmadszor voltunk kint az Altaj Köztársaságban, és ott 18 kazánházat
tekintettünk meg. 300 KW-ostól 2,7 MW-osig kell kint kazánokat
telepíteni, mert most kezdődik ott a szénről a gázfűtésre
való átállás, és mi szeretnénk betörni erre a piacra.
A határok feletti nemzetegyesítés a cél
Tíz éves az Aranycsapat Alapítvány
(9.oldal)
Kű
Lajos, az Aranycsapat Alapítvány elnöke:
Viszont arról keveset hallani, hogy a
most 10. születésnapját ünneplő Aranycsapat Alapítvány 15
éven aluli csapata részt vett a Nemzetek Kupáján, melyet a világbajnoksággal
egy időben, annak utolsó két hetében rendeztek meg a Hessequa
tartománybeli Riversdale városában. Mi is büszkék lehetünk
„összmagyar” válogatottunkra, amely a tehetséggondozásunk
egyik remek példája, s amely szintén aranyéremmel tért haza.
A Hét Nap nemcsak nyelvében, de szellemiségében
is magyar
A bánáti és a peremvidékekre sem könnyű
eljutnunk, nehéz megoldani az ottani terjesztést
(9.oldal)
László
Edit, a Hét Nap Lapkiadó Kft. megbízott igazgatója:
Egyre kevesebb az olvasó, így jobban át kell gondolni a
tartalmat, hogy mindenkit elérjünk a megfelelő módszerekkel.
Nem könnyű ez, mert folyamatos problémát jelent az anyagi forrás
megteremtése. Egy dolog viszont biztos, és aki elolvassa a
lapot, megbizonyosodhat felőle, hogy a Hét Nap nemcsak nyelvében,
de szellemiségében is magyar.
A budapesti közönségnek mutatom be Székelyföld
líráját
A színház varázsát, ősi rítusát
juttassuk érvényre, és akkor megszületik a csoda
(10.oldal)
Koncz
Andrea színművésznő: Párizsban
Moliere-t nézni nem derogáló, Londonban Shakespeare- t olvasni,
nézni nem szégyen, Romániában Caragialet színpadra vinni nem
botrányos; de ha itthon a színigazgató Tamási Áron vagy Németh
László darabját szeretné bemutatni, rögtön megkapja, minek
magyarkodik. Ez nagyon extrém, bántó hozzáállás, hiszen
abszolúte nem rosszabb az irodalmunk, mint más népeké.
Nagyra becsültem Csurka István drámaírói
és politikai munkásságát
Sokan visszasírják a titói viszonylagos jólétet,
és nem veszik észre, hogy annak a magyarság asszimilációja
volt az ára (12.oldal)
Dudás
Károly író, publicista, szerkesztő, a Vajdasági Magyar Művelődési
Szövetség elnöke: Csurka
Istvánhoz igaz barátság fűzött. Nagyon sokra tartottam,
nagyra becsültem mind drámaírói, mind politikai munkásságát.
Mielőtt személyesen összehozott volna bennünket a sors, műveinken
keresztül ismertük meg egymást. Később is megtisztelt azzal,
hogy olvasta könyveimet, sőt vissza is jelzett nekem, és megírta
a véleményét róluk. Ez nekem nagyon sokat jelentett, ahogy az
is, hogy meghívtak a rendszerváltás utáni első szárszói találkozóra,
ahová a határon túlról sajnos nem jöttek el sokan: Duray Miklósra,
Ágoston Andrásra, Tőkés Lászlóra és Hódi Sándorra emlékszem.
Csodálatos napokat töltöttünk együtt, a Magyar Fórum sátrában
Hornyik Miklóssal együtt írtunk kommentárokat, jegyzeteket az
ún. Szárszó Fórumba.
Az egyházüldözés idején még a barátok
kutyáját is agyonlőtték
(Fáy Zoltán: A Gyöngyösi Ferences Könyvtár)
(15.oldal)
Míg
a II. világháború szörnyűségeit a kolostor és a könyvtár
relatíve jól átvészelte, addig az azt követő primitív, de
erős egyházüldözés szinte teljesen tönkretette a barátok gyűjteményeit.
A ferenceseket gyakorlatilag száműzték a kolostorból és a
templomból. Néhány szerzetes 1951. november 24-ig a fallal elválasztott
plébánia helyiségeiben maradhatott; ekkor azonban az utolsó
ferencesnek, Oberten Odilónak is távoznia kellett. Az Állami
Egyházügyi Hivatal rendelkezése értelmében a világi plébános
nem csak a nyilvános misék tartását tiltotta meg a
szerzeteseknek, hanem a zárt ajtók mögött mondott csöndes magánmisét
is. „Jó pár éve elkerült az utolsó barát Gyöngyösről”
– írta levelében Németh Lúciusz ferences 1961-ben, már külföldről.
„Helyét egy világi pap foglalta el, aki nyíltan hirdette: végre
sikerült a barátokat Gyöngyösről elzavarni, lesz gondunk rá,
hogy többé ne kerüljenek vissza. Mintha attól féltek volna,
hogy a ferences szellem ilyen úton is visszatérhet az épület
falai közé. Amit csak lehetett elmozdítottak a kolostorból,
hogy semmi se emlékeztessen az épület előző lakóira. Az ebédlő
és a folyosó falait lemeszelték; az intarziás ebédlőajtót,
melyre ferences címert faragott a XVIII. századi fráter, a múzeumba
vitték. Szinte nyomtalanul veszett el a rendház régiséggyűjteménye;
a török korból és a Rákóczi-szabadságharc idejéből származó
emlékek. Az új tulajdonosok még a barátok kutyáját is agyonlőtték.”
Keresse
a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál.
Kiadóhivatal:
1092 Budapest, Ráday u. 32., I. em. 3. Levélcím: 1464 Budapest,
Pf. 1575. Telefon és telefax: 781-3236, 06-30/754-5017. E-mail: info@magyarforum.hu
Kiadja:
A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány
|
