vissza a főoldalra

 2012.11.30. 

Csorja Gergely: Egy törpepárt nagy híre

Schiffer András most jól lavírozott. Jókor ismerte fel a veszélyt, még idejében, bár az utolsó pillanatban. A Szabó Tímea által vezetett tábor az LMP lelkének SZDSZ-es részét akarta előtérbe helyezni. Hogy a helyzetet mélységeiben lássuk, idézzük fel az LMP történetét.

Az LMP közvetlen előzménye részben az SZDSZ korrupcióba és nyilvánvaló nemzetellenességbe fulladása, részben a Védegylet nevezetű szervezet felfutása volt.

Az előbbin nincs mit magyarázni, a Védegylet felfutása pedig a magát értelmiséginek meghatározó, de a ’90-es átalakulás után az üsthöz közvetlenül nem odaeresztett figurákból állt. Ezek közül Schiffer több szempontból is jó helyzetben volt.

 Családja részese a baloldali közéletnek. Dédapja Szakasits Árpád, nagyapja Schiffer Pál, aki értelemszerűen Szakasits lányát vette el feleségül. A Schiffer–Szakasits család első generációs zsidó félértelmiségi családnak tekinthető: a zsidóság tömegeitől kissé elmaradva csak a Vörös Hadsereg árnyékában elkövetett puccs eredményeként kerültek a politikai élvonalba és ezáltal az értelmiségi létforma közelébe. A család vörös tónusú szerencsecsillaga nem sokáig ragyogott. Rákosiék az 1950-es tisztogatás közben őket is félreállították. A börtönévek, az internálás természetesen nem akadályozta meg a Schiffer–Szakasits családot, hogy 1957-ben odaálljanak a jó Kádár elvtárs mellé és a vérbe fojtott forradalom áldozatain és a börtönben sínylődő ezreken átnézve illeszkedjenek vissza az apparátusba. Schiffer Péter gyermeke már tőrőlmetszett budapesti értelmiségi lett.

Közülük az 1971-es születésű András jogászi képzettségével éppen lekéste a rá váró KISZ-MSZMP karriert. Közbe- jött 1989. 1989-ben azért közösen Gyurcsánnyal az Új Nemzedék nevezetű KISZ-szerűségben akart mozgalmárkodni. 1990-ben pedig egyik alapítója és 1992-ig ügyvivője az MSZP Ifjú Szocialisták mozgalmának.

Schiffer András jó eszű ember. Hamar rájött, hogy itt neki nem sok babér terem. Ezért némi szünet után 2000-ben belépett a Védegyletbe.

Miután 2005-ben a szocialisták népi oldala erőre kapott és elérték, hogy Szili Katalint jelöljék köztársasági elnöknek, a Fidesz felismerte, hogy politikai céljait leginkább egy többé-kevésbé középen álló, a balliberális és zsidó értelmiség körében elfogadható köztársasági elnökjelölt támogatásával érheti el. Sólyom László jelölése, melyet hivatalosan a Védegylet kezdett, akkor jó húzásnak tűnt, bár valódi célját, az SZDSZ– MSZP koalíció esetleges felbontását nem érte el. Schiffer lényegében Sólyom kampányfőnöke volt és a siker, melyet valójában a Fidesz ért el, az ő politikai súlyát is növelte.

A Fidesz akkor sokat vitatott stratégiája, hogy a 2006-os provokatívan előadott, de valójában rendkívül mély válságban az egész MSZP évekig fetrengjen, és ezáltal elemeire bomoljon, végül bejött. A válság előidézője egy másik zsidó-mozgalmi család, a gój Gyurcsánnyal feldíszített Apró-család ámokfutása, avagy restaurációs próbálkozása volt egy esetleges féldemokratikus rendőrállam bevezetésére.

A Fidesz fent említett terve és elsősorban annak végig- vitele a magyar politikatörténet egyik legnagyszerűbb, bár kétségtelenül rendkívül kockázatos húzása volt. Enélkül a kétharmados győzelem elképzelhetetlen lett volna.

A 2006-os mély válság és a Fidesz stratégiája 2006 és 2010 között jelentős politikai űrt hagyott. A baloldali és a zsidó értelmiség egy része – bár megnyilatkozásaiban többnyire támogatta Gyurcsányt – érezte, hogy baj van. Ezt már ők sem akarták. Ebben az űrben és a maratonira nyúló Kossuth téri tüntetéssor erdejében több újsütetűnek beállított társaság is vadászta az aktivistákat. A titkosszolgálati hátterű Jobbik ugyanúgy, mint a lényegében balliberális hátterű Schiffer alapította LMP. Meglepő, hogy akár a véletlenen is múlhatott, hogy kiből lett Jobbikos vagy LMP-s. Így lehetséges, hogy a lényegileg baloldali, felületén zöld LMP-ben megjelent egy népi, vagy ha a kódolást elhagyjuk: nem zsidó vonal.

Vidéki nagygazdaságot üzemeltető vállalkozók, félértelmiségiek, politikai szédelgők és hányatott előéletű, de őszintén változtatni akarók egyaránt befértek az LMP népi vonalába.

Ezek mellett természetesen ott állt hasonló erővel a kreatívokból álló, a felbomló SZDSZ szellemiségét továbbvivő fiatal, többnyire zsidó származású társaság.

Ha már erőről beszéltünk, akkor célszerű tisztázni, hogy az LMP valójában milyen társadalmi erőt képvisel. Az LMP nagyjából 600 emberből áll, mely körülbelül 60 szervezetben oszlik meg. Csakhogy nagyságrendi képünk legyen, a MIÉP-nek fénykorában több mint 10 ezer tagja volt. Az LMP Schiffer tapasztalata és kapcsolatai nélkül semmilyen erőt sem jelent. Az egyetlen lényegi tényező a pártban a parlamentbe jutás eredményeként megjelenő költségvetési támogatás illetve, az esetleges lehetőség a következő jó szereplésre.

A két részből álló LMP – Schiffer lavírozásainak eredményeként – végül úgy oszlott meg, hogy a jól fizetett parlamenti frakcióban túlsúlyba kerültek az SZDSZ szellemi nyomdokain járók, míg a népiek kárpótlásul a szinte semmilyen anyagi juttatással sem járó testültbe, az ún választmányba lettek kipaterolva. Cserébe a választmány határozhatta meg a párt stratégiáját, legalábbis papíron. Schiffer addig lavírozott, míg végül kilavírozta magát a kormány mögül és az LMP – főleg a frakció – egyre inkább Szabó Tímea irányítása alá került. A kirakatba Karácsony Gergelyt és Jávor Benedeket ültették. A mindenkivel megalkuvó Karácsony és a Szabó Tímea hatalma alatt álló Jávor a pártot most már egyértelműen és nyíltan a néhai SZDSZ szellemi irányába akarta terelni. A hőn áhított ellenzéki összefogáshoz, az új köntösbe bújtatott, de lényegileg a 2010 előtti hatalommal azonos Együtt 2014 szövetséghez akarták csatolni a pártot. Csakhogy ez alapvetően ellentétes az LMP-t létrehozó gondolattal, melyet Schiffer a párt nevébe is beleírt: lehet más a politika.

Schiffer jól érzi, hogy az Együtt 2014 sokat próbált, ilyen-olyan szolgálati háttérrel rendelkező csibészei őt reggelire megeszik, ráadásul Bajnai eleve kudarcra van ítélve. Elvész az LMP és biztosak lehetnek benne, hogy a Fideszt nem tudják leváltani.

Persze érthető Karácsonyék motivációja is. A teljesen elvtelen, de jó képességű Karácsony hamar felkapaszkodhat Bajnai mellé, sőt Szabó Tímea talán azt is elérheti, hogy végül az Együtt 2014-ben, a parlamentbe biztosan bekerülő pártban lényegesen jobb helyük lesz, mint az LMP-ben bármikor: 2018-ban Karácsony akár miniszterelnök-jelölt is lehet.

Még mielőtt bárkinek kétsége lenne: Az Együtt 2014 párttá fog alakulni és ezzel reinkarnálódik a már döglött SZDSZ. Szabó Tímea lehetett volna a csodálatos papír, amit az új gólempárt szájába tesznek, míg Karácsony maga a száj. Bajnai Gordon helyét valahol az altestben jelölték ki. Az újjászülető SZDSZ, a Gólempárt aztán mindenféle szolgálatot tehet a feltalálónak: mondjuk eltaposhatja a magyarságot.

A legenda szerint a gólemet eredetileg az 1500-as évek vége felé a prágai gettóban Maharal (Júda Löw ben Becalél rabbi) a misztikus és titkos tan, a kabbala segítségével keltette életre. A Moldva-folyó partjáról származó agyagból és vérből gyúrt műemberbe, a szájába helyezett varázserejű papírral életet lehelt, majd szombatnapon mindenféle szolgálatot végezte-tett a monstrummal.

A budapesti gólempárthoz az agyagot az MSZP, a vért az LMP adta volna. Egyelőre egyik sem akar engedelmeskedni, most csak Kónya Péter mint kabbala-tan áll rendelkezésre. A Gólem feltámasztása alapanyag híján késik.

Schiffer mégsem dőlhet hátra. Az első hisztérikus kilépési, frakció elhagyási nyilatkozatok után a harc tovább folytatódik. Schiffer múltját és természetét ismerve hamarosan újabb lavírozásba kezd, mellyel megakadályozza, hogy létrejöjjön egy tisztességes, zöld vagy baloldali, esetleg liberális párt. Előbb-utóbb a most ellene felsorakozókkal kiegyezik, és az LMP SZDSZ-szaga újra facsarja majd a választmány orrát.

Fontos lenne, hogy Schiffer felismerje a lavírozás gyengeségeit. Hogy ellentmondást nem tűrő politikával kisöpörje a pártból az SZDSZ-re emlékeztető társaságot. Erre azonban kevés az esély. A megalkuvás náluk talán családi vonás.