vissza a főoldalra

 

 

 2012.11.30. 

Arab-Magyar Gazdasági Fórum, mint a keleti nyitás új fejezete

Az első visszajelzések nagyon pozitívak, az üzletemberek várják a folytatást

November 13-án véget ért a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC) által szervezett 1. Arab-Magyar Gazdasági Fórum. A kétnapos rendezvényen, melyet Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, valamint Adnan Kassar, az Egyesült Arab Kamara elnöke nyitott meg, 16 országból 200 arab és ugyanennyi magyar üzletember vett részt.

 Milyen céllal rendezték meg ezt a kétnapos találkozót? –kérdezem Dobos Erzsébettől a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökétől.

 –Ez volt az első Arab-Magyar Gazdasági Fórum, ehhez hasonló rendezvényre még nem volt példa. Tizenhat arab országból 200 üzletember érkezett hazánkba, s nekik ugyanennyi magyar üzletemberrel volt lehetőségük találkozni. Az elsődleges cél az volt, hogy az arab világból érkezők valós prezentációt kapjanak Magyarországról, a magyar cégekről, befektetési lehetőségekről, üzleti környezetről. A másodlagos cél pedig, hogy konkrét cégekkel, vállalkozókkal, beruházási lehetőségekkel ismerkedjenek meg vendégeink, és induljanak el a tárgyalások. Az első visszajelzések – mindkét részről sok résztvevő véleményét kértük ki – nagyon pozitívak, hiszen a fórum során több mint 150 kétoldalú, konkrét üzleti tárgyalást folytattak a konferencia arab és magyar részvevői.

 Tehát nem csak előadások hangzottak el, hanem arra is volt lehetőség, hogy megismerkedjenek egymással a magyar és az arab világ vállalkozói.

 –Amikor egy évvel ezelőtt nekiláttunk a szervezésnek, már akkor úgy döntöttünk, hogy nem csak előadásokat tartunk a közönségnek, hanem lesznek konkrét tárgyalási lehetőségek. Az arab vendégek nem is a „klasszikus”, a prezentációs előadásokat kérték, hanem az ún. panelbeszélgetéseket. Erre egy példa: az élelmiszeripar témáján kívül három magyar és három arab szakember és a vendéglátók közlik a befektetési és az export lehetőségeket. Ezekre a helyszínen máris reagálhatott az arab fél. Öt különböző kiemelt ágazatban (mezőgazdaság, biotechnológia és élettudományok, ICT és elektronika, megújuló energiák, turizmus) került sor ilyen panelbeszélgetésekre, még a konkrét befektetési lehetőségekről is beszéltek. De ezekről nem csak a konferencián értesülhettek – ahol nyomtatott anyagban is bemutattunk közel 90 beruházási lehetőséget, melyek együttesen 1,97 milliárd eurót vonzhatnak Magyarországra -, hanem előzetesen a fórum weblapjáról is letölthették az érdeklődők. Így sokkal felkészültebben érkezhettek Magyarországra, és már konkrétumokról eshetett szó.

 Mi az ismerve az arab térséggel folytatott gazdasági tevékenységünknek, mert erről nem lehetett sokat hallani…

 –Az ok egyszerű, mert nem volt szoros gazdasági kapcsolat. A térségbe irányuló export sem túlságosan magas; a teljes magyar export kb. 3% irányul az arab országokba. Ráadásul a 22 ország közül négybe irányul az export döntő hányada. A cél az volt, hogy konkrét üzleti lehetőségeket hozzunk össze, olyanokat, amik ún. középméretű vállalkozásokat érintenek, ill. mutassunk be olyan lehetőségeket, melyek a nagyvállalkozókat érintik. Kormánynak számos Európán kívüli országgal léteznek gazdasági vegyesbizottsági kapcsolatai, ami azt jelenti, hogy meghatározott időn belül találkozik a két ország gazdasági vezetése, és megtárgyalja a közösen megvalósítható gazdasági együttműködésekről szóló lehetőségeket. A vegyesbizottsági kereteken belül azok a cégek, melyek érdeklődtek az adott társág iránt ,kimehettek a tárgyalásokra. További célunk, hogy országokra lebontva vizsgáljuk meg a lehetőségeket. Akár úgy, hogy magyar cégeket viszünk ki üzletember-találkozóra, akár az adott országból érkezik hozzánk delegáció.

 Melyek azok a magyarországi előnyök, melyeket fel tudunk mutatni az arab világnak?

 –Számukra nagyon lényeges, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, és így hazánkon keresztül elérhetik az unió piacát, ahol akár 500 millió fogyasztónak tudnak árut, vagy szolgáltatást kínálni. Szintén fontos, ha disztribúciós központot létesítenek Magyarországon, akkor a hazánkba történő behozatallal már meg kell felelniük az EU-ban érvényes szabályozásnak. Földrajzi elhelyezkedésünk kapcsán akár logisztikai központokat is létrehozhatnak nálunk nem csak a már előbb említett EU, hanem a Balkán piacai felé is. Tehát Magyarország piacszerzés, és árutovábbítás szempontjából is fontos célpont lehet.

 Maga a Nemzeti Külgazdasági Hivatal a motorja lenne az együttműködésnek? S továbbgondolva a feladatokat; az állami szerepvállalás meddig érne el a gazdasági kapcsolatkötésben?

 –Normális esetben a gazdasági kapcsolatok létrehozásánál az állam szerepe csak bizonyos határokig tarthat. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal a lehetőséget biztosítja a vállalkozások számára. Ilyen segítség az, hogy az arab fórum esetében a magyar vállalkozóknak nem kellett kiutazniuk a térségbe ahhoz, hogy találkozzanak 16 ország meghatározó gazdasági döntéshozójával. A Nemzeti Külgazdasági Hivatalnak, mint kormányzati szervnek addig tart a hatásköre, amíg ezeket a rendezvényeket megszervezi a vállalkozásoknak – ez lehet tömeges méretű, de kérésre egyéni is. A magyar cégek is a kezdeti lépésekben igénylik a segítséget tőlünk. Alapfeladatunk, hogy a magyar cégek külföldi exportját segítsük, s hogy a külföldi befektetőket hazánkba hozzuk, tehát ebben az értelemben a motorja vagyunk az együttműködésnek. A magyar gazdaság számára kiemelten fontos olyan új piacok, régiók fellelése, amelyekkel a szorosabb együttműködés támogatni tudja hazánk tartósan magas exportnövekedését és külkereskedelmi többletének fennmaradását. Ennek jegyében tevékenykedik Hivatalunk is, s ennek szellemében zajlott az 1. Arab-Magyar Gazdasági Fórum is – sikerrel.

 

Medveczky Attila