vissza a főoldalra

 2012.10.05. 

Állandó hangulatkeltés folyik a visszaszolgáltatás ellen

Ne használják fel az egyházunkat arra, hogy ellenségeskedést szítsanak a népek között

Titkosszolgálati irányítással, politikai megrendelésre született a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását elrendelő, a restitúciós bizottság tagjait börtönbüntetésre ítélő bírósági határozat – nyilatkozta a kolozsvári Szabadságnak főtiszteletű Papp Géza az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Arról, hogy vajon a Székely Mikó Kollégium csak az első volt a sorban, és talán újabb egyházi ingatlanokat vehet vissza a román kormány Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettesével, főjegyzőjével beszélgetünk.

 Főtiszteletű püspökhelyettes úr! Arra kérem, hogy bevezetésként legyen kedves lapunk számára értékelni a sepsiszentgyörgyi Igazság napja rendezvényt. Ez a demonstráció megmutatta-e azt, hogy Erdélyben működik-e még a közösségi tudat? Sokan azt mondják, hogy minél erősebb a civilizáció, az összetartozás, a humánum egyre jobban elhal.

 – Az utóbbi 20 esztendőben – ha szabad azt mondani – a „békeidőben” látszott, hogy sokféle akarat jelenik meg Erdély magyarjai körében. Viszont ez a mostani tüntetés, az Igazság napja bebizonyította, hogy az erdélyi magyarság az ösztöneiben hordja azt, hogy baj esetén össze kell fogni. Így volt ez akkor, mikor ránk tört a török , vagy a tatár. A tordai országgyűlésen a vallásszabadságot nem csak azért mondták ki, mert mi olyan nagyon felvilágosultak lettünk volna, hanem mert ott volt a nyakunkon a török. Be kell látnunk, hogy tolerálnunk kell egymást, mert ha nem, elveszünk. És most ismét megtörtént, hogy a civilek, a politikai pártok, az egyházak, tehát mindenki, aki e közösséghez tartozik, egyazon erővel lépett fel.

 Összefogtak tehát az erdélyi magyar történelmi egyházak?

 – A történelmi egyházak 1990 óta egy ún. nem jogi keretbe foglalt fórumot, egyeztető tanácsot működtetnek, ahol időnként a püspökök összeülnek, és a közös ügyeket megtárgyalják. Az ingatlan -ügy szintén idetartozik, hiszen mindegyiknek ugyanaz a problémája, és nincs különbség ennek megítélésében. Ugyanúgy mindenki küzd, harcol, és ezért volt időszerű, hogy közösen emeljük fel a szavunkat, hiszen holnap esetleg a másik egyházra kerül sor.

A Székely Mikó Kollégium ügyértől tudni kell, hogy a háromszéki magyarok adományaiból a református egyház által épített és hosszú ideig, az államosításig működtetett iskolát hosszas huzavona után adták vissza az Erdélyi Református Püspökségnek, most azonban törvénytelennek mondta ki a bíróság a visszaadást. Pap Géza püspök úr több fórumon azt mondta, hogy a bíróság határozata politikai megrendelésre született. Ezek azért elég súlyos kijelentések. Mivel tudják alátámasztani?

 – Azzal mindenképpen, hogy évek óta – az utóbbi években ez megerősödött – a politikum tett olyan kijelentéseket, miszerint  az egyházi ingatlan visszaadását, a kárpótlást le kell állítani, meg kell változtatni az erre vonatkozó szabályokat. Februárban a kormány ki is jelentette, hogy 15%-os kárpótlást adnának általánosan mindenkinek, amit 10 évre elnyújtatnának. Tehát világos volt, hogy sajnálják, hogy már eddig is ennyit megtettek, tehát természetben visszaszolgáltattak. Viszont most az a kérdés, hogy hozhat-e Románia kormánya, vagy a törvényhozás egy olyan új törvényt, amely az eddigi gyakorlatnak teljesen ellentmond. Az igaz, hogy az Európai Unió nem szól bele, hogy milyen törvényt hoz egy ország restitúciós ügyben Kelet-Európában, de abba viszont már igen, hogy ha hozott egy törvényt, az nem lehet diszkriminatív. Sokszor sok helyen polgármesterek és más politikusok is kijelentették, hogy a visszaszolgáltatás miatt az összes erdélyi főtér és a jelentős épületek a magyar egyházak illetve a magyar közösség kezébe került át . Ami persze nem igaz, de állandó hangulatkeltés folyik a visszaszolgáltatás ellen. Azért is gyanítjuk, hogy politikai nyomásra történik mindez, mert ha a bíróság tényleg független lenne, akkor egy ilyen ítéletet nem lehet kihozni. A legkezdőbb ügyvédbojtár is tudja, hogy ezek a dokumentumok, akivel mi rendelkezünk, bizonyítják, hogy az intézmény az egyházé volt. Az meg aztán igazán furcsa, hogy le is írja a bíró, hogy nem az egyházé, hanem a székely népé volt az épület, mert az emberek adakozásából adták össze. Tehát az egyházat nem a nép alkotja? A nép adakozásból építi a templomát, az iskoláját, az utcáját vagy amit gondolunk. De ettől függetlenül az adott épület önmagában nem létezik, hanem valakinek a tulajdonába tartozik. Amikor a református egyház eldöntötte a kollégium építését, nyilván gyűjtést rendezett és a város segített.

 Nincs éppen jó helyzetben a román gazdaság. Elképzelhető, hogy éppen ezért veszik elő a magyar kártyát, hogy azt hangoztassák: meglopták az államot a magyarok?

 – Tény, hogy nincs rózsás helyzetben a gazdaság. Ezt el kell ismernie mindenkinek. Viszont az nem kerül pénzbe, ha visszaadjuk az egyházaknak vagy magánszemélyeknek a tulajdonát. Azt, hogy mikor mit kell előhúzni, ezt a politikusok tudják, mi pedig az ellen tiltakozunk, hogy ne használják fel se a magyar közösséget, se az egyházunkat arra, hogy ellenségeskedést szítsanak a népek között. Minél szélesebb körben el kell mondanunk, hogy mi egy közösség szolgálatában vagyunk, és továbbra is azt akarjuk tenni minden erőnkkel.

 Nagyvárad egykori pénzügyi palotája visszakerült a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába. Most ezt akarja visszaszerezni perrel a Bihar Megyei Tanács. Tehát a Székely Mikó Kollégium csak az első a sorban?

 –Igen, elképzelhető, mert ha egyszer egy bíróság kimond egy ilyen ítéletet, és meg tudja ezt tenni, akkor akár precedens értékűnek lehet ezt tekinteni, és aztán csak másolni kell ugyanezt a bírói döntést, mert a helyzet hasonló – illetve azonos.

 Azt olvastam, hogy a református egyházat 1,1 millió lejre ítélték, amiért egyáltalán használni merte a kollégium épületét. Lehet még fellebbezni?

 – Kérni fogjuk az államosítás megszüntetését, a vádlottak felmentését és a büntetés elengedését. Nekünk nem elegendő, ha ezt a pénzbüntetést elhagyják, nekünk a személyes eljárás megszüntetését kell kérnünk, hiszen ezek összefüggő dolgok. Reménykedünk abban, hogy Románia kormánya és a hivatalos szervek nem akarnak újabb nemzetközi elítélést. Az elmúlt időben ugyanis sokszor kellett visszakozniuk, mert olyan jogtalanságot követtek el, amiért az Európai Unió intézményei felemelték a szavukat.

 Hol és mikor lesz a következő tárgyalás?

 –A táblabíróság Pojest városában van, és ott október 5-ére tűzték ki az első tárgyalást. Bízunk benne, hogy egy magasabb fokú bíróság mérlegeli azt, hogy követhet-e el diszkriminációt.

Medveczky Attila