vissza a főoldalra

 2012.10.12. 

Derűs évad Egerben

A legígéretesebb fiatal tehetségnek járó díjat, megosztva, két fiatal táncosunk vehette át

Blaskó Balázs másfél esztendeje igazgatója az egri színháznak. Igazgató úr művészeti szempontból sikerekről beszél, komoly nehézség azonban, hogy idén tavasszal az intézmény gazdasági részlegét beolvasztották az Egri Közszolgáltatások Városi Intézményébe (EKVI), s így a színház elveszítette önálló gazdálkodását. A Gárdonyi Géza Színház direktorával az elmúlt évadot értékeljük, s beszélünk az idei bemutatókról.

 Essünk túl a nehezén, és beszéljünk a gazdasági kérdésekről. Mit is jelent, hogy a színház elvesztette önálló gazdálkodását?  

– Sajnos megfosztattunk attól, hogy –mint más színházak – kreatívan küzdjünk meg a naponta felmerülő problémákkal és rugalmasan élhessünk az adódó lehetőségekkel. A színház speciális intézmény, működésének megszervezése és irányítása bonyolultabb, mint általában a többi kulturális, vagy oktatási intézményé. Gazdasági Hivatalunk megszüntetésével összeszokott, jól működő, színházértő csapat robbant szét. Alapvető problémát jelent számunkra az is, hogy arányaiban igen magas, a körülményeket figyelembe véve irreálisan nagy a saját bevételi előirányzatunk, az épületfenntartást és a produkciók kiállítását, létrehozását azonban ebből kellene finanszírozni. Emellett nagyon nagy gond, hogy az EKVI alatti működés szöges ellentétben áll a színházak szokásos és szükséges működésével. Magyarországon minden nagyobb színház bérletrendszerben dolgozik, a bérletárusítás a legnagyobb volumenű saját bevételi forrása. Meghirdeti a műsortervet még tavasszal, aztán valamikor május közepén elkezdődik a bérletárusítás, mely október vége - november közepére lezárul. Ekkorra gyakorlatilag az évad mintegy 80%-os jegybevétele realizálódik. A szezon során aztán a spontán jegybevétel még mintegy 20% -ban teljesül. Minden színházi évad hosszú távú kötelezettségvállalások sorozatára épül tehát.  A bérletezés szerződés a nézővel. A befizetett összeg fejében a teátrum vállalja bérlője felé, hogy az adott évadra meghirdetett bérletes előadásokat műsorra tűzi..  S az évadot –  egy  zömében később teljesülő bevételre alapozva – augusztus  végén megkezdi. Az EKVI-s működés azonban kizárólag a meglévő források felhasználását feltételezi és engedélyezi.   

 Igazgató úr mégis sikerekről számol be az elmúlt évad kapcsán.  

–Az előadások minőségével, szakmai és művészi értelemben vett eredményességével elégedettek lehetünk. Sikernek könyvelhetjük el, hogy felnőtt bérleteseink száma nőtt. Közönségünknek tetszik az a fajta szemléletváltás, amely idestova 1,5-2 éve jellemzi színházunkat. Eger azonban kisváros, a színház működtetéséhez nagyon nagy szükség lenne a kistérség, a megye színházba járóira. Az erősen megnövekedett utazási költségek miatt ez a nézői réteg igen megcsappant. Különösen ifjúsági bérleteseink száma csökkent drasztikusan, de a környékről hozzánk látogató nyugdíjasok száma is kevesebb. Tudunk azonban olyan községről is, aki kifizeti lakosainak az útiköltséget, ha bérletet vásárolnak.  

Hogyan tovább?  

–Eger megyei jogú város közgyűlése a napokban megszavazta az évad teljesítéséhez szükséges pótköltségvetésünket. Most közösen egy működtetési, fenntartói megállapodás kialakításán dolgozunk, melynek 3 évre szóló megkötését az Előadó-művészeti törvény a központi támogatás alapvető feltételéül szabja, s amely 2013. január 1-jétől 2015. december 31-ig szabályozza, garantálhatja a működésünket. Az elgondolásban sok jó, biztató, pozitív tendencia érvényesülhet, természetesen akkor, ha azok a mutatók, amelyek a megállapodásba belekerülnek, elfogadhatók és fenntarthatók lesznek, és valóban – ha nem is ideális –  de kiszámítható módon szolgálják a színház működését.

 Elég sok ellendrukkere volt az egri igazgatóváltásnak. Ők erősen kételkednek abban, hogy lesz közönségigény a klasszikus, a népszínházi repertoárra. Az elmúlt évadban mennyire sikerült kielégíteni a közönség kívánalmait?

 –Mikor meghirdettük a 2011/2012-es színházi szezont, megyei fenntartású volt színházunk, melyet hiánnyal vettem át.  Egy feltételezhetően konszolidálódó anyagi helyzetet figyelembe véve alakítottuk ki azt a műsortervet, amelyben több klasszikus magyar darab szerepelt, s olyan műfajok jelentek meg, amelyek korábban hiányoztak az Egri Gárdonyi Géza Színház kínálatából. Kisvártatva Heves megye adósságrendezési eljárás alá került, de – kisebb kompromisszumokkal ugyan – végigvittük az évadot. Szakmai és nézői visszajelzések alapján is azt mondhatjuk, sikeresen. Az idei évadot egy picit vidámra, derűsebbre „hangszereltük”. Az első félévben szinte kizárólag operett, mese-musical, vígjáték kerül színre. Október 5-én kerül bemutatásra Zerkovitz-Szilágyi Csókos asszonya, ezt követi az Óz, a nagy varázsló című mese-musical Aldobolyi- Nagy György zenéjével, majd Murray Schisgal Szerelem, ó! című vígjátéka.  A muzsika hangja  c. közkedvelt musical, majd egy szatirikus elemekkel átszőtt tragédia: George Bernard Show Szent Johannája szerepel eztán műsortervünkben. A Moulin Rouge-t – a   Toulouse-Lautrec életének fő eseményeire támaszkodó táncjátékot –Topolánszky  Tamás tánctagozatvezető koreográfus barátom, munkatársam állítja színpadra. Terveink szerint Csiky Gergely Buborékok , vagy Molnár Ferenc a Testőr című darabjával zárjuk majd a színházi évadot. Stúdió előadásokra egyelőre kizárólag a nagyszínpadi munka függvényében tudunk csak gondolni, hiszen a kis befogadóképesség miatt ezek anyagi megtérülése természetesen szóba sem jöhet. Úgy gondolom, a tavasz folyamán mindenképp bemutatjuk Kocsis István új drámáját, melyet Németh László munkásságáról, életéről, hőseiről felkérésünkre írt. Nagyszerű anyag, nagyon sokat várok a bemutatótól, amelyet Beke Sándor rendez. Ezen kívül ún. alternatív stúdió bemutatókra is készülünk, amelyek társulatunk vállalkozó kedvű tagjainak adnak lehetőséget a nagyszínházi munka mellett. Október közepén  kisszínpadunkon Stúdió Táncszínházi Fesztiválnak adunk otthont, amelynek házigazdája tánctagozatunk, a GG Tánc Eger lesz.

 Csak a Gárdonyi Géza Színházban tartanak előadásokat, vagy tájolnak is?

 – Tájolásra akkor kerül sor, ha van fogadóképesség. Nagyon szeretnénk mozdulni, de egyre kevesebb a lehetőség. Igen kevés forrás áll rendelkezésre a kisebb-nagyobb művelődési házak számára, hogy egy-egy színházi előadást befogadjanak. Egy nagyobb produkciónak a fény, hang, utazási, szállítási, stb költségei nagyon megterhelőek. Azért is hozzuk létre az ún. alternatív, kis szereplős, kis személyzetű, könnyen mozdítható produkcióinkat, hogy el tudjunk vele mozdulni székhelyünkről. Kedves és fontos erdélyi meghívásnak teszünk eleget október 8-14. között:  a Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Központ szervezésében Egressy Zoltán Vesztett éden című darabját játsszuk Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen  Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen,  az Erdélyi Magyar Napok keretében. Tánctagozatunk, a GG Tánc Eger nagyon szép sikereket ért el az elmúlt évben és a nyáron. Táncfantáziák c. produkciójának részleteivel szerepelt a POSZT programjában, Tusnádfürdőn is megjelentünk ezzel az előadással. Ezután a Les Préludes és a Fából faragott királyfi című előadásunkkal szerepeltünk  a Szarvasi Vízi Színpadon, a Magyar Teátrumi Társaság által szervezett fesztiválon, ahol a legígéretesebb fiatal tehetségnek járó díjat megosztva két fiatal táncosunk, Kőhalmi Viktória és Homolya Patrícia,  a legjobb koreográfusnak járó elismerést  Topolánszky Tamás vehette át.  Nagyon reméljük, hogy új évadunk végén is sikerekről számolhatunk majd be.

Medveczky Attila