vissza a főoldalra

 2012.10.19. 

Pozsonyban nem értékelik megfelelőképpen a magyar gesztusokat

Korrumpálni akarják a felvidéki magyar civil szférát és kulturális szervezeteket

Október 2-án magyar-szlovák miniszterelnöki csúcstalálkozót tartottak Pilisszentkereszten. Orbán Viktor kormányfő kiemelte: a magyar kormány arra törekszik, hogy a szlovák kisebbség otthon érezze magát Magyarországon. Milyen hozadékai lehetnek a felvidéki magyarság számára ennek a találkozónak? Ez az egész udvariassági gesztus volt, vagy annál több? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Csáky Pállal, a Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagjával.

 Mindkét miniszterelnök megpróbált pozitív jelzéseket küldeni a sajtó felé. Elképzelhetőnek tartja, hogy a dobogókői zártkörű találkozón más témát is érintettek a kormányfők?

 –Tudtommal terveztek egy olyan nem nyilvános beszélgetést, melyen más témák is napirendre kerültek. A pilisi szlovák ház felavatása, és a médianyilvános találkozóval Magyarország azt üzente, hogy olyan politikát képviselnek, amelyben a kisebbségek országalkotó tényezők. Olyan politikát, ami által elérhető, hogy a kisebbségek jól érezzék magukat az országban. Robert Fico erre aztán rákontrázott és a szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartják annak jogait, még azokon a településeken is, ahol a nyelvhasználathoz szükséges 20 százalékos arányt nem éri el a magyarok száma. Fico mondatait nem lehet elhinni, hiszen kormányalakítása óta legalább három esetben, a kisebbségeket érintő kérdésben visszalépést jelentettek be. Ezért nem is tartom túl szerencsésnek Fico irányába tett túlzott gesztusokat. Azok semmit sem érnek. Pozsonyban nem értékelik megfelelőképpen a magyar gesztusokat. Október 2-án este Fico már kijelentette, hogy a benesi dekrétumok megváltoztatatlanok, és így nyilatkozott a Selye Egyetem esetében: ha a Selye teljesíti a szükséges feltételeket, a későbbiekben újra megkaphatja az egyetemi rangot.

 Mi a helyzet a kétnyelvű vasúti feliratok ügyében? Ezeket a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom tagjai felszerelik, majd a szlovák államvasutak emberei leszedik.

 –Ez a kérdés árpilis-májustól időszerű, mióta több vasúti várótermet újítottak föl. A civilek szimpatikus módon valóban mindent megtettek. Az akkori tárgyalások az alábbi ígéretekkel értek véget Fico és az akkori kormánybiztos, A. Nagy László részéről: októberben kezdeményeznek egy olyan törvénymódosítást, mely megoldja ezt a kérdést. Most október elején járunk, és a szlovák törvényalkotási folyamat olyan, hogy amennyiben kormánybeterjesztésként kellene létrejönni ennek a törvénytervezetnek, azt tárcaközi tárgyalásoknak kell megelőznie. S ennek eddig semmi nyomát nem látni. Emellett attól tartok, hogy a kormánybiztosi poszt csupán „kirakat”, amely Fico politikájának elmagyarázására, és megvédésére szolgál. Kormánybiztos úr nagyon gyakran magyar nyelven mondja azokat a szövegeket, melyeket szlovák nacionalista politikusok fogalmaznak meg első körben. A pénzosztás felügyelete a másik feladata ennek a posztnak. Ezzel pedig nyilvánvaló, hogy korrumpálni akarják a felvidéki magyar civil szférát és a kulturális szervezeteket.

 Mi a véleménye az új komáromi Duna-hídról szóló megállapodásról, a Kassa és Migléc közötti R4-es gyorsforgalmi út folytatásáról?

 –A megállapodásokat önmagában pozitívan értékelhetnénk, ha nem lenne túlzottan intenzív az emlékezetünk. Az 1970-es évektől ilyenfajta hozzáállás tapasztalható a volt csehszlovák-magyar, később a szlovák-magyar viszonyban. Amikor problémák vetődtek föl, és azokkal nem akartak szembenézni, akkor infrastrukturális fejlesztések terveivel próbálták egyensúlyozni, és jobbá tenni a viszonyt. Sajnos nem látom a komáromi híd pénzügyi biztosítását , és a határátkelőhelyek témájában is már voltak régebben megállapodások. Az október 3-ai találkozót követően írta a sajtó, hogy a szóba került két Ipoly-hidat nem biztos, hogy felépítik a következő két éves időszakban, mert nem kap Nyitra megye kormánygaranciát rá, hogy hitelt vegyen föl rá, saját pénze pedig nincs, és így nem tudja finanszírozni szlovák oldalról a rá eső részt.

 Az SDKÚ-DS, a KDH és a Most-Híd képviselői kijelentették, hogy a kereszténydemokrata frakcióvezető, Pavol Hrusovsky lenne a legjobb jelölt a köztársaságielnök-választáson. Az MKP döntött már ebben a kérdésben?

 –Nem tartom szerencsésnek, hogy az említett három párt, bezárkózó módon tesz nyilatkozatokat, mert egyértelmű, hogy hármuk jelöltjének nincs esélye arra, hogy a közvetlen elnökválasztáson sikeres legyen. Ahhoz minimum kellene az MKP 110 ezres táborának segítsége is, de valószínűleg ez sem elég. Hrusovsky urat jól ismerjük, és jelölését nem tartjuk igazán szerencsésnek, de ebben a kérdésben az MKP vezetése dönt. Egyet látni kell: az MKP támogatása nélkül nincs esély jobboldali győzelemre.

Medveczky Attila