| 
               2012.10.30. Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának
              44. száma!
              
               A
              tartalomból:
              
               IN MEMORIAM CSURKA ISTVÁN
              
               Csurka
              István: Aki most gyáván, önzőn félreáll az hazaáruló. Immár
              nem lehet arra hivatkozni, hogy nem engedik. A nagyvilág, ha kissé
              megkésve is a magyar magyarokra kell bízza Magyarországot.
              (2.oldal)
              
               Mi
              lett volna a helyzetből fakadóan pofonegyszerű cselekvés az
              első szabadon választott kormány idején? Megtisztítani az államapparátust
              az idegen elemektől, a marxizmus– leninizmus szemétjétől,
              megtenni a kötelező lépéseket a nemzeti oktatás és nevelés
              feltételeinek megteremtésére, a magyar kultúra megillető helyének
              visszaszerzésére, s mindezek alapfeltételeként a nemzeti tájékoztatás
              és a legnagyobb tömeghatású intézmények teljes birtokbavételével
              a magyar társadalom helyzetérzékelésének és érdekfelismerő
              képességének kialakítására. Mindezek helyett az oktatás lezüllött,
              a kultúrát még inkább elözönlötte a nemzetközi mocsok és
              annak hazai habja, a tájékoztatást pedig felőrlő viták után
              uralma alá hajtotta a magyarellenesség és a hazugság.
              
               
               Szabadidőpark a Józsefvárosi Piac helyére
              
               Szeretnénk, ha Budapest megújult egyetemvárosa
              lenne Józsefváros (4.oldal)
              
               Józsefváros
              polgármestere szerint a kerületnek Budapest újjáépült
              egyetemvárosának kell lennie, és nem elhanyagolt, bűnözőkkel
              teli gettónak. Dr. Kocsis Máté (Fidesz–KDNP) az önkormányzati
              ciklus első felét értékelve arról is beszámolt, hogy a
              programjában szereplő tervek jórészt megvalósultak, így
              hamarosan új javaslatokat kérnek a lakosságtól.
              
               Kocsis
              Máté: Nem mérlegeltem azt, hogy kivel szállok szembe, képviselőtársaimmal
              egyértelműen megfogalmaztuk: a Józsefvárosi Piac és az ott
              folyó tevékenység nem szolgálja sem a kerület, sem az itt élő
              kispénzű emberek érdekeit. Addig, amíg útlevéltől elkezdve
              számlákon át az illegális fegyverekig mindent lehet azon a
              piacon kapni, nem tudunk Józsefváros további fejlődésében
              gondolkodni. Jelentősek a közbiztonsági és a köztisztasági
              problémák is a piac miatt. Ezért határozott álláspontunk,
              hogy a MÁV területén működő piacnak meg kell szűnnie, és
              az ott elérhető olcsó és legális úton beérkezett árukat
              – akár az önkormányzat üres üzlethelyiségeiben – ellenőrzött,
              normális, kultúrált környezetben, továbbra is kínálhatják
              a hazai vagy a külföldi árusok.
              
               
               A határmenti régió fejlesztéséért
              
               Az elmúlt 20 évben a helyi, háztáji családi
              gazdálkodások szinte teljesen tönkrementek
              (4.oldal)
              
               A
              magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiáját
              jelentő, a kis- és középvállalkozások fejlesztését támogató
              Wekerle-terv állt a fókuszában a II. Kárpát-medencei Gazdasági
              Fórumnak, melyet Móron tartottak október 19-én. A konferencián
              részt vett és felszólalt Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának
              gazdasági és régiófejlesztési alelnöke.
              
               Farkas
              Iván: 1989-ben a rendszerváltozás évében Szlovákia 100%-osan
              önellátó volt élelmiszerekből. Mára ez a szám lecsökkent
              45%-ra. Tehát a Szlovákiában elfogyasztott élelmiszerek 55%-át
              behozzák. Ez számunkra intő jel, mert Csehszlovákia éléskamrája
              a Csallóköz volt, és végig az egész dél-szlovákiai térség.
              Ilyenformán itt most már lényegesen lecsökkent a gazdaság
              ereje, teljesítőképessége, hiszen nagyon jelentős volt a mezőgazdaság
              mellett az arra ráépülő élelmiszeripar. Mindez sajnos majdnem
              teljesen tönkrement.
              
               
               A játékszenvedély mint a társadalom betegségének
              tünete
              
               A család, a szűkebb környezet támogatása
              nélkül nem lehet felépülni az addiktív betegségekből (5.oldal)
              
               A
              parlament kivételes sürgős eljárásban elfogadta azt a törvényt,
              amely megtiltja a játéktermek és az elektronikus kaszinók működtetését;
              pénznyerő gépek így csak játékkaszinókban üzemeltethetők
              a jövőben, máshol – például vendéglátóhelyeken – nem.
              A korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztik. A játékszenvedély-
              betegség kialakulásáról, gyógyításáról Dr. Rigó Péter
              pszichiáterrel, a Nyírő Gyula Kórház osztályvezető főorvosával
              beszélgettünk.
              
               
               Bálint László: Práter utcai államvédelmi
              akció II. (Budapest, 1956)
              (6.oldal)
              
               A
              házak ablakai mögött meghúzódó államvédelmi tisztek az utcán
              gyanútlanul közlekedő fegyveres forradalmárokra több
              alkalommal is tüzet nyitottak. A Práter utca és a Szigony utca
              kereszteződésében is tartózkodott egy nagyobb létszámú
              fegyveres csoport, amely ellen harcot indítottak.
              
               
               Másfél millárd forintos megtakarítás Sárospatakon
              
               Hat év alatt nyolc nagy projektet sikerült
              megvalósítani (7.oldal)
              
               Aros
              János, Sárospatak polgármestere: Aki járt már Sárospatakon
              – bízom benne, hogy az önök olvasói közül is nagyon sokan
              részt vettek már valamelyik rendezvényünkön –, ismerik a
              Makovecz Imre által tervezett művelődési házat, az egyik büszkeségét
              Sárospataknak. Az ezelőtt lévő tér burkolata az elmúlt 30 évben
              oly mértékben tönkrement, hogy ennek cseréje halaszthatatlanná
              vált. A pataki lakosok nagyon igénylik egy főtér, egy agora,
              egy sétálóutca kialakítását. Kézenfekvő volt, amikor megláttuk
              ezt a pályázatot, hogy összevonnánk a kettőt, és kihasználva
              a pályázat adta lehetőségeket, benyújtanánk ezt a belváros
              rehabilitációs programot, aminek több eleme van. Egyik eleme az
              előbb említett művelődési ház előtti térburkolat cseréje,
              ehhez kapcsolódik a gyönyörű térburkolatú agora kialakítása.
              
               
               A fenntartói és a működtetési feladatok
              új típusú együttműködésre épülnek
              
               A cél: a minőségi oktatás-neveléshez való
              azonos hozzáférés lehetőségének biztosítása
              (9.oldal)
              
               Az
              állami feladatellátás legfontosabb célja az oktatás világában
              az egyenlő hozzáférés biztosítása, a valódi esélyegyenlőség
              megteremtése. Marekné dr. Pintér Aranka a Klebelsberg Intézményfenntartó
              Központ (KIK) elnöke szerint az elmúlt 20 év bebizonyította,
              hogy az egységes, magas színvonalú iskolarendszer fenntartása
              egységes irányítást is kíván.
              
               
               Cél :a Kárpát-medencei gazdasági övezet létrehozása
              
               A magas integrációs szintet az elmúlt 80 év
              politikai rendszerei erőteljesen lerontották
              (9.oldal)
              
               A
              Wekerle-terv ágazati kitörési pontjai a jármű- és gépipari
              beszállítói hálózatok, az élelmiszer-gazdaság, a zöldgazdaság,
              a turizmus- és egészségipar, valamint a kreatív ipar és az
              infokommunikációs szektor. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezek
              összehangolt fejlesztésére koncentrál. Ezeken a területeken a
              Kárpát-medencei vállalkozók hálózatosodása az egész térség
              számára jelentős gazdasági előnyökkel járhat.
              
               2020-ra olyan Kárpát-medencei gazdasági
              teret képzel el a tárca, amelyben a térség országai elérik a
              nyugat-európai országok gazdasági integrációjának a szintjét.
              Tehát már csak 8 év és elérjük a Nyugatot? Nem utópisztikus
              ez a cél?
              
               –
              kérdezem Radetzky Jenő miniszteri biztost, a Wekerle-terv végrehajtásának
              irányítóját, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.
              
               –Egyáltalán
              nem utópisztikus a cél, hiszen nem arról van szó, hogy 8 éven
              belül elérjük a Nyugat gazdasági szintjét. Térségünk
              integrációs állapotát kívánjuk olyan szintre emelni, ami
              most az EU nyugati tagállamaira jellemző. A gazdasági integráció
              azt jelenti, hogy kellő számban tudjanak összekapcsolódni azok
              a nemzeti tulajdonú kis-és középvállalatok, amelyek azonos ágazatban
              dolgoznak, szinergiákat tudjanak felszabadítani, illetve a
              kkv-kból nemzeti nagyvállalatok, vagy regionális szinten működő
              vállalatok tudnak létrejönni. A Wekerle-terv integrációs célját
              tehát az elmondottak szerint kell érteni.
              
               
               Élményt adó újfigurativitás
              
               Minőséget mutatunk föl, és ha sikereket is
              elérünk,egyre több követőnk lesz
              (10.oldal)
              
               László
              Dániel festőművész: Sajnos éppen az a célja egyeseknek, hogy
              a művész magányos legyen, mert akkor sokkal jobban befolyásolható,
              és akár tönkre is tehető. A magyar sajnos nem csapatjátékos.
              De szükségesek a valódi művészeti érdekvédő szervek, egyesületek,
              a művész enélkül igen nehezen képes egzisztenciát teremteni.
              Idén nálunk először a Műcsarnokban mutatkozott be a román
              festőkből álló kolozsvári figuratív iskola, s jelenleg
              Debrecenben láthatók a művészek képei. Ezek a festők remekül
              képesek együtt alkotni, sikereket érnek el, és igen hasonlít
              az anyaguk a miénkhez. Ma már ők szinte világsztárnak számítanak,
              mi meg semerre sem tudunk lépni.
              
               
               Bizonyítanunk kell, hogy Márton Áron valóban
              szentéletű volt
              
               Fontos a püspök szellemi és tárgyi hagyatékának
              ápolása (12.oldal)
              
               A
              boldoggá avatási eljárásról msgr. dr. Kovács Gergely pápai
              káplánt, Márton Áron boldoggá avatási ügye posztulátorát
              kérdezem.
              
               Kovács
              Gergely atya: a szentté avatáshoz már túl kell lépni az adott
              egyházmegyén. Ezért is szükséges Márton Áron életét, példamutatását
              a magyar nyelvterületen túl is megismertetni. Nem mellékes kérdés,
              hogy miben példakép Márton Áron egy latinamerikai vagy egy
              afrikai hívő számára. Első lépésben viszont ismerjék meg
              őt a román egyházmegyékben (Bukarest, Jászvásár), idézzék
              fel emlékezetét az erdélyi román anyanyelvű görög-katolikusok
              is, akikért mindig kiállt Márton Áron. Azért is a Román Akadémia
              adott helyt ennek a rendezvénynek, mert júniusban a román közszolgálati
              televízió félórás dokumentumfilmet sugárzott Márton Áronról.
              
               
               Nem termett meg ebben a földben a labanc!
              
               (Rákóczi jön – Elbeszélések a kuruc világból)
              (15.oldal)
              
               Tallósy uram labanc részen volt, s Huszt várának
              vala kapitánya. Huszt várát akkor erős fészeknek tarták, s a
              kuruc vezér igen szerette volna, ha Rédey Ferenc uram azt
              valahogy szépszerével bevette volna… Egyszer híre futamodik a
              környékben, hogy Tallósy uram nagybeteg, valami szörnyű ragadós
              nyavalya ütött ki rajta; senki sem mer az ágyához közelíteni.
              
               – No, ha senki sem mer, hát majd merek én
              – mondta Rédey, s befogatva négylovas kocsijába, egyedül egy
              hajdú kíséretében áthajtott Huszt várába… Tallósy uram
              betegsége azért csak ment a maga útján. Tudjuk azt, hogy a
              beteg ember nyughatatlan, s ilyenkor akármi szert tanácsolnak
              neki, azokat mind meg akarja magán próbálni. Rédey uram pedig
              kifogyhatatlan volt a jótanács-adásban. Mintha valami kuruzsló
              asszonynál lett volna két esztendeig inaskodásban, úgy tudott
              ajánlani mindenféle tetemtoldót, ínnyújtót, angyalrúgta, ördögharapta
              gyökereket, kenőcsöket, liktáriumokat, hólyaghúzókat, az
              pedig, valahány, annyifelé lakó sógornál, komájánál,
              keresztfiánál volt expresse kapható, azokat az illetők mind
              maguk siettek elhozni, és személyesen gratulálni hozzájuk a
              beteg úrnak. A beteg úr pedig kezdte már magában számolgatni,
              hogy Rédey uram egy, a fia kettő, az orvos három, öccse, bátyja,
              sógora, komája, keresztfia nyolc; annak mindegyiknek kocsisa,
              hajdúja, az huszonnégy; idestova a beteglátogatók többen
              lesznek, mint maga a várőrség.
              
               Egyszer már aztán csak kifúrta Tallósy
              uramnak az oldalát.
              
               – Hallják kegyelmetek, én úgy veszem észre,
              hogy kegyelmetek már nagyon sokan lesznek itt a várban.
              
               Rédey elmosolyodott.
              
               – Én pedig azt hiszem, hogy már sokan is
              vagyunk. Nem megyünk mi innen el többet, uram. Hát
              így vették be csellel a kurucok Huszt várát Jókai Mór A
              huszti beteglátogatók c. történelmi elbeszélésében.
              2007-ben a Noran-Kiadó Kft. népszerű sorozatában jelent meg az
              a kötet, amely kuruc világból való elbeszéléseket tartalmaz.
              A szerzői gárda pedig igencsak kezeskedik a színvonalért,
              hiszen – többek közt – Jókai Mór, Krúdy Gyula, Móra
              Ferenc, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Herczegh Ferenc, Rákosi
              Viktor, Féja Géza elbeszéléseiből válogattak a szerkesztők.
              
               
               Csorja Gergely: Így szavazzon a Jobbikra
              (19.oldal)
              
               Legutóbb
              Mirkóczkit, a Jobbik szóvivőjét láttam hazudni. Szerinte
              Zagyva György Gyula azért jár a kopaszokkal ordítozni, mert az
              emberi jogi bizottság tagjaként figyeli, nehogy a rendőrök
              jogsértést kövessenek el. Olyan fokú cinikus pofátlan hazudozás
              ez, amire az egykori SZDSZ-es és szocialista káderek is csak
              csettinthetnek: ez igen! Izraeli zászlót éget az egyik, a zsidó
              állam érdekében szónokol a másik. Mocskos zsidózik az egyik,
              Köves Slomónál hajbókol a másik. Palesztinok jogairól
              selypit az egyik, nem létező Palesztináról szónokol a másik.
              Mi ez, ha nem maga a csalás, mi ez ha nem a magyar nép hülyére
              vevése?! Olyan fokú pofátlanság, melyre a magyar politikatörténetben
              nem volt példa. És az bizony nagy dolog. Egy zsidó lényegű párt,
              amelyik zsidózik, cigányozik. Erre – azt hiszem – nemzetközi
              példát sem igen lehet találni. De nem elég, hogy hülyének nézik
              a magyarokat, hülyének nézik a szavazóikat még a pénzüket
              is elveszik. Turulos hűtőmágnes, Emese álma cipőkefe, táltos
              tanfolyam, rovásírásos vécédeszka. Ja és természetesen a
              fesztiválok, ahol 500 forintos sörtől és 1500 forintos –
              Tescóban vásárolt – álszürkemarha pörkölttől lesz boldog
              a magyar. A sajátos műveltségű társaság másik kedvenc tevékenysége
              Wass Albertet árulni, Wass Albertre hivatkozni, Wass Albertet a
              megcsömörlésig citálni. Szegény Wass Albert, ha élne, kiverné
              ezeket a kufárokat a nemzeti radikalizmus templomaiból.
              
               
               Keresse a Magyar Fórumot, ezen a héten kivételesen, az ünnep
              miatt, már október 31-étől, szerdától az újságárusoknál!
              
               Fizessen
              elő a nemzeti radikalizmus hetilapjára!
              
               Kiadóhivatal:
              1092 Budapest, Ráday u. 32., I. em. 3. Levélcím: 1464 Budapest,
              Pf. 1575. Telefon és telefax: 781-3236, 06-30/754-5017. E-mail:
              info@magyarforum.hu
              
              
             |