|
 2012.10.19.
Mini naperőmű Bükkábrányban
A kormányváltás után indult el meredek fejlődési pályán a
település
A
Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára
szerint az a település lehet sikeres Magyarországon, amelyik
nemcsak az infrastruktúráját fejleszti, hanem ápolja a történelmi
hagyományait is. Tállai András erről szeptember 22-én, a
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bükkábrányban beszélt, ahol mini
naperőművet avatott, továbbá átadta az új főteret és a felújított
rendőrőrsöt.
Az MSZP szerint a kormányzat
Észak-Magyarországon elhanyagolja a forrásteremtő beruházásokat
és a helyi embereik széttárt karokkal állnak a válság hatásai
előtt. És természetesen azt a szöveget is ismerjük, miszerint
ezt a régiót a kormány magára hagyja. Mi erről a véleménye?
– kérdezem Szalai Szabolcsot, Bükkábrány polgármesterét.
–Az, hogy hála Istennek, mi ezt nem így érezzük. Az
elmúlt két évben, a 2010-es választásokat követően lendült
fel a helyi gazdasági élet, és a pályázatok útján egyre több
fejlesztés valósult meg. Így 2011 elején átadtuk az integrált
közösségi és szolgáltató terünket, amelyben egy civil házat,
valamint közösségi házat hoztunk létre. Tavaly kezdtük el,
és fejeztük is be az Arany János Általános Iskola energetikai
korszerűsítését – ezzel összességében 63 millió forintos
beruházás valósult meg. 2011-ben nyertünk pályázatot a
sporttelep fejlesztésére, amiből szinte teljesen új öltözőrészleg
épült. Ezt a 25 milliós beruházást 2012 áprilisában adtuk
át. Idén vette kezdetét a főtér fejlesztése, illetve a mini
naperőmű-pályázaton szerepeltünk sikeresen. Tehát pont a
kormányváltás után indult el egy meredek fejlődési pályán
a település.
Bükkábrány bányászfalu,
de beszélhetünk-e jelen időben bányászatról? Miből élnek a
lakosok? Miskolc 32, Mezőkövesd 12 kilométerre fekszik a településtől.
Sokan ingáznak?
–Élő bányásztelepülésről
van szó, hiszen a Mátrai Erőmű Zrt. Bükkábrányi Bányaüzeme
a környék legnagyobb munkaadója. Így a település munkavállalóinak
jelentős része a helyi bányában dolgozik. Mások a szolgáltatások
területén, illetve a bányaüzem beszállítóinál helyezkedtek
el. A munkavállalók nagyobbik része helyben dolgozik, és csak
kisebbik része ingázik Miskolc, Mezőkövesd és Eger irányába.
Államtitkár közlése szerint tiszteletre méltó
eredmény, ha egy „község akkor, olyan körülmények között
kész és képes a fejlesztésre, amikor a magyar falvak napi küzdelmet
folytatnak azért, hogy perspektívát, egzisztenciát teremtsenek
polgáraiknak.” Honnan származott az ötlet a mini naperőműhöz?
–Ismételten egy pályázati lehetőséget ragadtunk meg. A
helyi BÜKK-MAK-LEADER akciócsoport kereteiben kiírt pályázatának
egyik pillére volt a közösségi energiaudvarok fejlesztése.
Erre adtunk be két pályázatot, és így sikerült a mini naperőművet
megvalósítanunk, ami, úgymond a helyi Leader-közösség
mintaprojektje, sajátossága, s ezáltal a megújuló energiaforrások
használatára sarkallja a környék önkormányzatait és cégeit.
A másik pályázat alapján lévő beruházásunk pedig a helyi
óvodát látja majd el elektromos árammal.
A főtér és a rendőrőrs is megújult. Ezeket a felújítást
valóban saját költségvetésből finanszírozták. Nem mondták
önnek, hogy miért nem másra költik azt a 17 millió forintot?
–A lakosok többsége
elfogadta, hogy közösségi hely épült a faluban, s megszépült
a település központja. Az elmúlt időszakban felújítottuk az
óvodát, iskolát – közintézményeink a mai kor kívánalmainak
megfelelő állapotban vannak, és most pályázunk az egészségház
felújítására. A prioritások szintjét figyelembe véve döntött
úgy a képviselőtestület, hogy most érkezett el az ideje
annak, hogy megújuljon a település arculata, és főtere. Ezt követi,
reményeink szerint, a főtérre vezető utak felújítása.
Mennyire hagyománytisztelő
a falu lakossága?
–Bükkábrány nem régi
bányásztelepülés, hiszen 1985-ben indultak meg a külszíni
fejtések. Az azóta nyugállományba vonult bányászok megalapították
a Bükkábrányi Bányászhagyományokért Egyesületet, s olyan bányász-emlékházat
hoztak létre, ami közösségi térként is működik, s ahol a bányászat
eszközeit, történetét mutatják be. A civil összetartás nem
csak a bányászat területén tapasztalható, hiszen sok más
helyi szervezet – pl. egészségőrző, hagyományápoló– aktívan
működik, rendezvényeket szervez.
Medveczky
Attila
|
