|
 2012.09.14.
Csurka István drámájának bemutatását
tervezik
Szolgáljuk azt a közönséget, amelyik a legjobbat érdemli
„Következetesen
minőséget teremtünk. Értéket, ami folyamatosan lélek-tápláló.
Szeretünk gondolkodtatni és szórakoztatni. Szeretjük, amikor
bennünket is szórakoztatnak. Gyakran nevetünk. Néha magunkon
is. Óvjuk nemzeti múltunkat és kultúránkat. Tradicionálisak
vagyunk és modernek.” – idézek a Száguldó Orfeum színtársulat
honlapjáról.
Milyen értékeket sikerült teremteniük az elmúlt évadban?
– kérdezem Ivancsics Ilona színművészt, a Száguldó
Orfeum művészeti vezetőjét.
–Előljáróban:
mi nem kőszínházként működünk, nyáron is tartunk előadásokat,
így nem évadokat hanem naptári éveket tudok értékelni.
2011-ben anyagi okok miatt sajnos nem sikerült új előadást létrehozni,
és ezért úgy döntöttünk – hiszen néhány éve már együtt
dolgozunk az Újpest Színházzal – , hogy Gyurkovics Tibor
Nagyvizit című darabját, közösen felújítjuk, befogadjuk
és visszük tovább. Az előadást Dózsa László rendezésében
mutatták be Újpesten, de kellő kapacitás nélkül, nem tudják
utaztatni. Szerintem anyagilag komoly veszteséget jelent az, hogy
bemutatnak egy ígéretes előadást, és utána még tíz
alkalommal sem tudják játszani. Így vettük be a Nagyvizitet a
repertoárunkba, és ebben annyi részt is vállaltam, hogy átvettem
benne egy nagyobb szerepet. Ezzel az igazán értékes előadással
nyitjuk a szentendrei bérletsorozatunkat szeptemberben. Utána
kezdődik a tájolása. A másik előadás a
Lulu című zenés komédia, melyet
Debrecenben mutattunk be a nyáron, Koltay Róbert rendezésében.
A darab, bár francia eredetű, Fényes Szabolcs és Szenes Iván
felejthetetlen slágereivel vált a magyar színház- és
zeneirodalom egyik klasszikus darabjává. Itt a fő cél az igényes
szórakoztatás. Repertoárunkat, mivel az egész országban jelen
vagyunk, oly módon kell egyensúlyba hozni, hogy a színházkedvelők
megtalálják a kedvenc műfajukat. A harmadik darabunk, Csurka
István szatírája, Az idő vasfoga lesz. Még az író életében
tárgyaltunk a bemutatásáról, de sajnos betegsége és korai
halála miatt nem tudtuk a tervet korábban megvalósítani. Az
illendőség és a tisztelet is mást parancsolt. Időközben
felkeresett bennünket a Klebelsberg Kulturkúria, hogy közös
produkcióként vigyük színre a darabot, így terveink szerint
novemberben lesz a bemutató. Bízom benne, hogy nagy siker lesz.
Pozsgai Zsolt rendezi az előadást, és magam is játszom benne.
Miért pont ezt
a Csurka-drámát választották ki?
–Azért is választottam
ki ezt a darabot, mert a ’60-as években, születésem idején
íródott. Nagyon sokan a Szomszédokból ismernek engem,
és gyakran kérdezik, mi volt a titka a teleregény sikerének. A
titok egyszerű, rólunk szólt, magyar emberekről, tudtak vele a
nézők érzelmileg azonosulni, és tudnak ma is. Az idő
vasfoga nem mai történet, de a ma közönségének
szól, mert értékálló üzeneteket hordoz. Nagyon kíváncsiak
vagyunk a közönség véleményére. Mindenkinek tetszett a
darab, akinek csak odaadtam olvasásra. Arra is törekedtünk,
hogy olyan művet válasszunk ki a szerzőtől, ami ritkábban játszott,
kevésbé ismert. Remélem siker lesz, nem csak a Kultúrkúriában,
hanem az egész országban, mert terveink szerint a darabot vidékre
is visszük, ahova kapunk rá meghívást.
Természetesen lapunkban még beszámolunk a premier előkészületeiről.
A közeljövőben öt éves lesz a Száguldó Orfeum. Hogyan
tervezik megünnepelni az évfordulót?
–Terveink szerint elég sok változással. Talán még
a név sem marad a régi. Bízom benne, hogy olyan állandó
otthonra találunk, ami nem csak azt jelenti, hogy egy adott
kulturális központban havonta vagy hetente tartunk előadásokat,
hanem azt is, hogy a rendszeres próba-és játéklehetőség
biztosítva lesz számunkra.
Beszélgetésünk elején említette a bérletes előadásokat.
Azok Szentendrén tekinthetők meg?
–Elsősorban igen, de az idén több városban is csinálunk
bérletes programokat a helyi művelődési központok felkérésére,
ősszel és jövő tavasszal is. Szentendrén magunk választjuk
ki az előadásokat, és építünk törzsközönségünk véleményére.
A bázisuk Szentendrén van, és főleg vidéken játszanak.
Egy sztereotípia szerint vidéken csak a könnyű zenés játékokra
vevő a publikum, és a komoly darabok bukásra vannak rendelve.
Erről mi a véleménye?
–Ez nem teljesen igaz. Vannak művelődési központok
ahol az évek során, kiváló munkát végezve, igényes közönséget
neveltek ki a népművelők és az intézmény vezetői. Velük öröm
dolgozni, hiszen láthatóan bízhatunk egymásban. A művelődési
intézmény vezetőségének tudnia és éreznie kell, hogy mire
vevő a közönség, de az is lényeges, hogy egy minőségi szűrőként
is működjenek. Ne engedjenek a haknizó, gagyi előadásoknak.
Az a tapasztalatom, hogy sok esetben a könnyebb utat választják,
de az nem kell, hogy a blődséget
jelentse. A klasszikus színjátszás kereteibe viszont belefér
egy-egy jó vígjáték is. Szerencsére az Örkény-centenáriumi
év keretében, több helyre is utazunk a Macskajáték és
a Tóték előadásokkal. Mindkettő, mély gondolatokat és
érzelmeket mozgat meg..
Azzal, hogy azt hirdetik: óvjuk nemzeti kultúránkat, nem
félnek, hogy a baloldal céltáblájává válnak?
–Nem kaptunk
eddig semmilyen bántást. A munkánk minősége ismert. Nemzeti
kultúránk védelme mindannyiunk feladata és kötelessége ideológiai
hovatartozás nélkül. A kérdés csupán az marad, hogy kinek
mit is jelent a Nemzeti Kultúra gondolata. Számunkra sok
olyan művész munkájának bemutatását is akik egy ideje mellőzve
vannak. A hagyományápoláshoz tartozik az is, hogy ősszel például
egy 5 előadásos Arany -est turnéra kaptunk meghívást
Pest megyében. Lázár Csaba, Szabó Gyula Győző és jómagam
leszünk az előadók. Igazán örülök, mert nagyon szeretem
Arany János remekeit.
Azt gondolom a közönség
véleménye a legfontosabb. A közönséget tisztelni kell,
a közönség a legjobbat érdemli. Mi színészek estéről
estére nyújtjuk feléjük a
lelkünket, és nincs más vágyunk, csak hogy ne okozzunk csalódást.
Medveczky Attila
|
