vissza a főoldalra

 

 

 2012.09.14. 

Szarvason sikerült teljesen biztonságossá tenni a közintézmények működését

Régebben azért adtak segélyt, hogy a szocialistáktól függjenek nagyban az emberek

Megújul Szarvas belvárosa, az önkormányzat EU- támogatás segítségével 928 millió forintot költ a belváros felújítására, így új középületek, terek, parkok épülnek. A város polgármestere elmondta, hogy a szocialista kormányok alatt rendre megbuktatták a város rehabilitációs pályázataikat, de mégis sikerült civil központot építeniük, és sikerült racionalizálni magát a működést is.

 Mi tette szükségessé azt, hogy ilyen nagyszabású fejlesztés kezdődjön el a belvárosban? – kérdezem Babák Mihályt, Szarvas polgármesterét.

 Szarvas városa kistérségi központ és jövőre járási székhely lesz. Az előző szocialista kormányok idején az akkori baloldali vezetésű városok már megkapták ezt a támogatást. Bár EU-s támogatásokról beszélünk, de tudni kell, hogy az Unió sem tesz szívességet, hiszen a felzárkózás idején kikötötték, hogy ilyen forrásokhoz hozzájuthatunk. Ostobaság lenne, ha nem pályáznánk, és nem biztosítanánk az önerőt a város fejlesztéséhez, egy élhetőbb városközponthoz. Itt jegyzem meg, nem csak a belvárost újítjuk fel, hanem a külterületeket is fejlesztjük, több útfelújítást végeztünk a tanyavilágban is. A városfejlesztési program célja, hogy a kisváros a közfeladat ellátásban és a közigazgatásban a korábbiaknál magasabb színvonalú szolgáltatási környezetet nyújtson a térségben élők részére. Így sokkal több figyelmet kell fordítani a burkolatokra, az intézmények felújítására is. Nem egy ún. Patyomkin-felújításról van szó, hiszen megújulnak a térburkolatok, a közintézmények és a közvilágítás. Lesz új okmányiroda, és a kormányablak is. Nem tartjuk helyesnek azt, hogy az önkormányzatokhoz van kihelyezve az állami közigazgatás; Ez ugyanis nem önkormányzati kötelezettség. A szocialisták mondták ki annak idején, hogy nagyobb hatalmat kell adni a tanácsoknak, és ennek következtében került sok feladat helyi, azaz önkormányzati szintre, ide helyezték a közigazgatást. Annak ellenére, hogy ez ellentétes a hatalom megosztásának elvével is. Mi külön helyezzük el egy általunk megvásárolt banki épületbe az összes államigazgatási feladatokat ellátó egységet. Ennek nálunk meg van már a hagyománya, mert korábban két osztályvezető volt, egyik az önkormányzati, a másik a közigazgatási feladatokat vezette. Ezen kívül a piac és az Árpád utca üzlethelyiségeinek megújítását tűztük ki célul. A piac helyzete évek óta megoldásra vár – bővítés, férőhelyek komfortosítása, nyilvános illemhelyek, kerékpártárolók kerülnek kialakításra, sőt a gombvizsgáló is külön helyiséget kap. A burkolat és a közmű fejlesztése mellett a zöldterület növekedése is jelentős lesz. Nagyon rossz állapotban van a városi bíróság épülete, így annak homlokzati felújítása szintén a város rehabilitáció részét képezi. Emellett a Kossuth utcából sétálóutcát alakítunk ki, parkoló és játszótér is épül. Lényeges, hogy mi olyan fejlesztéseket valósítunk meg, melyek továbbiakat indukálnak.

 Azt olvastam, hogy a projekt tartalmaz egy közösségformáló, helyi civilszerveződéseket segítő programot is.

 –Igen, ennek keretében környezettudatos kampányokra kerül majd sor. Nagyon fontosnak tartjuk a civil szervezeteket, partnerként kezeljük őket. Igaz, a szocialista kormányok alatt egyre megbuktatták a város rehabilitációs pályázatainkat, de mi mégis civil központot építetünk. Egy volt óvodát teljesen felújítottunk egy Leader-pályázat kapcsán, így elkészült a civil központ, s már működik is. A városrehabilitáció annyiban is érinti a civileket, hogy a megújuló területen, a Kossuth Lajos utcában működik a korábban létre hozott ún. civil ház.

 Szarvas városa idén 3 milliárd 577 millió 273 ezer forintból gazdálkodhat. Ebből körülbelül mennyi fejlesztést terveztek?

 –Nem ilyen egyszerű a kérdés. A költségvetés a működési oldalon 2,5-3milliárd forint. Ami szabadforrásként fennmarad, abból fejlesztünk. A helyi adóbevétel 5-600 milliós, aminek felére hitelt vettünk fel és kötvényt bocsátottunk ki. Mert meg kívántuk hiteleztetni 10 év fejlesztési költségeit. Hiszen most tudunk jó feltételek – 10-20-50%-os önrészek – mellett fejleszteni. Minden évben, mikor nyerünk egy pályázatot, ez bekerül teljes összegével a költségvetésbe. De ha nem perfektuálódik, átkerül a következő évbe. Így a költségvetésnél a működési kiadásoknak van jelentősége, míg a fejlesztéseket az évi zárszámadásból lehet kiszámítani. A város 2 milliárd forint értékben kötvényt bocsátott ki svájci frank és eurós alapban, s ezt három éve folyamatosan törlesztjük, tehát nem kértünk moratóriumot. Mivel mi működésre nem használtuk fel az összeget, így folyamatosan pályázhattunk. Aminek volt azért kockázata is, hiszen tudjuk, hogy a frank és az euro árfolyam-ingadozása igen jelentős volt. Mivel nem használtuk el a 2 milliárdos összeget, hanem forintra átkonvertáltuk, volt idő, mikor 9%-ot is sikerült realizálnunk betéti kamatként. Összesen eddig 750 milliós kamatnyereségünk volt a kötvénykibocsátásból. Az is jellemzi a gazdálkodásunkat, hogy a vagyonból származó bevételt vagyonra vagy fejlesztésre költjük. A beruházásoknál pedig úgy döntünk az önerő biztosításáról, hogy arra ténylegesen megvan a készpénzünk a bankszámlán. Tehát csak arra pályázunk, amire van önerőnk. Így reményeink szerint 2013 –ra elérjük, hogy a 2 milliárdos hitelből 10 milliárd forint összértékű beruházásokat tudtunk generálni.

 Tehát nincs működési hiányuk.

 –Már nincs, bár a szocialista kormányok idején volt fél milliárdos, és onnan kellett talpra állnunk.

 Sőt a kultúrára is áldoznak, hiszen felépítették a Vízi Színházat.

 –Aminek az összköltsége 300 millió forint volt, 50%-os önerővel. Tudjuk, fura, hogy egy önkormányzat a világválság kellős közepén színházat épít, de úgy gondoljuk, hogy készülni kell a szebb napokra is. Mi nem csak a mát, hanem a jövőt is építjük. Sikeres volt a Tessedik musical, a Monte Cristo grófja, de 700-800 fő kíváncsi az ingyenes verses-estékre is. Saját színházunk, filmszínházunk, könyvtárunk, múzeumunk is van, és ezeket szeretik az emberek. Az utóbbi kettőt, igaz, hogy fel kellene újítani, de arra még nem találtunk jó pályázati lehetőséget.

 A nyár elején olvastam, hogy több mint 50 folyamatban lévő projekten dolgoznak Szarvason, de így is vannak, akik elégedetlenek.

 –Azok joggal elégedetlenkednek, akik képzettek, szeretnének dolgozni, de nincs munkahelyük. Békés megye nagyon sokáig az agráriumból élt. 1990 után viszont az élelmiszer- feldolgozóipart a megyében is tönkretették, elkótyavetyélték. Így csökkent a munkaerő szükséglet, és további gondot jelentett, hogy az alacsony képzettséggel rendelkezőket foglalkoztató ruhaipar, bőripar is megszűnt, hiszen Ázsiából hozzuk be a papírt, a textíliát. A gyér munkalehetőség miatt a felsőoktatási intézményt végzett fiatalok sem maradnak a városban. Mi a helyi gazdaságot támogattuk inkubátorházzal, amelynek megépítéséhez 50 %-os támogatást nyertünk, a bérleti díját pedig lefeleztük. Viszont 1990-től nem tudtuk elérni azt, hogy a megye megközelíthető legyen gyorsforgalmi úton Budapestről. Pedig a teljes balkáni teherforgalom keresztülhalad a városon, így szükséges az elkerülő út megépítése. Az, amink megmaradt a rablóprivatizáció után, nehezen, de működik. A legjobb minőségű tejet termelik itt, a sajtüzem, a pulykafeldolgozó működik, sok a vállalkozó, nincs 18 ezres lakosunk, de 1800 adóalanyunk van. Ráadásul helyi adót, csak a nagyobb vállalkozóktól kérünk, hogy a kisebbek is talpon tudjanak maradni. Tehát Szarvas működőképes, de nem akar leszakadni, ezért is szeretne megkapaszkodni a pályázatokkal. Mi ha kell, akkor oktatásra, közművelődésre, kultúrára, egészségügyre, kerékpárutakra is szerzünk pályázat útján pénzt. Ha már egyszer EU-s tagállamok vagyunk, és a csatlakozáskor befizettünk, akkor most, amit lehet, azt pályázatok útján nyerjünk vissza. Vagy megkapaszkodik a város, vagy lemarad. Most a szinten tartás időszakát éljük.  

Azzal, hogy Szarvas januártól járási székhely lesz, növekedhet-e a vállalkozások számai?

 –Nem hiszem, mert most is dolgoznak azok, akik tudnak és van piacuk. Hiszen az önkormányzatnak nem munkahelyteremtés a feladata, hanem piacszerzés. Közben arra is ügyelni kell, hogy ne épüljön le a lakosság. Nagyon örülök a közmunka programnak, mert a testületben nem rajongunk a segélyezési rendszerért. Dolgozzon meg mindenki a megélhetéséért…Régebben azért adtak segélyt, hogy a szocialistáktól függjenek az emberek… Sajnos nálunk is vannak olyan személyek, akik eddig felvették a segélyt és mellette bejelentés nélkül dolgoztak. Ők most nem hajlandóak közmunkát végezni. Most azért, hogy pénzt kapjanak az emberek, dolgozni kell.

 Viszont a baloldaliak és a közmunkások szakszervezete több pénzt akar a közmunkára.

 –És milyen morális alapon? Miért hagyták, hogy gazdaságilag tönkretegyék az országot? Ez a kormány nem akar másokat kizsákmányolni, ha azt tenné, akkor lennének jogosak a szakszervezetek szólamai. Nekünk meg azt kell elérni, hogy mindenki azt érezze: érte vagyunk, őt szolgáljuk, odafigyelünk a szavára.

 

Medveczky Attila