|
 2012.09.14.
Továbbra
is az egységes magyar nemzet részének valljuk magunkat
Lényeges lenne a magyar Országgyűlésben is érvényesíteni
érdekképviseletünket
Jelentős
figyelmet váltott ki Csáky Pálnak, az MKP elnökségi tagjának
interjúja, amelyet a közelmúltban a SITA szlovák hírügynökségnek
adott, ugyanis arról szólt, milyen lényeges lenne a szlovákiai
magyar érdekképviselet a magyar Országgyűlésben.
Ezzel azt sugallja, hogy a kormánypártok nem tesznek
meg mindent a felvidéki magyarságért?
–Szó sincs róla! Teljesen másról van szó, mégpedig
arról, hogy értelemszerűen minden közösség, minden társadalmi
érdekcsoport önmaga tudja a legjobban megfogalmazni a nézetét
a felvetődő problémákra, illetve a megoldásokat a saját
gondjaira. Ilyen szempontból, ha már egyszer létrejött a
magyar alkotmányos rendszerben az a lehetőség, hogy a külhoni
magyarok aktív és passzív választójogot is kapnak, nem volna
elfogadható, ha a felvidéki magyarok kimaradnának ebből a
folyamatból, és hagynák magukat megfélemlíteni a szlovák
szervek által. Szerintem lényeges lenne, hogy a magyar Országgyűlésben
is érvényesíteni tudnánk érdekképviseletünket. Ezt persze
nagyon okosan és átgondoltan kell megvalósítanunk.
Nem tart attól, hogy az a felvidéki magyar, aki
felveszi a magyar állampolgárságot, és ráadásul indul is a
magyarországi választásokon, bizony elveszíti a szlovák állampolgárságát?
Hiszen ezzel reflektorfénybe kerül…
–Mindennek a
kezelésére léteznek különböző technikák, amiket, bizonyára
belátják az okát, nem szeretnék részletezni a sajtó nyilvánossága
előtt. A választás, a szavazás tekintetében pedig azt
javaslom, hogy azt Magyarország területén realizálják azok a
felvidéki magyarok, akik felvették a magyar állampolgárságot
. Azért beszélünk minderről már most, bő másfél évvel a
szavazás előtt, hogy felhívjuk a magyarországi kormánypártok
figyelmét ezekre az összefüggésekre. Tehát jó lenne, ha
minderre odafigyelnének a különböző választási rendelkezések
meghozatalakor.
Mi az elgondolásuk? Indulna külön egy határon túliakat
tömörítő csapat, vagy a szimpatikus párt jelöltjei lennének?
–Nekünk igazodni kell a magyar törvényekhez, és a
technikákra, a részletkérdésekre a magyarországi partnerekkel
folytatott tárgyalások útján szükséges megadni a választ.
Hiszen ebben a kérdésben nem léphetünk egyoldalúan. Van még
időnk a kérdés tisztázására, ezért először informális tárgyalást
szeretnénk róla tartani a délvidéki, kárpátaljai és erdélyi
barátainkkal. Számunkra viszont most a 2013-ban sorra kerülő
megyei választások a legközelebbi prioritás.
Elképzelhető, hogy a Most –Híd azért tárgyal az
MKP-val, mert az együttes indulás esélyeit latolgatják? Tehát
megtört a jég?
–Sajnálattal állapítom meg, hogy nem tört meg a jég.
A Most-Hídbeli volt kollégáink nem azért tárgyalnak, mert
komolyan gondolják azt, hogy a magyar közösség érdekében lényeges
a megállapodás. A tárgyalási folyamattal akarták elvonni a
figyelmet arról, hogy két elnökségi tagjuk, három megyei
vezetőjük hagyta el őket. Több polgármester és vállalkozó
fordít neki hátat, olyanok, akiknek pedig biztos projektmegvalósítást
ígértek a választások előtt. Az MKP és a Most-Híd tárgyalási
alatt nem is közeledtek az álláspontok az alapvető kérdésekben.
Mi továbbra is az egységes magyar nemzet részének valljuk
magunkat, míg a Most-Híd –asoknak ezzel a definícióval problémájuk
van. Szerintem ez az alappont: egyértelműen ki kell állni a
megmaradás mellett. E nélkül nincs, nem lehet hatékony
nemzetpolitika. Ha nem vetjük el karakán módon a beolvadás
politikáját, akkor nincs értelme az érdekvédelemnek. A Hidat
sok vegyesházasságból származó személy támogatja, és éppen
ebben a kérdésben ők nem akarnak egyértelmű nyilatkozatot
tenni. Inkább a szlovák elvárásoknak megfelelő úton
haladnak. Azt a kijelentést pedig, amely azt mondja a Híd által
kínált sugalmazás szerint, hogy a Szlovákiában élő magyarok
viselkedjenek a szlovák elvárások szerint az anyagi támogatás
reményében, csak a lényegi összefüggések meg nem értésének
foghatom fel. A „megmaradni" és a „beolvadni" ideológiája
90 éve mérkőzik egymással, s éppen a demográfiai változások
mutatják, hogy van igény az asszimilációra is. De a dolog lényege
éppen abban van, hogy ennek az igénynek ellen kell állni: ha győz,
gyorsan elolvad a szlovákiai magyar közösség.
Hová mennek azok, akik szakítottak Bugár Bélával?
Vannak, akik azt mondják, beláttam, tévedtem, és a jövőben
az MKP-ban szeretnék politizálni?
–Ez elég nehéz lépés
lenne a számukra, így megmaradnak a két párt közti zónában.
Arra szeretném felhívni a tisztelt olvasók figyelmét, hogy a két
vezetőségi tag, mikor elhagyta a Most-Hidat, nyílt levelet
fogalmazott meg, melyben leírták, hogy csalódtak. Azt hitték,
hogy a párt szlovák kapcsolatait arra lehet felhasználni, hogy
a magyar ügyekben előre lehessen lépni. Arról is beszélt a két
politikus, hogy erre nincs akarat a Hídon belül, hanem elsősorban
üzleti érdekeltségekről van szó.
Arról, hogy a Híd üzleti alapon szerveződött,
két éve beszélt nekünk Duray Miklós, Berényi József és
természetesen ön is. Mindezt Bugár Béla kikérte magának…
–Akkor valóban csak mi
mondtuk ezt kívülről. Most azonban volt embereik mondják
ugyanazt, amit mi, s ez fajsúlyosabb dolog. Mivel kellemetlen
lett volna számukra az, hogy ez – mármint a kritikák tömkelege
– jelenjen meg a szlovákiai közbeszédben, így az MKP-val
folytatott tárgyalásokkal elvonták a sajtó figyelmét.
Medveczky Attila
|
