vissza a főoldalra

 2012.09.21. 

A szabadkai csoda 100. születésnapja

Ünnepséget tartottak a városháza felavatásának centenáriuma alkalmából

„Száz éve épült fel a Szabadka szimbólumává vált városháza, 100 szobájával és 999 ablakával, a magyar szecesszió stílusában. A szabadkaiakról azt tartják, eltévednének a világban, ha nem lenne a városháza tornya. De szerencsére van, köszönhetően elődeinknek, akik nem csak megálmodták, hanem létre is hozták ezt a páratlan szépségű épületet, amelyet ránk hagytak örökségül” – mondta egyebek között ünnepi beszédében szeptember 15-én Kern Sólya Mária, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke azon a díszülésen, amelyen arról emlékeztek meg, hogy épp egy évszázada, 1912. szeptember 15-én avatták fel a szabadkai városháza épületét. – Remélem, ez a csoda száz év múlva is itt fog állni, hogy utódaink is méltán legyenek rá büszkék, ezért óvjuk és ápoljuk szeretettel – zárta beszédét a képviselő-testület elnöke. Modest Dulics, Szabadka polgármestere arra emlékeztetett, hogy egy évszázada vannak jelen a szebbnél szebb szecessziós épületek Szabadka belvárosában, de közülük is kiemelkedik páratlan külcsínével a száz éve elkészült városháza. Ugyanakkor épültek fel Palics legjellegzetesebb épületei, amelyek ezt a tóparti települést divatos nyaralóhellyé, exkluzív gyógyfürdővé tették. Bela Duranci neves művészettörténész ragyogó előadást tartott a szecesszió megjelenéséről városunkban. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Palicsi-tó partján a szintén páratlan szépségű és értékű Bagolyvár nagyon rossz állapotban van, holott ez az objektum olyan, mint az őrbódé a kaszárnya mellett: kisebb létesítmény ugyan, ám jelentősége ugyanakkora. A szabadkai Népszínház magyar és szerb társulatának tagjai alkalmi összeállítással idézték fel a városháza építésének legjelentősebb momentumait, az előadást Mezei Zoltán rendezte, Bosko Krstics Városháza, a szabadkai csoda című könyve alapján. A városháza díszbejáratánál táblát avattak, amelyről az épület legfontosabb ismérveiről értesülhetnek a turisták. A városházán tartott ünnepség után a városvezetők a vendégeikkel Palicsra látogattak. Mint azt Vass Géza, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója kiemelte, száz évvel ezelőtt, 1912. szeptember 15-én adta át az akkori városi hatalom a polgároknak a palicsi fürdőkomlexumot is, ami a Víztoronyból, a Vigadó épületéből, a Zenepavillonból és a Női-fürdőből állt. „A palicsi fürdőkomplexumot is ugyanazok tervezték, mint a Városházát. Komor és Jakab azért is kapta meg mind a két projektumot (városházát és a palicsi fürdőkomplexumot), hogy ezek az épületek egy egységes egészet képezzenek” – magyarázta Vass Géza. Mint hozzátette: Nagy előnye Palicsnak, hogy számos olyan épülete van, amelyet több mint 100 évvel ezelőtt építettek. Az ilyen örökség ritkaság Európában. Azt gondolom, hogy ennek a generációnak jut az a szerep, hogy a komplexum nyújtotta lehetőségeket kihasználja.

A Városháza Szabadkán 1912-2012 című monográfia ünnepélyes bemutatója zajlott még 14-én este a Városháza dísztermében. A könyv szerzői Gordana Prcsics Vujnovics, Ninkov Kovacsev Olga, Dömötör Gábor, Stevan Macskovics, Halász Tibor, Tatjana Segedincseev, Aleksandar Jeftics és Maja Rakocsevics. A magyar és szerb nyelvű kiadvány a szabadkai városháza felépítésének századik évfordulójára készült. A könyvbemutatót a szabadkai Történelmi Levéltár, a szabadkai Városi Múzeum és a Községközi Műemlékvédelmi Intézet szervezte.

(Forrás: Magyar Szó)