|
 2012.09.21.
A Benes-dekrétumról tárgyal az Európai
Parlament szakbizottsága
A dekrétumok következményeit ma is elszenvedi a felvidéki
magyarság, akárcsak a negyvenes éveket követően
Brüsszelben
szeptember 20-án vitatják meg a Benes-dekrétumok ellen benyújtott
petíciót. Juhász Imre, európai jogi szakjogász, a petíció
egyik kezdeményezője nyilatkozott a vérható eseményekről.
„Ez
a második próbálkozás, 2008 áprilisában egy nagyobb társadalmi
megmozdulás keretében átadott petíció ugyanis nem járt
sikerrel. Akkor 170 civil szervezet nevében közel 50 ezer aláírással
nyomatékosított a Benes-dekrétumok elleni petíciót nyújtottak
be civilek és közéleti személyiségek a strasbourgi Európai
Emberi Jogi Bíróságon, köztük Wittner Mária országgyűlési
képviselő, Andrásfalvy Bertalan volt kulturális miniszter, Fehér
Csaba szlovákiai és Hunyadi István strasbourgi történész,
Hahn-Seidl Alida a Hunnia Baráti Kör részéről és jómagam az
egykori Civil Jogász Bizottság tagjaként. A jogfosztó
rendeletek ellen tiltakozó dokumentumban többek között kértük,
hogy az Európai Parlament tűzze napirendre a Benes-dekrétumok,
a Szlovák Nemzeti Tanács és egyéb (cseh)szlovák hivatalos
szervek által a kérdéses időszakban alkotott, és a magyar és
német kisebbséget súlyosan diszkrimináló jogszabályok ügyét,
valamint a parlament vizsgálja meg azok európai uniós
jogrendszerrel való összeegyeztethetőségét. A petíció átadását
akkor világszerte tüntetések kísérték, békés tiltakozást
tartottak Szlovákia helyi nagykövetségeinél Európa számos városában,
az Egyesült Államokban és Kanadában is" – emlékezik
Juhász Imre.
A
dekrétumok egy része összeegyeztethetetlen az uniós alapszerződéssel
és az alapjogi chartával, ennek ellenére a szlovák parlament
2007-ben, már uniós tagállamként, erősítette meg sérthetetlenségüket,
mintegy kőbe vésve azokat az emberi jogi jogsértéseket,
amelyek 1945-ben, az akkori Csehszlovákiában élő magyarok és
németek ellen irányultak. „Az Európai Uniót jellemzi,
hogy szava sem volt eddig a kollektív bűnösség elve alapján készült
jogszabályok szlovákiai megerősítése kapcsán. Az új petíció
felépítésében, jogi érvrendszerében is más, mint az előző"
– mondja Juhász Imre. Hozzátesz: „Igyekeztük a
gyermekbetegségeket kiküszöbölni és megelőztük néhány
ismert, az érdemi vizsgálatot elutasító EU-s panel alkalmazásának
a lehetőségét. Fontos megemlíteni, hogy míg Csehország uniós
csatlakozásakor az EU vizsgálta a Benes-dekrétumokat, Szlovákia
esetében ez már nem történt meg. Az egykori Csehszlovákia két
utódállamának 1945-ben sem volt azonos a jogrendszere, mint
ahogy nem azonos ma sem. A Benes-dekrétumokat nem szabad egyfajta
jogtörténetként szemlélni, hiszen nagyon sok tekintetben ma is
az élő jog részét képzik (pl. szlovák háborús bűnösök büntetlensége),
és a dekrétumok következményeit ma is elszenvedi a felvidéki
magyarság, akárcsak a negyvenes éveket követően. Ezek miatt
is fontos, hogy az Európai Unióban most napirendre vették a kérdést"
- tette hozzá az európai jogi szakjogász. A petíció benyújtói
bíznak benne, azzal, hogy most az EP napirendre tűzi ezt a kérdést,
nemzetközi figyelmet kaphat a téma és sikerül a bizottsági
meghallgatáson a Benes-dekrétumok megtárgyalását egy szakmai
vitává tenni.
(Forrás:
felvidek.ma)
|
