vissza a főoldalra

 2012.09.21. 

Az első bűnelkövetés mind fiatalabb korra tevődik

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az illegális migránsok ügyében indított eljárásokra évente kb. 200 millió forintot fordít

Komplex társadalmi problémákat csak komplex módon lehet kezelni, így a bűnmegelőzés vagy az áldozatvédelem sem kezelhető csak rendészeti, vagy csak szociológiai kérdésként - mondta a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára egy augusztus 28-ai budapesti konferencián. Felkai László, a Tett - program az áldozatokért és a tettesekért elnevezésű, közel 2,2 milliárd forintos európai uniós projekt záró rendezvényén arról beszélt, hogy a cél érdekében fel kell mérni, és egységes rendszerbe kell összefogni a közigazgatás és a tudomány valamennyi érintett területét.

A Tett-programmal kapcsolatban a Belügyminisztérium Sajtóosztálya szerkesztőségünk számára a következőket nyilatkozta: „A rendszerváltást követően robbanásszerű emelkedő tendenciát mutatott a bűncselekmények száma, ez az ezredforduló utáni években lassú csökkenésnek indult. A csökkenés ellenére nyilvánvaló vált, hogy az első bűnelkövetés mind fiatalabb korra tevődik, valamint igen magas az elkövetők visszaesésének, bűnismétlésének aránya. A projekt megvalósítását indokolta az is, hogy megfelelő színvonalú közbiztonság nem alakítható ki kizárólag a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás hagyományos eszközrendszerével: a büntetések szigorításával, a szabadságvesztésre ítéltek számának növelésével, térfigyelő kamerák telepítésével. Így jelentek meg az ún. resztoratív igazságszolgáltatás elemei a projektben: jóvátételi programok, közösségi foglalkoztatók.”

Arra a kérdésre, hogy tanulmányozták-e, hogy a Tett-projekt elemei, módszerei mennyire váltak be más EU-s tagállamban, a BM Sajtóosztályától ezt a választ kaptuk: „Európa különböző országaiban működő áldozatsegítő diszpécserszolgálatokról összefoglalóan elmondható, hogy az európai áldozatsegítő segélyvonalak feladatkörüket tekintve hasonlítanak a magyarhoz. Eltérések főképp a szolgálatok ügyeleti idejében fedezhetők fel. Jogi tanácsadás terén az osztrák és a finn szolgálatok esetében említhető meg nagyobb különbség a magyar gyakorlathoz képest, hiszen ezek az európai országok nemcsak a segítségnyújtó szervekhez irányítják, hanem konkrét jogi tanácsadásban is részesítik a hívót. Az önkéntességnek elsősorban Európa nyugati régióiban van hagyománya, így az áldozatsegítésbe bevont önkéntesekre vonatkozó tapasztalatok is főként innen erednek. Kiemelt jelentősége van a Fehér Gyűrű Egyesületeknek, melyek az 1970-es évek elején Németországban és Angliában jöttek létre. Ezt követve a kialakult minta alapján Nyugat-Európa 15 országában szerveződött hasonló egyesület. A reintegrációval kapcsolatban hazai tapasztalatokra építettünk. A 20 év alatt összegyűlt reintegrációt segítő szakmai elemeket összegyűjtve új rendszerben alakítottuk ki a jelenleg is működő programot, kiegészítve a három szakmaterület (büntetés-végrehajtás, munkaügy, pártfogó felügyelet) együttműködésének protokolljával, a szükséges szakmákon átívelő módszertannal.”

Azt megértjük, hogy lényeges, az elítéltek szabadulásuk után dolgozzanak, kerüljenek be a munka világába. De ki garantálja azt, hogy valaki „örömmel” foglalkoztat egy frissen szabadultat?- tettem fel a kérdést a sajtóosztály illetékesének. „A büntetés-végrehajtási szervezet a szabadult fogvatartottak nyomon követését érdemben nem tudja kontrollálni”.  –kaptuk a választ. „A reintegrációs alprojektben közreműködő partnerszervezetek egyik innovatív feladata, hogy a szabadult fogvatartottak számára munkaerő-piaci tanácsadást, álláskeresési technikák oktatását valósítsák meg. Konkrét adatokkal rendelkeznek arra vonatkozólag, hány projektben részt vett fogvatartott tartott igényt ezen szolgáltatásokra szabadulását követően. A szakmaképzéseket a munkaügyi központokkal egyeztetve úgy választottuk ki, hogy az adott térségben keresett, kurrens szakmákat tanulhassanak a fogvatartottak – természetesen a börtönök adottságaihoz képest.” A társadalom jelentős hányada szerintem még mindig úgy vélekedik, hogy minek költ az állam az ő adóforintjaiból is egy bűnöző megsegítésére. Erre a felvetésre a következő választ kaptuk: „Az elítéltek szinte kivétel nélkül szabadulnak egyszer. Sem az egyénnek, sem a családnak, sem a társadalomnak nem mindegy, ezt milyen fizikai és mentális állapotban teszik, van-e esélyük arra, hogy munkát találjanak, és abból tartsák el magukat, ne bűnözésből.”

            A másik témánk az illegális bevándorlás kérdése. Nemrég az illegális bevándorlásról és a Duna menti országok biztonságpolitikai együttműködéséről tárgyalt Pintér Sándor belügyminiszter bajor kollégájával, Johann Hermann-nal Budapesten. Mindketten beszéltek arról, hogy fontos a főleg Afrikából és Ázsiából az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlás visszaszorítása. Hazánk milyen nagyságú költségvetési forrásokat kénytelen áldozni az illegális migránsok ügyének kezelésére? „A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az illegális migránsok ügyében indított idegenrendészeti eljárásokra évente megközelítőleg 200 millió forintot fordít, mely magában foglalja a külföldiek kiutasításának végrehajtásával összefüggésben felmerülő költségeket (pl. repülőjegy, illeték, kísérő személyek költségei), valamint a Hivatal által működtetett közösségi szállás költségeit (pl. a közösségi szálláson elhelyezett külföldiek élelmezése, a rezsiköltségek, bérköltségek). A kiutasított személyek kiutazásával kapcsolatosan felmerülő költségeket a jogszabály rendelkezése alapján a külföldinek kell viselnie, azonban fedezet hiányában a Hivatal megelőlegezi a felmerülő költségeket.”- kaptuk meg a BM Sajtóosztályától a választ.

2014 végére a nyugati koalíció harcoló alakulatai elhagyják Afganisztánt. Nem kell attól tartani, hogy így megnő a bevándorlók száma? „Évek óta jellemző, hogy növekvő arányban hagyják el hazájukat az afgán állampolgárok, ezért kizárni nem lehet annak lehetőségét, hogy a biztonsági helyzet romlása esetén tovább növekszik az afgán migránsok száma.”– közölte szerkesztőségünkkel a Belügyminisztérium Sajtóosztálya.

Medveczky Attila