|
 2012.09.21.
Közös árvízvédelmi program svájci támogatással
Az árvízi védekezéshez nélkülözhetetlenek a pontos tervek
és nyilvántartások
Közös tiszai árvízvédelmi
programot készít a debreceni székhelyű Tiszántúli Vízügyi
Igazgatóság (Tivizig) és miskolci székhelyű Észak-Magyarországi
Vízügyi Igazgatóság (Émvizig); a 93 millió forintba kerülő
projektet a Svájci-Magyar Együttműködési Program 79 millió
forinttal támogatja.
Miről szól maga a projekt, és a folyó mely szakaszát
érinti?- kérdezem Bara Sándort, a Tiszántúli Vízügyi
Igazgatóság igazgatóját.
–A projekt pontos címe a Tivizig és az Émvizig kezelésébe
tartozó tiszai szakaszok védelmi terveinek a korszerűsítése.
Azért erről a két vízügyi igazgatóságról van szó, mert a
Tisza bal partján mi, míg jobb partján az Émvizig bír illetékességgel.
A projektben említett terület pedig a Tiszafüred és Rakamaz
– azaz Tokaj – közti szakaszt érinti. Azért célszerű ezt
a munkát így elvégezni, mert a repülőgépről rögzített,
lefényképezett terepmodellbe egyaránt belefoglaltatik a bal-és
a jobbpart létesítményrendszere. Tehát a pályázat a Svájci-Magyar
Együttműködési Program támogatásával jött létre és a
projekt fő tevékenysége a méréssorozat, az adatok előállítása,
és az árvízvédelmi tervek átdolgozása. A támogatási szerződést
tavaly írtuk alá ,és a projekt befejezése 2012 vége. 93 millió
az összköltség, de úgy, hogy számunkra 100%-os a támogatás
intenzitása, tehát az önrészt nem a két intézmény, hanem a
magyar állam tette hozzá.
Hogyan valósul meg a program?
–Egy repülőgépről a szakasz felett kétféle felvételt
készítenek. Az egyik az ún. lézerszkennelés, ez a domborzat
és a domborzatra épített tereptárgyaknak a magassági
viszonyait és a vízszintes koordinátáit méri fel. A másik az
ún. hiperspektrális felvétel, ami a terepen lefényképezett képpontokat
értékeli ki. Minden egyes képponthoz tartozik egy függvénygörbe,
ami alapján meg lehet mondani, hogy vízről, erdőről, vagy éppen
épületről van szó. Ezzel a felvétellel tudjuk megtekinteni,
hogy hol és mennyire benőtt a hullámtér, ahogy azt is, mennyi
a hullámtérben lévő fatömeg. Mindez a lefolyási viszonyok
elemzéséhez szükséges. Miután az egy berepülés során elkészül
a két légi felvétel, digitális terepmodellt készítenek el a
kapott adatokból. A terep, ill. domborzatmodellből már egy
olyan adatbázist lehet létrehozni, amiből számunkra a nagyon
szükséges hossz-és keresztszelvényeket előállíthatjuk tetszőleges
helyen. Amikor ezt a munkát az 1970-es években elvégezték,
akkor kézi szintező műszerrel mérték végig a töltést, s
ebből készítették el hagyományos rajzlapra rajzolva a munkarészeket.
A mai napig ebből fénymásolunk, ha szükségünk van újabb
hossz-szelvényre. Keresztszelvényeket akkor 500 méterenként
vettek, mert az nagyon munkaigényes a többszöri átállás
miatt. Most a felmérés eredményei alapján elkészült
terepmodellből egy digitális rendszerrel bárhol tudunk, akár méterenként
is keresztszelvényeket előállítani a töltésről. Ehhez természetesen
elkészülnek a tervezői leírások és a műszaki dokumentáció
is. A mostani módszer a réginél azért jobb, mert lesz egy
korszerű, pontos felmérésünk. Másrészt olyan digitális
adathalmazt kapunk, ami megkönnyíti a munkát. Ezekkel együtt a
nyilvántartási terveinkben az adatelérés, a feldolgozás, a
javítás nagyon gyorssá válik.
A Tivizig munkatársai megtanulták a program használatát?
–Azt a programot, amivel feldolgozhatók a felmérés
eredményei, már ismerik kollégáink. A hossz-és keresztszelvények
előállításai már nem igényelnek plussz ismereteket, mindezt
azok használják, akik kint védekeznek a gáton, és például látni
akarják, hogy a vízállás mennyire lesz közel a töltés tetejéhez.
Természetesen az igazgatóság központjában is használjuk a
hossz-és keresztszelvényeket, ha tudunk konzultálni a védvonalon
dolgozó munkatársakkal, akkor egyazon rendszerből vonjuk le a következtetéseket.
Ugyanígy használja ezt az Országos Műszaki Irányító Törzs
is, aminek munkatársai szintén ugyanabból az adathalmazból
dolgoznak, mint mi.
Az a tény, hogy az ukrán kormány tavaly óta nem
hajlandó tovább finanszírozni a 2015-ig kidolgozott Tisza árvízvédelmi
program költségeit, mennyiben befolyásolja a tervet?
–A terv sikerének ennek semmi köze. Egyszerű
hasonlattal élve: 1973-ban idő-és munkaigényesebb volt a
habverés, mint korunkban. Esetünkben a módszerekről, a pontosságról,
a jobb használhatóságról, a gyors adatelérésről, feldolgozásról
van szó. A laikusok a védekezést úgy képzelik el: hordják a
homokzsákot a gáton. Elismerem, ez a leglátványosabb rész, de
valójában sokkal többről szól mindez, hiszen az árvízi védekezéshez
nélkülözhetetlen ,hogy pontos tervek és nyilvántartások álljanak
rendelkezésre. A védekezésnek a jogi háttér is a része, tehát
egy sok részből álló feladatról van szó. A most megpályázott
összeg nem is tesz lehetővé nagymérvű gyakorlati beavatkozásokat.
Vannak más projektjeink, ami alapján töltéserősítést végzünk,
de a mostani a nyilvántartásaink korszerűsítéséről szól.
A folyó többi szakaszára is jó lenne ilyen programra
pályázni?
–Természetesen, hiszen amíg a Svájci-Magyar Együttműködési
Program nyitva tartja azt a lehetőséget, hogy befogad jó elképzeléseket,
addig mindenki pályázhat. Vannak olyan vízügyi igazgatóságok,
amik ugyanennek a programnak más elemeire pályáztak, például
mobilgátra. Tehát mindenki azt célozta meg, ami számára a
legfontosabb.
Medveczky Attila
|
