|
 2013.04.12.
Biztosított a magyar hadisírok védelme
Első világháborús veszteségeink nyilvántartását az 1950-es
években megsemmisítették
Felmérést indít a Honvédelmi Minisztérium (HM) a Belügyminisztérium
(BM) közreműködésével a Magyarország területén található
hadisírokról és hősi emlékművekről. Hasonló jellegű adatkérés
legutoljára 1948-ban történt. 2006-ban az akkori hadisírgondozó
iroda megkereste az önkormányzatokat, akkor törvényi kötelezettség
hiányában mindössze egyharmaduk küldte meg az adatokat.
Az Országos
hadisír felmérés program az
első világháború közelgő, századik évfordulója alkalmából
induló megemlékezéssorozat miatt különösen fontos. Ez azt
jelenti, hogy főleg az első világháborús hadisírokra, emlékművekre
koncentrálnak, vagy ez a felmérés más időszakokra is
kiterjed? – kérdezem Maruzs Roland őrnagytól, a HM Katonai
Hagyományőrző és Háborús Kegyeleti Főosztály osztályvezetőjétől.
–Komplex felmérésről van szó, így az 1848-49-es időszaktól
a II. világháborúig vonatkozik a magyarországi hadisírok és
hősi emlékművek számbavétele. Nem csak a magyar, hanem a hazánkban
található külföldi katonák nyughelyeit is fel szeretnénk térképezni,
– a neveket is bekérjük adatbázis formában. A II. világháború
idejéről csak a magyarokra vonatkozólag, az I. világháborúból
viszont az összes nevet. Ennek az a magyarázata, hogy az I. világháborús
sírokon a külföldi állampolgárok és hadifoglyok nevét
sokszor magyarosították. Így a fenntartók nem tudják csak a névről
eldönteni a nemzetiséget. Ilyen jellegű felmérés még nem történt
Magyarországon. 1948-ban volt hasonló próbálkozás, és központi
akarat erre, mikor a vármegyék megkapták az utasítást arra,
hogy írják össze a területükön lévő II. világháborús sírokat,
de az a felmérés közel sem volt olyan szintű, mint a mostani.
A külföldi országokkal
is felveszik a kapcsolatot a felmérés miatt?
–Nem, ez csak belföldre vonatkozik, ahogy a jogszabályok
megengedik. S ha már a törvényeknél tartunk, a legelső lépcsőfok
az volt, hogy a parlament módosította a temetkezési törvényt.
2012. január 1-jétől lépett életbe ez a módosítás, amely
megadja számunkra a jogot az adatbekéréshez. A következő lépcsőfok
a felmérés, ami idén le is zajlik. Ezt követi a felújítási
program.
Milyen módszert
alkalmaznak a hadisírok felméréséhez?
–Olyan táblázatos (excel) adatlapot készítettünk,
aminek kitöltése könnyű, logikus. A temetőre vonatkoztatva
alapadatokat kérünk, meg kell jelölni a fenntartót, a
kapcsolattartó személyt, és a hadisírokra vonatkozó adatokat
is.
Miért volt szükség a
Belügyminisztériumot is bevonni a programba?
–Mert a BM-nek van olyan informatikai rendszere, ami által
minden önkormányzathoz eljutathatjuk adatlapjainkat. Ezután kész,
komplex adatbázist kapunk az ország teljes területéről.
Amennyiben a hadisírok
romos állapotban vannak, honnan lesz forrás a felújításhoz?
–A felmérés lényege, hogy megtudjuk, mennyi magyar hadisír
van Magyarországon, mert erről csak becsült adatokkal rendelkezünk.
Az adatlapokon kívül fotókat is bekérünk, amin kiderül,
milyen állapotban vannak a sírok, emlékművek. Kiértékeljük
az adatokat, és bízom benne, hogy az első világháborús évforduló
kapcsán lesz kormányzati akarat a felújításhoz forrást
biztosítani.
Tudtommal 1948 után több
katonai sírkertet, temetőt leromboltak. Rákoskeresztúron például
több mint tízezer elesett katona nyughelyéül szolgáló temetőt
parcelláztak föl az ’50-es években. Van-e arra mód, hogy számukra
emlékoszlopot, jelképes nyughelyet állítsanak?
–Egyik célunk, hogy a felszámolt katonai temetőkben
nyugvóknak legalább a neveik ne vesszenek feledésbe. A feladat
nem könnyű, mert az első világháborús veszteségeink nyilvántartását
az 1950-es években megsemmisítették. 1955-ben felmérték a
budapesti hősi temetőket, hadisírokat és érdekes módon a II.
világháborús sírok egy részét meghagyták, de az akkori kőbányai
temető első világháborús, hősi sírjainak dossziéjára azt
írták: a 30 éves porladási időszak lejárt, rájuk lehet
temetni. A neveket pedig Bécsből, a Kriegsarchivból tudjuk csak
visszaszármaztatni, ami nem egyszerű, mert német nyelvű nyilvántartásról
van szó, és újra fel kell építeni az adatbázist.
Medveczky Attila
|
