vissza a főoldalra

 

 

 2013.04.12. 

Meggyógyul Buda szíve

A II. kerület minden működtetést és fejlesztést hitel felvétele, valamint kötvénykibocsátás nélkül végez

Február végén hallhattunk először arról, hogy a kormány lebontaná az egykori Ipari Minisztérium nyolcemeletes Margit körúti irodaházát. Az 1971-ben, a szocializmus egyik presztízsberuházásaként átadott épület lebontásának hírét dr. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és dr. Láng Zsolt II. kerületi polgármester március 21-én sajtótájékoztatón erősítette meg. A Mammut Bevásárlóközpont szomszédságában álló területhez évtizedek óta rossz emlékek tapadnak – az irodaház helyén álló korábbi épület az 1800-as évek végétől börtönként funkcionált, amelyben történelme során leginkább politikai foglyokat tartottak fogva.

 Buda egyik legproblémásabb zárványa volt mindig a Széll Kálmán tér, a Millenáris, a korábbi Kohó- és Gépipari Minisztérium épülete, valamint a környező telkek által határolt terület. Most megoldódik e kerületrész rendezésének az ügye? – kérdezem dr. Láng Zsolttól, a II. kerület polgármesterétől, a kerület országgyűlési képviselőjétől.

 – Nagyon bízom benne, hogy komoly változás történik az Ön által említett területen. Buda szívében úgy köszöntöttek ránk a ’90-es évek, hogy – az akkor még – Moszkva téren balkáni állapotok uralkodtak, valamint a Ganz Gépgyár ipari csarnokai és a régi minisztériumi épület csúfították a területet. Az első komoly lépést a terület rendezése érdekében 2001-ben az első Orbán-kormány tette meg: a Ganz Gépgyár helyén létrehozta a Millenárist, amely közkedvelt, szép, zöld park lett. A második Orbán-kormány pedig előteremtette a szükséges pénzt a Széll Kálmán tér rekonstrukciójára, amelynek tervpályázata múlt év végén zárult le. A térség megújításának folyamatába illeszkedik, hogy a nemrég megszületett kormányhatározat értelmében hamarosan lebontják a 120 méter hosszúságú minisztériumi irodaépületet. Helyén nem újabb bevásárlóközpont épül, hanem közpark, és amennyiben a hatósági, szakértői vizsgálatok lehetővé teszik, akkor többszintes mélygarázs szolgálja a környék kulturált parkolását. A tervek megvalósulásával méltó központja lesz Budának az ön által is zárványként említett terület.

 Az mondják: egészségügyi okokból is szükség lenne az irodaház elbontására. Igaz, hogy a minisztérium épülete szélfogó volt?

 – Az Államigazgatási Főiskolán – közel húsz éve – a fenntartható fejlődés témakörében Budapest légszennyezéséről írtam a szakdolgozatomat. Már akkor egyetértett abban a szakirodalom, hogy Budán az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma, hogy a Hűvösvölgyből érkező szél a minisztériumi épület tömbje miatt nem jut el a Margit körútra. Éppen ezért a Margit körúton a Kis Rókus utca betorkollásánál a legnagyobb a károsanyag-kibocsátás koncentrációja. Ezért is várok Bel-Budán jelentős életminőség-javulást az épület bontásától.

 Mikor kezdődhetnek el a bontási munkálatok?

 – Korai lenne pontos ütemezésről beszélni, hiszen költségbecslést kell készíteni, valamint azt is meg kell vizsgálni, hogy mely épületek bonthatók. A területen két olyan csarnok található, amelynek bizonyos része ipari műemlék – a szakértők annak idején azt mondták, hogy itt lehet megcsodálni az iparosított Buda műemlékeit. Ma azonban ezek jobbára pusztuló épületek, érdemes tehát megfontolni, hogy levegyék róluk a védettséget. Bízom benne, hogy idén kezdetét veszi a munka, és 2014-ben már láthatóvá válik az átalakulás.

 Milyen forrásból valósítanák meg a projektet?

 – A kormányhatározat szerint a kiürítés költségét a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak kell előteremtenie, míg a bontás és a későbbi rendbetétel a Nemzetgazdasági Minisztérium feladata. A jelenlegi tervek szerint, a mélygarázs kialakítása uniós forrásból valósulhatna meg. A Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) keretében – a Széll Kálmán téri átalakításhoz kapcsolódóan – lehetne erre pénzeket átcsoportosítani. A határozat arról is rendelkezik, hogy a Belügyminisztérium, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kezdje el annak előkészítését, hogy az építkezést kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítsák. Ha ez megtörténik, akkor sokkal gyorsabb ütemben valósulhat meg a terület átalakítása.

 Ha már a pénzügyeknél tartunk: a II. kerületi képviselő-testület idén is ellenszavazat nélkül fogadta el a költségvetését, amelynek főösszege 14,6 milliárd forint. Ilyen nagy az egyetértés a kerületben a pártok között?

 – Valóban kevés olyan önkormányzat van – kivéve talán a kisebb, jobbára független képviselőkből álló testületek által irányított településekét –, ahol már 7 éve ellenszavazat nélkül fogadják el a költségvetést. Ennek több oka van. Az egyik, hogy a II. kerület minden működtetést és fejlesztést hitel felvétele, valamint kötvénykibocsátás nélkül végez, fejlesztéseink önerőből és pályázati források felhasználásával valósulnak meg. A biztonságos működtetéshez azonban az is kellett, hogy két év alatt „ledolgozzuk” azt a 400 millió forintos működési hiányt, amellyel 2006-os polgármesterré választásomkor átvettük a kerület irányítását. A másik ok, hogy miután precízen összeállítjuk a költségvetést, minden alkalommal kikérjük az ellenzék véleményét. Most 12 módosító indítványt adott be az ellenzék, és azokat, amelyek jobbítják a költségvetést, be is fogadtuk.

Sokszor panaszkodnak, hogy a kultúra a mostohagyerek, és csak a maradványelv alapján jut pénz a kultúraközvetítő intézményekre. Ez elmondható a II. kerületre is?

 – Azokra a területekre, amelyek a lakosok életminőségét javítják, minden évben igyekeztünk nagy hangsúlyt fektetni. Ilyen az iskolai, óvodai, bölcsődei ellátás és a férőhelyek bővítése, valamint a kultúraközvetítő intézmények működtetése. Kerületünkben két jelentős, országos hírű kulturális intézmény, a Klebelsberg Kultúrkúria és a Marczibányi Téri Művelődési Központ nyújt színvonalas programokat a kultúra és a művelődés szinte minden területén. Önkormányzatunk évente több millió forintos forrást biztosít az egyházi iskolák, épületek felújításához is, mert az egyházak az iskoláikon és közösségteremtő programjaikon keresztül sokkal értékesebbé teszik az emberek életét.

 Olvasom, hogy március 16-án érkezett meg a moldvai Ferdinándújfaluba a II. Kerületi Önkormányzat több ezer kötetes könyvadománya. Kerületi gyűjtést rendeztek a csángóföldi település javára?

 – A Fidelitas Nemzetpolitikai Munkacsoportjának akciójához csatlakoztunk. Ők különböző adományokat vittek ki Csángóföldre. Kerületünkben felszabadultak egy hajdani antikvárium könyvei, és Pákozdi Judit, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke is megerősített abban, hogy Ferdinándújfaluban, ahol egyre kevesebben beszélik a magyar nyelvet, nagy értéke van egy olyan 2500 kötetes gyűjteménynek, amelyet a magyar tanárok használhatnak az iskolán kívüli foglalkozásokon.

 

Medveczky Attila