vissza a főoldalra

 2013.04.12. 

Megfosztva állampolgárságuktól, idegenként a szülőföldjükön

A módosított jogszabályok nincsenek összhangban az Európai Egyezménnyel sem

A Nyitrai Kerületi Rendőrség helyben hagyta, azaz törvényesnek tartja, hogy pénzbírságot szabtak ki Dolník Erzsébetre, Kassai Gyulára és Gubík Lászlóra. A három személy a lévai rendőrség 2013. január 8-án kelt határozatai értelmében kihágást követtek el, mivel szlovák állampolgárságuk elvesztése miatt kötelesek lettek volna leadni személyi igazolványukat.

 Milyen jogszabály alapján kellett volna Dolník Erzsébetnek, Kassai Gyulának és Gubík Lászlónak leadniuk a személyi igazolványukat? – kérdezem Dr. Nagy Tibor érsekújvári ügyvédet.

 –A szlovák személyi igazolványokról szóló törvény megszabja, hogy az állampolgár, aki elveszti a szlovák állampolgárságát, köteles haladéktalanul leadni a rendőrségen a személyi igazolványát. Ügyfeleim kötelességüket teljesítették, mikor 2011 nyarán bejelentették a Nyitrai Körzeti Hivatalban, hogy megszerezték a magyar állampolgárságot. Ha ezt nem tették volna meg, büntetést szabtak volna ki rájuk. Ezután a hivatal ezt a tényt automatikusan jelentette a rendőrségnek, aki kimondta, hogy kötelesek leadni a személyi igazolványukat, mert azáltal, hogy magyar állampolgárokká váltak törvényből elvesztették szlovák állampolgárságukat. A Lévai Járási Rendőrség felszólította ügyfeleimet arra, hogy adják le a személyi igazolványukat, de ők nem jelentek meg az idézésen, hanem levélben hivatkoztunk a szlovák alkotmány azon passzusára, miszerint senkit sem szabad akarata ellenére megfosztani állampolgárságától. Így ők továbbra is szlovák állampolgároknak tartják magukat, s nem hajlandók leadni személyi igazolványukat.

 Ebből arra következtethetünk, hogy a szlovák állampolgársági törvény alkotmányellenes?

 –Minden egyes jogállamban a törvényeknek összhangban kell lenniük az alaptörvénnyel, tehát az alkotmánnyal. 2010-ben elfogadták a szlovák állampolgárságról szóló törvény módosítását. Mindez nem ésszerűségből, hanem politikai motivációból történt, mivel a magyar parlament elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. A szlovák módosítás szerint, aki önként felveszi egy idegen ország állampolgárságát, automatikusan elveszti a szlovákot. S így köteles leadni a személyi igazolványát. Ebből indult ki a rendőrség. Azt, hogy mindez összhangban van-e az alkotmánnyal, azt hivatalosan nem nekem, sem a rendőrségnek, hanem az alkotmánybíróságnak kell megítélni. A szlovák parlament 30 képviselője ez ügyben fordult beadvánnyal az alkotmánybírósághoz. Beadványaimban ismételten arra mutatok rá, hogy a módosított jogszabályok nincsenek összhangban a Szlovák Köztársaság alkotmányával, a nemzetközi előírásokkal, így az állampolgárságról szóló Európai Egyezménnyel sem. Ezért úgy értelmezem, hogy klienseim helyesen jártak el, mikor nem adták le a személyi igazolványukat.

 Ügyfelei tehát nem a 33 eurós bírságot tartották soknak, vagy egyszerűen az eljárást tartották inkorrektnek?

 –Igen, mert a 33 euró a kihágás miatt kiszabott büntetés. Hiszen azáltal, hogy nem adták le a személyi igazolványukat, a rendőrség szerint kihágást követtek el. Nem a pénzbírság a lényeg, hanem a kihágási eljárás körülményei. Arra kértem a rendőrséget a fellebbezésben, várjuk meg az alkotmánybíróság döntését. Hiába kértem az eljárás felfüggesztését, azt a Nyitrai Kerületi Rendőrség nem fogadta el.

 Ezután milyen jogorvoslatra van lehetőség?

 –Eddig az ügyben közigazgatási szervek döntöttek, s már további fellebbezésre nincs lehetőség, de jogorvoslatra igen, mégpedig a közigazgatási perrendtartás és a polgári perrendtartás értelmében a határozatok bírósági felülvizsgálatára. A Nyitrai Kerületi Rendőrség határozatának átvételétől számított 2 hónapon belül kell a felülvizsgálati kérelmet benyújtanunk az illetékes Nyitrai Kerületi Bíróságnak. A bíróság dönthet úgy, hogy újbóli közigazgatási eljárást kezdeményez, vagy elutasítja a beadványunkat. Mi azt akarjuk elérni, hogy szüntessék meg a közigazgatási szervek határozatait, és újbóli eljárás keretében nekünk adjanak igazat. Ha ez nem következik be, még mindig fordulhatunk a legfelsőbb bírósághoz.

 Milyen jogok illetik meg azokat, akik jelenleg Szlovákiában élnek, dolgoznak, tanulnak, és elveszítették a szlovák állampolgárságot?

 –Ők jelenleg Szlovákiában olyan idegen állampolgároknak számítanak, akik ideiglenesen tartózkodnak az országban. Elvileg be kéne jelentkezniük az idegenrendészeten is, úgy mikor valaki külföldről jön Szlovákiába munkát vállalni vagy vállalkozni. Ügyfeleimmel együtt ezt az állapotot nem ismerem el, diszkriminatívnak tekintetem és továbbra is azt hangsúlyozom: ügyfeleim nem veszítették el szlovák állampolgárságukat, továbbra is szlovák állampolgárnak vallják magukat, és ezért minden elérhető jogi lépést megteszek annak értelmében, hogy az igazunkat bebizonyítsuk  és ennek érdekében a megkezdett harcot tovább folytatjuk.

Medveczky Attila