vissza a főoldalra

 2013.04.19. 

Az építészektől nem kell félteni a műemlékeket

A felére csökkentettük az építési ügyintézés idejét

A kormány az építésügy és az örökségvédelem átfogó újjászervezési programja utolsó lépéseként új háttérszervezet létrehozásáról döntött. Az új intézmény – teljes nevén Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. –területfejlesztési és -rendezési, valamint építésügyi és műemlékvédelmi közfeladatokat lát el a jövőben. Szerkesztőségünk vendége Dr. Szaló Péter a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára.

 Miért volt szükség olyan megaintézmény létesítésére, ami egyszerre lát el területfejlesztési és -rendezési, valamint építésügyi és műemlékvédelmi közfeladatokat?

 –A Lechner Lajos Tudásközpont a Belügyminisztérium háttérszervezeteként olyan feladatokat lát majd el, amelyek nem feltétlenül kötődnek a napi államigazgatási gyakorlathoz, ugyanakkor nélkülözhetetlenek a magyar társadalom és gazdaság működése érdekében. Egy nagy építésügyi átalakításon vagyunk túl, hiszen megújult az épített környezet alakításáról, védelméről szóló törvény; tehát az építésügy egésze. Január 1-jétől új intézménystruktúra; a járás és a megyei kormányhivatalok rendszere alakult ki; életbe lépett az a jogszabálycsomag, ami az új törvény végrehajtását szolgálja, és új intézményeket vezettünk be. Ilyen az ÉTDR, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer, ami az elektronikus közigazgatás első jelentős állomása. Ehhez olyan befogadó intézmény kellett, ami ellátja a működtetés feladatait. Mindez nem előzmény nélküli, mert az Építésügyi Dokumentációs Központban korábban már összegyűjtöttük azokat a terveket, melyek a privatizációból még megmenthetők voltak, hiszen számtalan állami tervező céget privatizáltak, így pl. a Pécsi Tervező Vállalat anyagi örökre elvesztek számunkra. Továbbá az Építésügyi Dokumentációs Központban gyűjtjük a települések rendezési terveit is. Távlati elképzelésünk az építésügyi monitoring rendszer kifejlesztése. Ezáltal össze lehetne vetni az engedélyezésekkel és a tervekkel a tényleges építési folyamatokat, hogy megtudjuk: a településrendezési elhatározások miként érvényesülnek a valóságban. Ez igaz a parlament döntéseire, és például a Balaton kiemelt körzetben, ahol nagyon szigorú szabályokat fogadtattunk el a tó és az üdülőkörzet hosszú távú fennmaradása érdekében. Ami szintén lényeges, hogy az örökségvédelem a Belügyminisztérium irányítása alá került. Megszűnt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és hozzánk került a műemlékvédelem és a régészet felügyelete. Tavaly átdolgoztuk az örökségvédelemről szóló törvényt, új elemek jelentek meg benne; és a régészet és a műemlékvédelem hatósági rendszere is átalakult; beintegrálódtak az építésügyi hivatalokba. A megyeszékhely járásközpont településeken építésügyi és örökségvédelmi hivatalok működnek. A másodfokú hatósági feladatokat a műemlékvédelemmel kapcsolatban – minden megyében – a fővárosi és megyei kormányhivatalok egységes építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szerve, a régészettel kapcsolatban pedig – országos illetékességgel – a fővárosi kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala látja el. Mindezeknek a hátterét egy szervezet látja majd el, mert azok a kutatási és az örökség nyilvántartási feladatok – régészeti lelőhelyek adatbázisának működtetése, műemlékek nyilvántartása – , amiket korábban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látott el, július 1-jétől bekerülnek Tudásközpontba. Ehhez kapcsolódik egy olyan kutatási iroda, ami a nyilvántartásra és a különböző gyűjteményekre alapozva szolgáltat a minisztérium számára adatokat a műemlékké nyilvánítás, vagy éppen a törlés érdekében. Ezeket a dokumentumokat a jövőben a Lechner Lajos Tudásközpont szolgáltatja a számunkra.

 Az ellenzék azt szokta mondani a központok – gondolhatunk a Klebelsberg Központra – létesítésére, hogy centralizál a kormány. Mi erről a véleménye?

 –Centralizációról csak akkor beszélhetünk, amikor korábban helyi vagy térségi szereplők által ellátott feladatokat a központi kormányzat magához vonz. Esetünkben ilyen központosításról nem beszélhetünk, mert maradtak a hatáskörök. Az építésügyi hatósági feladatok eddig is állami feladatként jelentek meg, még akkor is, ha azok egy részét a jegyzők látták el. A jegyzőknél maradnak feladatok, de a járásokhoz új feladatok kerültek át. Tehát az állami feladat ellátásnak helye változott meg. A kulturális örökségvédelem eddig is centralizáltan működött, most egységesítés történt. A cél, hogy egységes módszerek és elvek alapján járjanak el az egész országban. Az állampolgár, a tulajdonos és a befektető érdeke, hogy részrehajlás nélkül, adott szabályrend szerint bírálják el ügyeit.

 Az új tudásközponttal új munkahelyek is létesülnek?

 –Munkahelyek átcsoportosításáról beszélhetünk, így a Fővárosi Kormányhivatalból, a korábbi KÖH-ből kerülnek át a Tudásközpontba szakemberek. Új munkahelyek nem létesültek, de feladatok viszont bővültek.

 A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egykori elnöke, Mezős Tamás úgy nyilatkozott, hogy „van olyan megye, ahol a megyeszékhely járási hivatalában dolgozó 20 építésügyért és örökségvédelemért felelős szakember közül egyetlen egy sincs, akinek műemlékvédelmi ismeretei lennének”. Mi erről a véleménye?

 –Az építészektől nem kell félteni a műemlékeket, hiszen a műemlékvédelem az építészet oldaláról született meg. A XIX. század második fele a műemlékvédelem első nagy korszaka, amikor építészeink felújították a régmúlt emlékeit. Ha világos, érthető szabályrendszert fogadtatunk el, akkor a hatásági feladatokat az építészek el tudják látni. Természetesen fontos a stílusérzék, így az örökségvédelmi hatóságnál dolgozóktól többet várunk el. Átrendeződés történt, mert a területi pótlékok különbözőképpen alakultak a járási és a megyei hivatalokban, viszont a kormánymegbízottak kompenzálták a béreket. Így aki vállalta a járási hivatalban az első fokú munkát, annak a bére kiegyenlítésre került. Az első fokú kollegák törekedtek a másodfok felé, így átmenetileg az első fokú, a járási szintű feladatok ellátására létszámhiány mutatkozott, de ez nem tartott örökké, mert sajnos túl sok építész van munka nélkül.

 Mekkora forrás áll a Tudásközpont működtetésére?

 –Hozzávetőlegesen 800 milliós évi bevétellel számolunk, illetve működési költséggel. Ebben benne van a Területfejlesztési és Területrendezési Információrendszer, az Építésügyi Dokumentációs Központ, az ÉTDR működtetése, Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartás és Örökségügyi Központ működtetése, és 20% körüli feladatot más tárcák megbízásából látnak el a kollegák.

 Hogyan esett a választás Lechner Lajosra? Ödön nevét sokkal többen ismerik.

 –A Lechner –család kiterjedt, és építészek számára jól ismert família. Lechner Ödön, mint nagyszerű építész, a magyar szecesszió úttörője mindenki számára közismert. De ő „csak” építész. Mi viszont olyan személyt kerestünk, aki az örökségvédelemmel, és a településrendezéssel is foglalkozott. Lechner Lajos volt az Országház építési munkálatainak utolsó ellenőre, és közreműködött Szeged városának újjáépítésében, emellett a főváros első rendezési tervének egyik alkotója volt.

 A területfejlesztésben, az építésügyben, a műemlékvédelemben dolgozók mikor érzékelhetik a változás pozitívumait?

 –A legjobban talán akkor érzik a változásokat, ha semmit nem észlelnek, ugyanis a január 1-jén beüzemelt elektronikus építésügyi hatósági rendszerben számos problémával találkoztunk. Próba nélkül vezettünk be egy rendszert, és üzemeltetés során jöttek elő olyan esetek, amire a fejlesztők nem is gondoltak. Most, a szerződésben foglaltak szerint, korrigálják a rendszer működését. Távlati tervünk: az elektronikus építési napló bevezetése október 1-jétől. A tesztfázis pedig már májusban elindul, a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége vállalta, hogy önként tesztelik a rendszert. Az e-napló központi helyen tárolt építési napló gyűjtemény, amibe az adatokat az eseményeket követően három nappal rögzíteni kell. Szeretnénk, ha olyan biztonsági fokkal működne ez a napló, hogy bizonyítékként lehessen felhasználni peres eljárások során.

 Ez az elektronikus ügyintézés csökkentheti az elátkozott bürokráciát is?

 –Azzal, hogy az eljárások sokkal gyorsabbak lesznek, jelentősen csökken a bürokrácia. Abban a percben, ahogy az építész feltölti a tervét az ÉTDR –rendszerbe, mindenki látja, akit kiértesít. Így a terv nem „utazik”, hanem értesítést kap a meglétéről az adott szakhatóság. S ezen kívül mindegyik szakhatóság látja a másik véleményét. Így a felére csökkentettük az építési ügyintézés idejét. Ezzel az új eszközzel lehetővé vált az is, hogy egy adatbázisba feltöltjük az építkezés összes dokumentumát. Ezután megkérdezi az építész, hogy minden rendben van-e, így megspóroljuk a hiánypótlás idejét. Mindezzel pénzt és időt takaríthatunk meg.

Medveczky Attila