vissza a főoldalra

 2013.04.19. 

Duna –stratégia a magas minőségű és olcsóbb közműszolgáltatásért

Megvizsgáljuk, hogyan lehet akár a gazdasági szereplők, akár a lakossági fogyasztók számára távlatilag a legalacsonyabb gázdíjakat biztosítani

Március 21-én tartották az 1838-as pesti árvíz 175. évfordulója alkalmából létrehozott emlékülést. Az esemény a 2013. évi Budapesti Víz Világtalálkozó előrendezvénye is volt. A Duna-stratégiának pedig kiemelt jelentősége van az árvízvédelemben és a vízminőség-védelemben. Medgyesy Balázs, az Európai Unió Duna-stratégia kormánybiztosa elmondta, hogy nagyon lényeges eleme a stratégiai együttműködésnek a Duna menti épített és természeti örökség fenntartása és a turisztikai lehetőségek kihasználása.

 A Duna-stratégiának, mint makro-regionális stratégiának milyen jelentősége van az árvízvédelemben?

 –Bár nagyrészt a folyók nagyvízi medrében védekezünk az árvizek ellen, az árvízi jelenségeket a teljes vízgyűjtőn és a folyók felsőbb szakaszain zajló folyamatok határozzák meg. A magyarországi folyószakaszokhoz tartozó vízgyűjtők nagyobb része határainkon kívül esik. A Duna makrorégió egyszersmind a Duna vízgyűjtője is. Árvízvédelmi szempontból ez egy funkcionális régió, az a területi egység, melyen a klímaváltozás,  a területhasználat, az árvízvédelem és a vízrendezés gyakorlata, fejlesztései, ezek kölcsönhatása meghatározza az árvízi biztonságot többek között a magyar folyószakaszokon is.

Ebben a tekintetben a Duna-régió stratégia egy előzmény nélküli együttműködési forma, amennyiben gyakorlatilag teljes körű eszközrendszert ad a részvevő országok kezébe az árvízvédelmi együttműködésre. Együttműködési fórumot biztosít, összehangolt stratégiák megalkotásának lehetőségét. Az EU árvízvédelmi szabályok végrehajtásába egyenjogú partnerként vonja be a vízgyűjtő nem európai uniós országait. Ennek többek között a Felső-Tisza-vidékén, ahol Ukrajna meghatározó szereplő, óriási a jelentősége Magyarország számára. A közösen meghatározott cselekvési programokhoz hozzá tudjuk rendelni az európai uniós fejlesztési forrásokat, gyakorlati fejlesztésekre lefordítva a közös stratégiát. Ilyen széles eszközrendszert eddig egyetlen egy nemzetközi intézmény sem kínált számunkra, ráadásul több, hazánk és a környező országok számára is nélkülözhetetlen területen. Ne feledjük el: egyes Tisza-szakaszok Európa árvízi szempontból legveszélyeztetettebb területei közé tartoznak, ahol az árvízi kockázatok jelentősen nőttek az utóbbi években, nem kis mértékben a magyar szakaszra gyakorolt hatásokat figyelmen kívül hagyó ukrajnai fejlesztések miatt. Mára a Duna Régió Stratégia keretében sikerült közös, az egész régió biztonságát szavatoló árvízvédelmi fejlesztési programot indítani az ukrán féllel. Fontos, hogy az összehangolt fejlesztéssel  a Magyarországon élő emberek, itt tevékenykedő vállalkozások árvízi biztonságát a határon túli beavatkozásokkal is tudjuk garantálni, mindezt jóval ésszerűbb költségekkel, versenyképesebb gazdaság kialakítása mellett tudjuk elvégezni, mintha magunkra volnánk utalva az árvízvédelemben.

 Ha jól tudom, többfajta cselekvési területről van szó. Hazánk mely cselekvési területek koordinálásában vesz részt?

 –A Duna régió stratégiában 11 prioritás terület van, s ezek közül háromban Magyarország társkoordinátor. A vízügyi területen ezek a vízgyűjtő gazdálkodási - vízminőség védelmi területek és a környezeti biztonság területe, amely magában foglalja az árvízvédelmet, az aszályok elleni védelmet, vagy az ipari biztonság kérdését. És a harmadik ilyen prioritás a fenntartható energia terület, ahol a földgáz vagy hagyományos energiahordozók mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a megújuló energiák, az energia hatékonyság. Mindhárom olyan kiemelt jelentőségű terület, amelyik a fejlesztések és stratégiák makroregionális összehangolásával nagyban hozzájárul Magyarországon a közmű szolgáltatások, ellátás biztonságához  illetve a rezsidíjak regionális piacok vagy éghajlatváltozás által meghatározott elemeinek lehető legalacsonyabb szinten tartásához.

 Tavaly nyáron kezdte meg működését a Budapesti Duna Kontakt Pont. Ennek mi a jelentősége és eddig mit tudtak elérni?

 –A Budapesti Duna Kontakt Pont az Európai Beruházási Bank és a magyar kormány közös szakértői irodája. Feladata, hogy a Duna Régió Stratégia terveiből kézzel fogható fejlesztések, hatékony és pénzügyileg is megvalósítható projektek szülessenek.A Budapesti Duna Kontakt Pont egyfelől abban működik közre, hogy a Duna régió stratégia projektjei hatékonyak legyenek, valóban kihasználják az együttműködésben, a tervezés összehangolásában rejlő lehetőségeket az energetikai, árvízvédelmi, környezetvédelmi és közlekedési fejlesztések terén.  Ezzel a projektek a régió versenyképességéhez járulnak hozzá. Másfelől a finanszírozásuk összehangolásában, különböző európai uniós illetve beruházási banki források biztosításában is közreműködik a szakértelmével, hogy a megvalósításuk ne ütközzön pénzügyi akadályokba a részvevő országok különböző finanszírozási rendszerei vagy pénzügyi adottságai ellenére se.

 Egyik cél a jólét megteremtése a Duna –régióban. Megfogalmazták, hogy konkrétan mit értenek jólét alatt?

 -A Duna Stratégia 11 prioritás területén az életminőség és jólét érdekében szerteágazó munka folyik. Egyfelől az élhető, egészséges Duna-régiót, a gazdag kulturális és természeti örökség megőrzését a Stratégia a hagyományos eszközökkel és a fejlesztéspolitika eszközeinek bölcs és értékeket szem előtt tartó alkalmazásával támogatja. Másfelől a stratégia hangsúlyos célja a versenyképesség javítása. Tizenegy területen más és más beavatkozások szükségesek a kultúra, a turizmus, a leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatása vagy az energetika területén. Hadd említsek egy energetikai példát, hiszen ez is egy olyan terület, amit Magyarország társkoordinál. Létrehoztunk egy olyan Duna-régiós gázpiaci modellt. Ez a modell optimalizálja, összehangolja a lehetséges a határkeresztező gázvezeték beruházások közös kiválasztását a gáz importárának hosszú távú csökkentése és az ellátás biztonságának javítása érdekében a régióban. Megvizsgáljuk, hogyan lehet akár a gazdasági szereplők, akár a lakossági fogyasztók számára távlatilag a legalacsonyabb gázdíjakat biztosítani. A modellt magyar szakemberek a 14 Duna Régió ország közreműködésével hozták létre, azt az Európai Bizottság és az Európai Parlament is kedvezően fogadta. A modell fontos szerephez jut a régió közös beruházási projektjeinek kiválasztásában uniós keretek között is. Hasonló regionális modelleket dolgozunk ki az ivóvíz-kezelés terén, ahol az ivóvíz hálózatok veszteségeinek a föltárásával, vagy éppen az ivóvíz szolgáltatók felkészítésével a klímaváltozásra a leghatékonyabb és az adott térségben legcélszerűbb gazdálkodási gyakorlatok távlatilag csökkentik az árakat és rezsiköltségeket.

 Ha végighajózunk a Dunán, abszolút nem mindegy, hogy milyen táj, milyen épületegyüttes kerül szemünk elé. A stratégián belül van-e lehetőség a Duna menti épített örökség rekonstrukciójára, turisztikai vonzerejének nagyobb kihasználására?

 –Nagyon lényeges eleme a stratégiai együttműködésnek a Duna menti épített és természeti örökség fenntartása és a turisztikai lehetőségek kihasználása. Kiemelt magyar kezdeményezés a Duna menti ökoturizmus és örökségvédelem összehangolása. Ennek keretében a Duna menti kerékpárút, a Duna menti vízi ökoturizmus projektjeit, a gyalog- és zarándokutakat, a Duna menti római örökség megőrzését és világörökségi jelölését célzó projektet, vagy éppen a Duna menti kulturális vagy egyházi örökség megőrzését célzó projekteket egy nagy közös koordinációs keretbe illesztjük. Így a hazai, régiós vagy más kontinensekről érkező vendégek folyamatos vonzerő-láncolatot, magas szintű infrastruktúrát és megbízható szolgáltatásokat tapasztalhatnak. A kikötőkben vagy kerékpáros pihenőkben válthatnak és más módon is felfedezhetik a környéket, több időt eltöltve a régióban, ahol reményeink szerint visszatérő vendéggé is válnak.

Medveczky Attila