vissza a főoldalra

 2013.04.26. 

Imával, hittel, szeretettel épül a gyergyóditrói kápolna

Fájdalom, hogy Erdély már a szekularizációban is követi Európát

Április 7-én az ünnepi szentmisét követően Tamás József, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye segédpüspöke szentelte meg a Gyergyóditróban újjáépülő Szent Imre-kápolna alapkövét.

 A Szent Imre-kápolna újjáépítéséről van szó. Ez azt jelenti, hogy régebben a helyszínen működött már kápolna, viszont azt lerombolták? – kérdezem Nt. Baróti László Sándor szentszéki tanácsost, gyergyóditrói plébánost.

 –1937-ben Dr. Lőrincz József főesperes plébános építette a 20x10 méteres kápolnaiskolát, amiben katolikus elemi iskola és kápolna működött. Reggel szentmisén vettek részt a diákok, majd következett a tanítás. Délután a gyerekek bent maradtak az épületben, és a tanítók segítségével megírták a leckét. Ez az intézmény az 1948-as államosításig működött. Ha csak kápolna lett volna, akkor megmenekült volna az államosítástól, de így a kommunisták kezébe jutott. A pártállam idején iskola működött az épületben, viszont semmit sem költöttek renoválásra. Egyháztanácsosunk karbantartó volt a kommunista éra alatt, és elmondta, hogy a csatorna javítására sem áldozott a település vezetése, így a vizet beengedték az épület alapja alá, ami ezért tizenhárom helyen beszakadt. 2005-ben kapta vissza az egyház az épületet azzal a feltétellel, hogy öt éven át még állami iskola működik benne, és addig bért fizetnek a használatért. Nem várták ki az ötödik évet, mert 2009-re annyira tönkrement az épület, hogy kiköltözött belőle az iskola. Akkor kerültem Ditróba plébánosnak, így én vettem át az omladozó épületet. Az egyháztanácsi ülésen úgy döntöttük, hogy felvesszük a kapcsolatot egy tervezőirodával. Ők azt tanácsolták, hogy betonozzuk alá az alapot, javítsuk ki a falakat és úgy alakítsuk ki a kápolnát. Ez a hely a település felszegi részén található, 2 kilométerre a központtól, és leginkább az idősebbeknek nincs módjuk bejönni a plébániatemplomunkba, mert nálunk nincs tömegközlekedés. A közelben lévő Sarlós Boldogasszony-kápolna ma is a felszegi iskola hittanteremként és a vasárnapi szentmisék helyszínéül szolgál, főleg az idősebbek, de mások számára is. De nagyon kicsiny a helyiség; ebben a 6x10 méteres házikóban – melyet Bartalis Árpád plébánossága idején épített a ditrói egyházközség a tiltás ellenére – ma vasárnaponként 200, 250 hívő gyűl össze a szentmisékre, és a levegőtlenség rosszullétet idéz elő. Ezért is gondoltunk a kápolnaiskola kijavítására. Tavaly szeptemberben nekiláttunk az alapozásnak, de annyira rossz állapotban voltak a falak, hogy életveszély miatt a tervezők leállították a munkát. Ezért kénytelenek voltunk új tervet készíteni; lebontottuk a falakat, és ezután mindent újból felépítünk. Az új terv szerint két méterrel lesz hosszabb az épület, és az alagsorban kazánház is üzemel. Az újjáépített Szent Imre-kápolnában misézünk, míg a Sarlós Boldogasszony-kápolna csak a hitoktatás színhelye lesz. Így értünk el ahhoz, a stádiumhoz, hogy április 7-én letettük az újjáépülő kápolna alapkövét. Meghirdettük az építkezést, pályáznak rá a cégek, és májusban kezdetét veszi a munka. Szent Imre napján, november 5-én már búcsút szeretnénk tartani az újjáépített kápolnában.

 Mennyiben törekednek arra, hogy építészetileg azonos stílusú legyen a régivel?

 –A kápolnát a mai kor követelményeinek megfelelően alakítjuk ki. Sátortetős megoldással kétszer akkora lesz az űrmértéke az épületnek, mint az előzőnek, s így sokkal levegősebb lesz a kápolna. A régi épület is szép volt, de az inkább iskolának épült, ezért az „iskolai rész” (mosdók, fürdők, osztálytermek) beleépült a mostani kápolnaterv hajójába. Mondhatnám, hogy átadták helyüket az imádságnak. Természetesen, Köllő Miklós, a tervező, aki a gyergyócsomafalvi származású Köllő Miklós szobrászművész rokona s rokonságban áll az ugyancsak gyergyócsomafalvi származású Borsos Miklós Kossuth-díjas művésszel is, figyelembe vette a táj és a helység lelkét-szellemét. Ezért a kápolna tervében felfedezhető a Székelyföldre oly jellemző zsindelyfödél, a belépő előszoba tartóoszlopa egy ditrói útszéli feszületet jelenít meg, mely a régi kápolnaiskola épületének tragikus sorsára emlékeztet, a tetőzet pedig a hagyományos székely építészeti megoldásokat örökíti meg, a tájra jellemző fenyőfa-anyaggal együtt. Az épület rendeltetése is megmarad, hisz az új kápolna a pasztoráció melegágya lesz a Felszegen. Ennél többet nem tudtunk tenni. Nekem is nagyon fáj, hogy nem tudtuk megmenteni a régi falakat. Tégláit viszont belerakjuk az új épület falába, s a védőszentje, Szent Imre is a régi kápolnaiskolára fog emlékeztetni.

 Honnan tudják előteremteni a munkálatokhoz szükséges anyagi forrást?

 –Csak a hívek adakozására számíthatunk. S ők támogatnak is minket. A templomokat viszont sosem pénzzel, hanem sok imával, hittel, szeretettel építették. Sajnos a település lakóinak egy kisebb része nem támogatta a nagytemplom kijavítását. El kell mondani: egy vagyonba került a javíttatása és hogy a hívek nagyrésze mellénk állt, a templomot sikerült részben kijavítani. Az első világháború idején elvitték hadi célokra a nagytemplom 22 mázsás harangját, a második világháború idején pedig a 100 éves orgona cink sípjait öntötték be, ugyan most az orgona is feljavítás alatt van, de ezeket nem tudtuk pótolni. A ditrói Jézus Szíve - templom annyira értékes és szép, hogy arra Magyarországnak figyelnie kellene, javítását, restaurálását szakemberekkel és pénzzel is kellene segítenie, mert hiszen az a magyar örökségnek része, akkor is, ha még nincs azzá nyilvánítva. A javítás idején több anyaországi alapítványnál pályáztam, de hiába. Ehhez képest a román kormány segítséget adott. További fájdalom, hogy Erdély már a szekularizációban is követi Európát, tehát nem csak gazdaságilag, hanem vallástalanságilag is integrálódik. A színvonaltalan kereskedelmi csatornák is sokat ártanak. Sokan elmennek külföldre dolgozni a helyi munkalehetőség hiánya miatt, és ott megtapasztalják a gyökértelen, elvilágosodott életformát. Hazatérve Erdélybe, azt hiszik, nekik is úgy kell élni.

 Ezért lehet jelentősége az ifjúságpasztorációnak.

 –Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk. Az 1990-es évektől kezdve minden iskolában 1-12 osztályig hittanórákat tartunk, emellett az érsekség ragaszkodik ahhoz, hogy a plébánián minden évfolyammal külön foglalkozzunk. A településen egyházi kórus működik, diákmise minden vasárnap este, cserkészcsapatunk is van. Sokan bár nem tagadják meg formailag a hitüket, de mikor külön hittanra kéne járatni a gyereket, akkor passzívak, és természetesen ezek az egyházat sem támogatják anyagilag. Hit nélkül nem működik Krisztus egyháza.

 1913-ban gróf Majláth Gusztáv Károly püspök szentelte fel a gyergyóditrói plébániatemplomot. Milyen rendezvények lesznek a jubileumi évben?

 –A településen az egyház, a helyi tanács és a közbirtokosság összefogott, így közösen finanszírozzuk a 100 éves évforduló ünnepségsorozatát. Az elmúlt hat esztendőben felújítottuk kívül-belül a ditrói nagytemplomot a hívek adakozásából, és új vaskerítéssel vettük körül a kéthektáros templomudvart. 40-50 centenáriumi rendezvényt iktattunk programba, ezek közül már néhányat megtartottunk, így a nagyböjti missziós keresztutat. A húsvéti hagyományos határkerülés is a jubileumi programsorozat része volt. A következő program a Gyergyó-medencei Kájoni János Kórustalálkozó, ahol 16 kórus énekel a ditrói nagytemplomban. Tervezzük továbbá a Szent László rockopera bemutatását, és augusztus 20-án kivetítjük a fiataloknak az István a királyt. Mindez csak példázza a programok sokszínűségét. Reméljük, hogy az ünnepi sorozattal is meg tudjuk erősíteni a helyi hitéletet.

Medveczky Attila