vissza a főoldalra

 

 

 2013.04.26. 

Magyar képviselet nélkül veszélybe kerülnek iskoláink

Csak azt támogatjuk, aki a „nemzeti minimumot” felvállalja

A megyei választásokra való felkészülés jegyében ült asztalhoz a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd vezetősége. A tárgyalást a vegyespárt székházában folytatták, mindkét országos pártelnök részvételével.

 Még február közepén a Most-Híd vegyespárt olyan döntést hozott,hogy felfüggeszti a megyei választásokon való együttműködésről folytatott járási szintű egyeztetéseket a Magyar Közösség Pártjával. Akkor a Most-Híd vezetősége azt hangsúlyozta, hogy a Kereszténydemokrata Mozgalmat, valamint a Szlovák Kereszténydemokrata Unió-Demokrata Pártot tartja elsődleges partnerének. Mi lehet a mostani váltás indoka– kérdezem Berényi Józsefet, az MKP elnökét.

 –Feltehetőleg az említett szlovák pártok, elsősorban Nyitra megyében, nem kívántak együttműködni olyan szinten a Most-Híddal, ahogy a vegyespárt vezetősége szerette volna. Ezért változattak a stratégiájukon, és leültek velünk tárgyalni.

 Az eddigi MKP-Híd találkozók mennyire voltak sikeresek?

 –Tavaly májusban volt eleddig az egyedüli hivatalos kétoldalú találkozó, de akkor konkrét eredmény nélkül zárult a megbeszélés. A többi tárgyalás a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalával együtt történt, aminek az eredménye a „nemzeti minimum” elfogadása lett. A jelenlegi tárgyalás témája a megyei választásokra történő jelöltállítás. A megyei választásról szóló együttműködések járási, illetve kerületi szinten jönnek létre, ezért a mostani találkozón csak ajánlásokat fogalmazhattunk meg. Ez meg is történt. Az MKP elnöksége szerint azokban a járásokban, ahol a magyarok aránya nem éri el az 50%-ot, mivel a két párt „semlegesítheti” egymást, jó lenne megegyezni a jelöltállítás arányaiban, különben kétségességé válik a magyarság képviselete. Ahol ez az arány 50% feletti, ott nem okozhat nagy tragédiát az, ha mind a két párt teljes listát állít.

 Gondolom, ilyen terület lehet a párkányi…

 Így van, ez a gyakorlatban a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járást, illetve a párkányi választókörzetet érinti. Viszont Galántán, ahol 35% a magyarok aránya, és ha ott összefognak a szlovák pártok, míg mi nem, akkor könnyen megtörténhet, hogy nem lesz a Galántai járásnak magyar képviselete a megyében.

 Mindez milyen következménnyel járhat?

 –Minden megyének takarékoskodnia kell. S ha nincs magyar képviselet, akkor bizonyára először a magyar tannyelvű iskoláktól vonnának el jelentős forrásokat.

 A tagságuk, a szimpatizánsok elvárják önöktől, hogy bizonyos helyeken közös jelölt induljon?

 –Helyesbítenem kell: azt várják el, hogy ha megszületik a megegyezés, akkor nem indítunk mindenütt teljes listát. Mondok erre egy példát: a Galántai járást a Nagyszombati megyében hét személy képviselheti. Tehát nekünk meg kell egyeznünk arról, hogy a hét helyet hogyan osztjuk el egymás között. Nem koalíció ez, nem is közös indulás, hanem az arányok elosztása. A jelöltjeink neve mellett csak az MKP neve szerepel.

 Mikor lesznek ezek a választások, és mi a jelöltállítás ideje?

 –Novemberben tartják a választásokat, s feltehetően szeptemberben kell leadni a listákat. Addig lezajlanak a járási konferenciák, ahol kiválasztják a jelölteket.

 Úgy tudom, a már említett „nemzeti minimum”-mal –ez az alapdokumentum foglalja össze azokat az értékeket, eszközöket, melyek a felvidéki magyarok jövőjének zálogát jelentik – kapcsolatos törvényjavaslatok még nem születtek meg. Nem kell attól tartani, hogy a dokumentumban foglaltak közül semmi sem valósul meg?

 –Attól tartunk, hogy csupán a médiában való megjelenést jelentette a „nemzeti minimum” a többi aláíró számára. Ezért is hangsúlyozzuk, hogy csak olyan jelöltet támogatunk a köztársaságielnök-választáson, aki a „nemzeti minimumot” felvállalja. Sajnos az MKP korábban elkövette azt a hibát, hogy nem indított magyar jelöltet, hanem azt a szlovák aspiránst támogatta, mindenféle viszonzás nélkül, aki legalább nem volt magyarellenes.

 Egy magyar elnökjelölt viszont esélytelen.  

–Esélytelen, de Szerbiában és Romániában is állítanak magyar elnökjelöltet azért, mert egy elnökválasztási kampány során teljesen más szinten lehet tolmácsolni a többségi nemzet számára megmaradásunk föltételeit és elvárásainkat. És az is sokat számít, hogy az első forduló eredményének tükrében lehet tárgyalni a második fordulóba bejutó jelöltekkel a támogatás feltételeiről.

 

Medveczky Attila