|
 2013.08.23.
Nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére
Célunk: minél több tudományos, technológiai és kulturális
eredmény, jöjjön létre Magyarországon
Jedlik-terv néven
elkészült a 2013 és 2016 közti időszakra szóló, szellemi
tulajdon védelmi nemzeti stratégia, amely négy pillérre épül.
A negyedik pillér a szellemi tulajdont védő intézményrendszerrel
foglalkozik. Kormányzati szinten ez a Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztérium (KIM) hatáskörébe tartozik, de a központi
szerepet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) tölti be. A
Jedlik-terv stratégiai céljainak megvalósítására csak a
szellemi tulajdon védelmére szolgáló hazai intézményrendszer
megerősítése és dinamizálása mellett mutatkozhat esély.
Milyen feladata volt a Jedlik –terv kidolgozásában a
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának? – kérdezem Dr.
Ficsor Mihálytól, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökhelyettesétől.
– A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szellemi
tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, ezért természetesen
szakmai szempontból komoly szerepe volt a stratégia kidolgozásában.
Az SZTNH tehát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal
együtt alkotta meg a Jedlik-tervet. Az előzményekhez tartozik,
hogy 2011 őszén felkerestük az SZTNH és a KIM stratégiai
partnereit a közös munka érdekében, és 2012 júliusában született
kormánydöntés a stratégia elkészítéséről.
Ez a stratégia mennyiben befolyásolhatja a magyar tudomány
jövőjét?
–Remélhetőleg a kidolgozott stratégia közvetve
pozitívan befolyásolja a magyar tudomány jövőjét. A
Jedlik-terv arra keres választ, hogy az iparjogvédelem – így
a szabadalmak, a védjegyek – és a szerzői jog eszközeivel
miként lehet elérni a nemzetgazdaság felemelkedését, a
versenyképesség javítását, illetve a szerzői jog területén
a kreatív iparágak és a kultúra fellendítését. Természetesen
mindez a tudomány területén is érezteti majd a hatását,
hiszen a tudományos művek szerzői jogi védelem alá tartoznak,
és a tudományos alapkutatás elvezethet olyan találmányokhoz,
kutatási és fejlesztési eredményekhez, amelyeknek a jogi védelmét
a szellemi tulajdon biztosíthatja. Tehát az a kérdés: hogyan
érhetjük el, hogy minél több tudományos, technológiai és
kulturális eredmény, alkotás jöjjön létre Magyarországon,
és milyen jogi eszközök kellenek ahhoz, hogy ezekkel a szellemi
kincsekkel jól sáfárkodjunk. Az utóbbi területen sajnos
hagyományosan gyengék vagyunk, s bízunk benne, hogy a
Jedlik-tervvel jobb eredményt érünk el.
2016-ig szól a stratégia. Tehát középtávú intézkedéssorozatról
beszélhetünk?
–Így van, a Jedlik-terv egy középtávú
szakpolitikai stratégia; négy pillérre épül, több mint 40
cselekvési irányt vázol föl, és több mint 100 konkrét intézkedést
fogalmaz meg. Az első pillér az iparjogvédelem, amely ma már
stratégiai tényező. A második pillér a szerzői jogra
vonatkozik. A harmadik pillér azt vázolja fel, hogy a szellemi
tulajdon védelmét a nemzet- és gazdaságpolitikai kitörési
pontokra kell fókuszálni. Végül a negyedik pillér a szellemi
tulajdont védő intézményrendszerrel foglalkozik.
Ha már a negyedik pillérnél tartunk: kormányzati
szinten ez a KIM hatáskörébe tartozik, de a központi szerepet
a Hivatal tölti be.
–A minisztérium elsősorban a jogszabályok előkészítéséért,
a stratégiai kérdésekért felel, és felügyeli a Hivatalt.
Ennek a munkának a szakmai központja pedig természetesen az a
hivatal, amelyik a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó
jogokkal összefüggő feladatokat látja el, és lefolytatja az
iparjogvédelmi hatósági vizsgálatokat és eljárásokat. A
stratégia végrehajtásának fontos feltétele lesz a nemzeti
tulajdon védelmére irányuló szellemi fejlesztési program
elindulása. A program fő célja a stratégia végrehajtásához
hozzárendelni azokat a fejlesztési forrásokat, amelyek révén
javíthatjuk az iparjogvédelmi és szerzői jogi szintet, befolyásolhatjuk
a fogyasztói magatartást, és például olyan projekteket indíthatunk
el, melyeknek célja a kulturális örökségvédelem, vagy a
hungarikumok piaci sikerének támogatása a szellemi tulajdon
eszközeivel. Szeptember végéig pedig egy olyan külön előterjesztés
készül, amely felsorolja az ehhez szükséges eszközöket és a
pénzügyi forrásokat.
Megállítható az a folyamat, mely során eddig külföldön
hasznosult a magyar innováció jelentős része?
–A Jedlik-terv tartalmaz olyan cselekvési irányokat,
amelyek révén ez a folyamat megállítható. Az egyik fő célkitűzés
éppen az, hogy az iparjogvédelmi eszköztár elemeit hatékonyabban
és szélesebb körben aknázzák ki a vállalkozások, különösen
a közfinanszírozású kutatás-fejlesztés esetében az akadémia
kutatóhelyek és az egyetemek. Ennek feltétele a kutatás-fejlesztés-innováció
intézményrendszere és a szellemi tulajdon védelme közötti
harmonikusabb és hatékonyabb kapcsolat kiépítése. Ha a kutatói
szférában növeljük annak a tudatosságát, hogy mi mindent
lehet elérni a szellemi tulajdon eszköztárának megfelelő
alkalmazásával, hogyan lehet visszaforgatni a forrásokat további
kutatásba és fejlesztésbe, akkor a magyar innováció jelentős
része idehaza hasznosul a jövőben. Éppen a témával
kapcsolatban kezdeményeztünk európai, vagy nemzeti szinten egy
olyan szabadalmi alap létrehozását, amelybe belefoglalnánk a
hazai szellemi eredményeket és a hozzájuk kapcsolódó jogokat,
szabadalmakat, és közvetítő felületet hozunk létre az alkotók
és a hasznosítók között.
Manapság nagyobb az esély a találmányok ellopására,
mint korábban?
–Nem jellemző korunkra a találmányok ellopása, arra
viszont több példa is van, hogy jogosulatlanul hasznosítja
(azaz bitorolja) valaki másnak a szabadalmát, találmányát. Kétségtelen:
más helyzet áll elő akkor, ha hazánkra is kiterjednek az egységes
hatályú szabadalmak. A magyarországi hatálybalépését követően
a hazánkban hatályosított európai szabadalmakkal kapcsolatos
bitorlási, megsemmisítési és nemleges megállapítási ügyekben
a hazai bíróságok és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
helyett az Egységes Szabadalmi Bíróság jár el. Ezek az eljárások
az átmeneti – legalább hétéves – időszakban még a
nemzeti bíróságok és hatóságok előtt is megindíthatók,
ezt követően azonban az Egységes Szabadalmi Bíróság ilyen ügyekben
kizárólagos joghatósággal rendelkezik majd. Ezzel a hazai vállalkozásoknak
megadatik az esély, hogy külföldön fellépjenek a jogaikat sértő
cselekményekkel szemben.
Sokan nem tudják, hogy az SZTNH közreműködésével a
2011. évi magyar EU-elnökség egyik központi eleme és sikertörténete
lett a szellemi tulajdon európai uniós kereteinek radikális megújítása.
–Ez így van, és a Jedlik-terv éppen arra is reagált,
hogy az EU-ban változások következnek be mind a szabadalmakat,
mind a védjegyeket, mind a szerzői jogot illetően. A szabadalmi
változások lényegét már érintettük, de azt tudni kell, hogy
míg jelenleg 3-4 ezer külföldi szabadalom lép be évente a
magyar piacra, ez a szám a változásokkal meg is tízszereződhet,
s erre a kihívásra meg kell találni a választ. Ugyanakkor a
jogszerzés és a jogérvényesítés költségei drasztikusan csökkenek,
amiből sokat profitálhatnak az innovációval foglalkozó vállalkozások.
A védjegyekkel kapcsolatban pedig tavasszal terjesztette be az
Európai Bizottság a javaslatait az EU teljes védjegyrendszerének
megújítására. A fő kérdés, hogy a nemzeti és az uniós
szintű oltalom között miként lehet megteremteni az egyensúlyt.
Ha ez nem történik meg, a közeli jövőben abba a helyzetbe kerülhetünk,
hogy a nemzeti védjegyoltalom többé nem számít majd ésszerű
választásnak a potenciális bejelentők számára, noha aligha
tagadható, hogy pusztán üzleti alapon, gazdasági értelemben
elvileg mindig is szükség lesz, szükség volna nemzeti védjegyoltalomra.
A szerzői joggal kapcsolatban pedig az Európai Bizottság célul
tűzte ki, hogy 2014-re készüljenek el azok a piaci és hatástanulmányok,
továbbá javaslattervezetek, amelyek fényében a szerzői jogi
reform napirendre tűzéséről döntés születhet. Az Európai
Bizottság szerint négy kérdéskörben kell döntéseket hozni:
a területiség hatásainak mérséklése a belső piacon; a
harmonizáció megfelelő mértékének meghatározása, a szerzői
jogi kivételek és korlátozások; az EU szerzői jogi piaca töredezettségének
felszámolása érdekében alkalmazandó módszerek; a szerzői
jogi jogérvényesítés legitimitásának erősítése.
Önök konkrétan mit tehetnek a hamis és a kalóztermékek
üzletbeli és internetes kínálatának a csökkentése érdekében?
Gondolok arra, hogy amíg a kalóztermék olcsóbb, addig mindig
lesz rá kereset…
–A
Jedlik-tervhez kapcsolódik a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület
hamisítás elleni akcióterve, amelyik részletesen ezekkel a kérdésekkel
foglalkozik. Jobban kéne koordinálni a jogsértésekkel szembeni
fellépéseket. A hamis termékek kínálatát pedig több módon
lehet csökkenteni. Így meg kell akadályozni külföldi (EU-n kívüli
országokból érkező) hamis termékek beáramlását, és hatékonyabban
kell fellépni az interneten elkövetett jogsértésekkel szemben,
ami nem egyszerű. Az is lényeges, hogy az egyes célcsoportokat,
így a fiatalokat is fel kell világosítani arról, miért szükséges
a hamisítás elleni küzdelem.
Medveczky Attila
|
