vissza a főoldalra

 2013.08.23. 

A protekcionizmustól való elszakadás lehetetlen

A protekcionizmus lesz a G20-as csúcstalálkozó egyik fő témája szeptember 5-6-án Szentpéterváron. Ezt az Orosz Elnöki Hivatal szakértői csoportjának vezetője, Kszenyija Judajeva jelentette be. A szakértők egyetértenek ezzel a napirenddel, habár kételkednek a születendő döntések hatékonyságában.

2013-ban egyszerre két protekcionizmust tiltó egyezmény is lejár: a 2010-es torontói és yokohamai csúcstalálkozón aláírt megállapodások. Nem meglepő tehát, hogy a G20 tagjai meg akarják tárgyalni, hogy hogyan tovább – jegyezte meg Jevgenyij Gavrilenkov katonai szakértő:

A válság utáni helyzetben a résztvevők megállapodtak, hogy nem vezetnek be újabb korlátozásokat és intézkedéseket, hogy növeljék saját exportjukat különböző módszerek segítségével. A válság befejeződni látszik, ugyanakkor a gazdasági válság jelenségei még nem tűntek el, sok ország nem mutat gazdasági növekedést. Teljesen természetes, hogy szeretnék folytatni ezt a vonalat.

 A klasszikus és egyszerű protekcionizmus már a múlté. Most a módszerek kifinomultabbak, a retorika pedig sokkal ügyesebb. A G20 csúcstalálkozón a résztvevők várhatóan kijelentik, hogy egyetértenek a protekcionizmus tiltásával, aztán… megtalálják a módját, hogy kikerüljék azt – magyarázza a Moszkvai Üzleti Iskola szakembere, Viktorija Perszkaja, akinek véleménye szerint nincs más lehetőség. A modern válság utáni gazdaság megköveteli a protekcionizmust, az attól való nyilvános elhatárolódás eszköze pedig a diplomácia:

 Azok az országok, amelyek értik a kiegyensúlyozottabb nemzeti gazdaság szükségességét, azok együtt fognak működni a hazai gyártóval. Ez nem feltétlenül jelent vámokat, meg lehet oldani műszaki szabványokkal is, amelyeknek az esetleges exportőrnek meg kell felelnie.

 Bár az országok már régóta használják ezt a módszert, hogy megvédjék a saját piacukat a konkurens importtól, ez nem mindig válik be – mondja Alekszej Portanszkij közgazdász:

 A protekcionizmussal kapcsolatos intézkedések még az EU-n belül is megjelentek, ahol, ugye, nem kellene, hogy jelen legyen. Franciaország megtiltotta a német Mercedesek bizonyos fajtáinak behozatalát, amit formális okokkal magyarázott: a németek nem azt a reagenst használják az autók légkondicionálóinál, amelyet az Európai Bizottság meghatároz.

 De vannak más példák is a kereskedelmi szembenállásokra: a szabadalmi jogvita az Apple és a Samsung között, amely miatt az USA-ban leállíthatják bizonyos dél-koreai mobiltelefonok és tabletek árusítását. Vagy a Kína és az EU közötti konfliktus, amelynek következtében eltűnhetnek az európai boltokból az olcsó napelemek, a kínai üzletekből pedig a francia és az olasz borok. Nyilvánvaló, hogy minden kereskedelmi háborúban a vevő a vesztes. A vállalatokat rövidtávon ugyan veszteség éri, de aztán találnak maguknak más piacot. A vevőt azonban megfosztják a választás szabadságától.

(Forrás: Oroszország hangja)