vissza a főoldalra

 2013.08.23. 

Több százezer épület energiahatékonysági felújítását tervezzük

Az üvegházhatású gázok kibocsátását tekintve Magyarország kiemelkedően jól teljesít az európai nemzetek között

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium napenergiát hasznosító rendszerek bentlakásos közintézmények kezelésében lévő épületekben történő telepítése céljából augusztus 5-étől pályázatot hirdetett. A támogatás akár teljes egészében is fedezheti az elismerhető bekerülési költséget. A pályázat keretösszege 867,2 millió forint, finanszírozása a kvótabevételek terhére történik. Szerkesztőségünk vendége Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár.

Mintegy 870 millió forintos pályázat indul közintézményi napkollektoros fejlesztésekre. Milyen feltételekkel és kik vehetik igénybe a támogatást?

–A támogatást a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartása alatt álló, közfeladatot ellátó, szakosított szociális vagy otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátást biztosító nonprofit intézmények vehetik igénybe. A támogatás mértéke az elismerhető bekerülési költség 100%-a, de nem haladhatja meg a nettó 270.000 forint/fő mértéket. A létszámot az intézményben maximálisan engedélyezett gondozottak száma alapján kell számítani.

A konstrukció milyen előnyökkel járhat a kedvezményezett intézmények számára?

–A bentlakásos intézményeknek – szemben más középületekkel – a melegvíz-felhasználása igen magas, energiafelhasználásuk jelentős részét képezi. Ezért óriási segítséget jelent a napkollektorok telepítése, amelyek révén csökken az energiafelhasználásuk és így az energiaköltségük.

Mi a háttere a pályázatok széndioxid kvóta bevételetekből történő finanszírozásának?

–A széndioxid- és egyben energia-megtakarítást eredményező pályázati programok elindítását az ENSZ Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyve szerinti széndioxid-kvótakereskedelem tette lehetővé. A támogatások ugyanis a kiotói egységek értékesítéséből származó bevételekből finanszírozhatóak. A Zöld Beruházási Rendszer keretében 2008 óta hét lakossági alprogramot hirdettünk meg, amelyek együttesen eddig közel 38 milliárd forint értékű támogatást tettek ki. Ez mintegy 6800 pályázatot és 113 000 háztartást érint. Ezekben az alprogramokban támogattuk a hagyományos technológiával készült, használt vagy új építésű lakóházak energiahatékonyságának fokozását, de indult program az elavult háztartási gépek és izzók energiatakarékos berendezésre történő cseréjére, valamint az iparosított technológiával készült lakóépületek energetikai felújítására is.

Milyen más lehetőségek állnak rendelkezésre napkollektor-rendszerek kiépítésére, akár a lakosság számára is?

–A korábbi években meghirdetett lakossági épületenergetikai konstrukciók – Mi Otthonunk vagy a fűtéskorszerűsítési pályázat – keretében is volt lehetőség a napkollektorok beszerzésére. Az idei évben az Új Széchenyi Terv keretében megjelent Társasházak Energetikai Felújítása című támogatási konstrukcióban lehet új pályázatokat benyújtani, 2013. augusztus 15-től. A költségvetési forrásból finanszírozott program 834,2 millió forintos keretösszegéből most először kaphatnak támogatást a hagyományos, téglaépítésű társasházak. A támogatást olyan átalakításokra, korszerűsítésekre lehet igényelni, amelyek energia-megtakarítást és növekvő arányú megújulóenergia-felhasználást eredményeznek. Pályázni lehet többek között nyílászárók cseréjére, szigetelési munkákra vagy éppen épületgépészeti korszerűsítésekre.

Hazánkban jelenleg az épületek a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók, jelentősen megelőzve az ipart és a közlekedést is. Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Többször megerősített kormányzati cél az épületállomány fűtési energiaigényének 30 %-os csökkentése 2030-ra. Mivel segíti elő a kormány az energetikai célok megvalósítását?

–Ezeknek a céloknak a megvalósítását az elmúlt három évben közel 150 milliárd forinttal segítette elő a Kormány és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ezen belül a lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítésére több mint 24 milliárd forint támogatást ítéltünk meg, amellyel 47 000 család lakásának felújításához járultunk hozzá. Folyamatban van a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia megalkotása. A Stratégia keretében részletes számításokkal mérjük fel, hogy a különböző lakossági és középületi kategóriákban milyen fejlesztési igények jelenhetnek meg, és milyen konstrukciókban lehet a leghatékonyabban eredményeket elérni. Így a végső anyagban konkrét épülettípusokhoz rendelt, műszaki és pénzügyi adatokkal alátámasztott energetikai korszerűsítési csomagok jelennek meg. A Stratégia számszerű konkrét célokat fog tartalmazni 2020-ra és 2030-ra. A Stratégiára alapozva év végén, jövő év elején kerülnek meghirdetésre az újabb támogatási konstrukciók. Ezen belül meghatározóak lesznek az ún. Zöldgazdasági Finanszírozási Rendszer és a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program támogatásai. A Stratégia és a támogatási eszközök stabil szakmai alapjára építkezve egy jelentős, több százezer épület energiahatékonysági felújítását tartalmazó program indul el, amely várhatóan széleskörű társadalmi elfogadottságra talál majd.

Magyarország az Európai Unió tagjaként vállalta, hogy 2020-ra 14,65 %-os megújulóenergia-részarányt fog elérni. Milyen szerepet töltenek be Magyarországon a megújuló energiaforrások, illetve ezen belül a pályázati ösztönzők?

Magyarországnak kiváló adottságai vannak a megújuló energiaforrások területén, és ezek fejlesztése számos kedvező eredménnyel járhat. Gondoljunk csak az önellátó, decentralizált energiatermelésre, a függetlenségre, az ellátásbiztonságra, a munkahelyteremtésre vagy éppen a vidékfejlesztési és versenyképességi hatásokra. Szerencsés módon tehát az uniós kötelezettség teljesítése szorosan egybevág a nemzeti érdekekkel. Magyarország pont ezért vállalta a kötelező EU-s célszámnál magasabb, 14,65 %-os részarány teljesítését 2020-ra. Az évekre lebontott összesített célkitűzéseket sorra teljesítettük is, a gazdasági recesszió ellenére. Jó úton haladunk a célok elérése felé, amit számos intézkedéssel ösztönzünk a beruházási támogatásoktól kezdve a zöldáram kötelező átvételéig. Fontos azt látni, hogy lehetőségeinket elsősorban a fűtési célú energiatermelésben érdemes kihasználnunk. Ennek értelmében továbbra is a biomassza, geotermia és napenergia hasznosítás kell, hogy prioritást élvezzen. Adottságaink ellenére azonban a megújuló energiaforrások fejlesztése rettentően összetett és sokoldalú feladat, mind technológiai, financiális és infrastrukturális szempontokból. Az ágazat hazai fejlesztési tervét még az idei évben felülvizsgáljuk, a szükséges finomhangolásokat pedig - amennyiben az elmúlt évek technológiai és gazdasági változásai indokolttá teszik – ezen vizsgálat alapján szeretnénk elvégezni.

Jelenleg, a gazdasági válság korszakában érezhető-e visszaesés a megújuló energiaforrások alkalmazásában, vagy  az energiahatékonyság területén?

– Éppen ellenkezőleg! Úgy tapasztaljuk, hogy az energetikai beruházásokat tervező vállalkozások és egyéb szervezetek részéről folyamatos és töretlen az érdeklődés. Ezt mutatják a pályázati igények, a pályázati konstrukciók kiemelt népszerűsége, a nagyszámú beadott pályázat, a támogatási igény. Az új konstrukciók fogadtatása bebizonyította, hogy a kormány szándékai találkoznak a beruházásokra készülők igényeivel. A megújuló energiaforrások alkalmazása a jövő egyik kitörési pontját jelentik a gazdaság részére. A lakosság körében is fokozott igény érzékelhető: mind a családi házakban, mind az iparosított és a hagyományos technológiával készült társasházakban élők folyamatosan keresik a támogatási lehetőségeket.

Ha összehasonlítjuk a környező államok szén-dioxid kibocsátását a magyarországival, akkor rosszabb helyen állunk?

–Az üvegházhatású gázok kibocsátását tekintve Magyarország kiemelkedően jól teljesít az európai nemzetek között. Kibocsátásunk az 1990-ben mért szinthez képest egyharmadával csökkent 2011-ig. Ennél nagyobb mértékű csökkentésre az EU-tagállamok közül csak alig páran voltak képesek. A kibocsátás-csökkentés trendjét jól érzékelteti, hogy hazánk 2011. évi kibocsátása volt a valaha mért legalacsonyabb érték. A Magyarországra vonatkozó 6-7 tonna közötti egy főre jutó kibocsátás jóval alacsonyabb a 9 tonnás európai átlagértéknél. Az 1990-es évekhez képest az ipari szerkezetátalakítás – a nehézipar visszaszorulása – eredményezett egy jelentős csökkenést. Jelentős fordulópontnak tekinthető a 2011. év. A 2011. évi statisztikai adatok azt mutatják, hogy szétvált a gazdasági fejlődés és az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó trendek iránya. Elmondható, hogy hazánk teljesítette Kiotói vállalásait, az Európai Unió által meghatározott 20%-os kibocsátás-csökkentést pedig – az ipar jelenlegi kibocsátási színvonalát látva – megnyugtatóan fogja tudni teljesíteni. Jelentős szerepe van és lesz ennek a trendnek a fenntartásában az energiahatékonyságnak és a megújuló energiaforrások felhasználásának.

Medveczky Attila