vissza a főoldalra

 2013.08.23. 

Kaposvár: szociális városrehabilitáció a helybeliek munkájával

Lakótelepek helyett lakóközösségeket építünk, s ezzel a munkahelyeket is teremtünk

Az ott élő kaposváriak közreműködésével újul meg a somogyi megyeszékhely két városrésze is a közeljövőben: a szociális városrehabilitáció keretében csaknem kétmilliárd forintot fordít az önkormányzat a szentjakabi és a belváros közelében lévő lakótelepi városrész lakásainak, közterületeinek megújítására, közösségi életének fellendítésére. A fejlesztésekről Szita Károlyt, Kaposvár polgármesterét kérdeztük.

 Úgy tudjuk, nem ezek az első ilyen jellegű fejlesztések Kaposváron.

 – A kaposváriak mindig fokozottan figyeltek a környezetükre, nálunk ennek komoly hagyományai vannak. Ennek ellenére a szocializmus évtizedei után ráfért városunkra a megújulás, s ezt a munkát közös akarattal meg is kezdtük. Ha valaki két évtized múltán ma Kaposvárra érkezik, aligha ismer rá. Belvárosunk megújítását három évvel ezelőtt fejeztük be. A 2,4 milliárd forintos program keretén belül rendbe tettük műemlékvédelmi épületeinket, a lakóházakat és a közterületeket. Egy önkormányzatnak azonban nemcsak a belvárosra kell figyelnie! Nem feledkezhettünk meg azokról a lakótelepi részekről sem, amelyek csaknem 20 ezer kaposvárinak jelentik az otthont. A’60-as, ’70-es években épült magasházak és négyemeletes épületek is elöregedtek. Ezért azon a területen is elkezdtük a városrehabilitációt: energiatakarékos szigeteléssel láttuk el a tömbházakat, rendeztük a homlokzatokat és a házak közötti tereket. Most már jó érzés besétálni a kaposvári lakótelepekre.

 A közeljövőben pedig újabb két tömb rehabilitációja veszi kezdetét...

 –Így van. Az egyik ilyen tömb Kaposvár szélén, a szentjakabi városrészben található, a másik egészen a belvároshoz közel. Fontos leszögeznünk: az a célunk, hogy lakótelepek helyett lakóközösségeket építsünk. A telep, telepesek kifejezések mindig a gyökértelenség, az átmenetiség érzetét keltik, márpedig az itt élő kaposváriak teljes jogú polgárai városunknak, nekik ez otthonuk, nem pedig átmeneti lakhelyük.

 A fejlesztések kapcsán az önkormányzat kikéri a civil egyesületek és a helyi lakosok véleményét?

 –Kaposváron a városfejlesztési program határozza meg, hogy mit, mikor és milyen formában építsünk. Ezt a programot nem a polgármester találta ki. Én „csupán” összesítem a polgároktól beérkező véleményeket. Ezeknek a programoknak a megalkotását lakossági fórumok, a gazdasági élet szereplőivel, az egészségügyben, az oktatásügyben, a kulturális intézményekben dolgozókkal folyatott tárgyalások előzték meg. Vagyis mi olyan pályázatokon indulunk el, amelyet a kaposváriak is javasoltak és támogattak. Ennél azonban tovább is mentünk: nemcsak elvi támogatást, hanem tényleges cselekvést is várunk, mert tudjuk jól: bármilyen közös fejlesztést, beruházást akkor értékelünk igazán, ha magunkénak érezzük, márpedig a közös cselekvés megadja ezt az érzetet.

 Budapesten többször is megfigyeltem, hogy miután egy szociális leromlással fenyegetett városrészben pihenő parkokat, játszótereket létesít az önkormányzat, azt a lakosok nem minden esetben becsülik meg: a parkok tele vannak szeméttel, s a homokozókba sörösüvegek kerülnek. Mindezt hogyan lehet meggátolni?

 –A kaposváriak jelentős többsége szereti a rendet, jó érzéssel tekint az új dolgokra, s ügyel azok megóvására. Azt viszont nem lehet kizárni, hogy lesznek olyanok, akik rongálnak és szemetelnek. Ellenük fokozott közterület-felügyelői jelenléttel, egyes területek bekamerázásával, tehát hatósági eszközökkel tudunk fellépni, de számítunk azokra a kaposváriakra is, akik nem hagyják szó nélkül a rongálást. Fontos látni: egy lakókörzet fizikai rehabilitációjával az ott élők lelki-szellemi felemelése is zajlik, enélkül nem is lenne értelme az egésznek.

 Jó, hogy említi, éppen erre akartam kitérni. Léteznek olyan beruházásokat kísérő program-elemek, amelyek a közbiztonsággal, a drogprevencióval kapcsolatos foglalkozásokra irányulnak? Ahol például ilyen jellegű előadásokat hallgathatnak az érdeklődők?  

–Természetesen. Minden esetben fontosnak tartjuk ezeket a kísérő programokat. Most, hogy a város legrégebben épült lakótelepét újítjuk fel, az ön által említett feladatok elvégzésére civil szervezeteket kérünk fel, részükre írtunk ki pályázatot. Augusztus 8-án született meg a döntés: 50 millió forintot adunk 19 polgári közösségnek ezen programok megvalósítására. Fontosnak tartottam, hogy ezeket a programokat ott élő, a környéket jól ismerő emberek szervezzék.

 Beszéljünk a szentjakabi városrészben lévő bérlakások és közterületek megújításáról is. Mi jellemzi ezt a városrészt?

 –Főleg roma emberek által lakott városrész az, ahol most a közterület-rehabilitációt végrehajtjuk. A 685 millió forintba kerülő program főbb pontjai: közterületrendezés, 32 önkormányzati bérlakás felújítása és egy közösségi ház építése, s mindezeknél is távolabbra mutató elem a munkanélküliek visszaterelése a munka világába. A szolgáltató- és közösségi ház a roma nemzetiségi önkormányzat új székhelye lesz, és számos programot is ott tartanak majd. A négy évnél fiatalabb gyermekeknek korai fejlesztési és szocializációs készségfejlesztő klubot, a tizenéves korosztálynak egyéni felzárkóztató, tanulást segítő és szabadidős programokat szerveznek, és lesznek környezetrendezési akciók, közösségfejlesztő és egészségmegőrző foglalkozások is, hiszen a projekt kísérő elemei szűrővizsgálatokat, egészségmegőrző programokat is tartalmaznak. S a már említett közösségi házban orvosi és védőnői ellátás is helyet kap.

 A munkanélküliség komoly probléma. Ennek a programnak a keretében, hogyan tudnak változtatni ezen?

 –Fontosnak tartjuk, hogy a munkanélküliek minél több szakmát ismerjenek meg, képzésekben vegyenek részt, hogy könnyebb legyen számukra elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ezen a területen olyan közbeszerzési felhívást bocsátunk útjára, amelyben előírjuk, hogy a helybelieknek kell munkalehetőséget biztosítani. Felkértem a Roma Nemzetiségi Önkormányzatot, hogy készítsen listát azokról, akik vállalnak munkát. Jó hír, hogy többen jelentkeztek, mint amennyi munkalehetőség lesz, de remélem, mindenkinek tudunk munkát adni. Azt szeretnénk elérni, hogy a helyiek alakítsák ki a közterületeket; így hozzájárulnak a rendteremtéshez, s ezzel jobban meg is becsülik azt, amit létrehoztak. Reméljük, ezzel elérhetjük, hogy hosszú évekig megőrzik a rendet a területen.

 Ha már a foglalkoztatásnál tartunk: a jól működő olasz és angol példák alapján önök lehetőségként ajánlják a zöldfoglalkozást is. Vannak, akik élnek ezzel a lehetőséggel, és az eddig műveletlen mezőgazdasági területeken konyhakerti növénytermesztéssel foglalkoznak?

 –32 hektárnyi területet különítettünk el erre a foglalkoztatási formára, s több mint 20 család foglalkozik az elkülönített parcellákon ilyen módon konyhakerti növénytermesztéssel. Jó iránynak, követendő példának tartom ezt.

 Végezetül: a szociális városrehabilitációval Ön szerint elérhető az, hogy az emberek ne izoláltan, hanem valódi lakóközösségben éljenek?

 –Ha a városrészek egyazon színvonalon vannak, akkor el tudjuk érni azt, hogy maga a város váljon igazi lakóközösséggé. Márpedig nekem ez a célom!